20-80
A hazai tőke- és pénzpiacot egy ideje nem a fundamentumok vezérlik, azok legfeljebb, ha 20 százalékban befolyásolják a befektetői hangulatot. Sokkal inkább a nemzetközi légkör a meghatározó – mondta el a FigyelőNet kérdésére Barcza György, az ING elemzője. A befektetők jellemzően fittyet hánynak a makro- és vállalati hírekre, legyenek azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek. Utóbbiak azonban felerősíthetik az egyébként is negatív hangulatot.
Pedig amit most tapasztalunk, az a részvényárfolyamok természetes ingadozása. Ugyan egy kicsit volatilisebb a piac, mint lenni szokott, de ez csak annyit jelent, hogy minden gyorsabban történik, mint évekkel ezelőtt.
Mintha nem lenne részvényed
A nagyobb veszteségek elkerülésére csak azoknak volt esélyük, akik gyorsan kapcsoltak és még időben kiszálltak a pozíciójukból. Azok, akik bennragadtak a részvénypiacon, a legjobban teszik, ha megfogadják a klasszikus alapszabályt, és most olyan döntést hoznak, mintha nem is lenne részvényük. Az egyik legrosszabb stratégia viszont, amit követhetnek, hogy ha kötik az ebet a karóhoz, és részvényt veszteséggel el nem adnak. Ezt az elvet sokan követik, ám így a már elszenvedett értékvesztések újabb veszteségekhez vezethetnek.
Aki azt várja a szakemberektől, hogy mondják meg, folytatódik-e az esés, vagy pedig érdemes vételi lehetőségként felfogni a jelenlegi helyzetet, az hiába vár. Így csak továbbra is a számos, piacot befolyásoló erő fürkészése vihet minket közelebb a megoldáshoz.
Tovább, lefelé?
Egyrészt rátekinthetünk az elemzői ajánlásokra és célárfolyamokra, megnézhetjük a hagyományos hányados alapú mutatókat, és azt látjuk, hogy érdemes venni, legalábbis a célárfolyamok alapján ez tűnik ki. Csakhogy a piac immár nagyon régóta negligálja az értékelési szinteket, egyszerűen nem ez mozgatja a piacot. Így aligha találhatjuk meg a megoldást, ha a piac ezen oldalát szemléljük.
A megoldást a tőkeáramlás kell, hogy adja. A fejlődő piacokra beáramló dollármilliárdok szolgáltak alapul az elmúlt két év hatalmas tőzsdei emelkedéséhez és most ezen folyamat megfordulása pukkasztotta ki a lufit is. A piac számára a legrettegettebb szó, a „redemption”, azaz a tőkekivonás megkezdődött. Az elmúlt két hétben több százmillió dollár értékben vontak ki tőkét az alapokból. A kiváltó ok egyértelműen a három héttel ezelőtti vártnál rosszabb amerikai inflációs adat volt. Ez fokozta az amerikai kamatemelési várakozásokat, és megdobta az amerikai tízéves kötvények hozamát, ami viszont megdrágította a forrásokat, elsősorban a magas tőkeáttétellel működő fedezeti (hedge) alapok számára. Az ő tőkekivonásuk megrémisztette a többi befektetőt is, és a hagyományos alapokból is tőkekivonás történt. Abban az esetben, ha ez folytatódik, akkor a részvénypiac számára csakis egy irány lehetséges: lefelé.
Meneküljünk kötvénybe?
A kötvénypiacon hasonlóan rossz napokat élhettek át a befektetők. A külföldi befektetők immár sokadjára vesztették el a hazai konvergenciafolyamatokba vetett bizalmukat, amit régiós tőkekivonás követett. Az elemzők szerint a legrosszabb már mögöttünk van, ezért érdemes lehet a részvénypiacról kivonulva a kötvénypiacon keresni menedéket.
A hosszabb futamidejű kötvényektől azonban továbbra is érdemes óvakodni, mert ott kisebb piaci mozgás is nagyobb árfolyammozgásokhoz vezet és egyelőre nem lehet stabilnak jellemezni a helyzetet. Ráadásul mindenkinek ott kell, hogy lebegjen a szeme előtt egy totális összeomlás lehetősége. Ezt sajnos nem lehet kizárni, ugyanis a forint-, a kötvény- és a devizapiacon is a negatív tényezők vannak túlsúlyban. Abban az esetben, ha a bizalomvesztés a választások közeledtével fokozódik, akkor ez könnyen a mélybe küldheti a piacokat, amelyre minden bizonnyal egy jelentős kamatemelés lenne a reakció.
