 |
 |
|
Amikor majd jelentősen csökken a forint kamatszintje, eltűnhet a devizahitelek nagy népszerűsége – ez volt az általános vélekedés mintegy másfél évvel ezelőtt. Mára azonban kiderült, hogy az összefüggés nem ilyen egyszerű: a kamat alábbszállt, a devizatúlsúly pedig maradt a legfrissebb statisztikák szerint. Sőt, miközben az idén a pár hónappal korábbi várakozásoknál jóval nagyobb mértékben csökkentette a kamatot a Magyar Nemzeti Bank, a devizaalapú lakáshiteleknél a növekedés dinamikája hónapról hónapra nőtt.
Egyelőre tehát semmi olyan ok nem látszik, ami csak egy kicsit is változtatni tudna a trenden. Különösen nem akkor, ha valóban vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Azt csak sejteni lehet, hogy milyen arányban vannak azok, akik csupán az alacsonyabb törlesztő részletek miatt döntenek a devizahitel mellett, illetve azok, akik tisztában vannak a kockázatokkal, s ennek tudatában választanak. De ha nem tűnne az ügyfelek szempontjából jobbnak a devizahitel, a bankok akkor is nagy valószínűséggel gondoskodnának arról, hogy népszerűségük ne csökkenjen. Profitmarzsuk ugyanis továbbra is nagyobb a devizahitelek esetében, mint a forintalapú kihelyezéseiknél. A devizahitel-boomot ugyanakkor szinte minden piaci szereplő meg kívánja lovagolni, a legkülönbözőbb módszerekkel élnek az ügyfelek behálózására. Némely apró költség elengedése mellett akad, ahol „kápéban” adnak vissza néhány tízezer forintot, ha az ügyfél választása rájuk esik, az elmúlt hetekben azonban egy figyelemre méltó új kifejezéssel is találkozhattunk: az Inter-Európa Bank bevezette a „devizahitel árfolyam-garanciával” fogalmat.
|
|
Lépett a román jegybank
Fel sem merült Magyarországon a devizahitel-kihelyezések esetleges korlátozása, jóllehet a Magyar Nemzeti Bank már tavaly részletesen kifejtette véleményét a hitelpiac e szegmensében kialakult boom kockázatairól. Ezzel szemben Romániában, ahol a magas kamatszint jóvoltából szintén elterjedtek a devizahitelek, a jegybank limitálta a kereskedelmi bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A lakosságot rendkívül kedvezőtlenül érinti a döntés, mivel nagy részüknek csak ez az olcsó hitel adott volna lehetőséget lakás-, illetve gépkocsi-vásárlásra. A bankok egy részének azonnal fel kellett függesztenie a folyósításokat, mert már korábban túllépte az engedélyezett limitet. |
|
|
|
|
Ez első hallásra nagyjából olyan, mint a Mol-részvény leesés-biztosítással. Kapásból arra gondolhat a tanult ügyfél, hogy ha a devizahitelt bebiztosítjuk a kedvezőtlen árfolyamváltozások ellen, akkor annak ára van, amit ő fizet meg. Ez azonban ennél a konstrukciónál nem egészen így van: a bank úgy döntött, bevállal egy sávot, ahol állja a számlát. Ha a forint árfolyama 260-ig gyengül az euróval szemben, még nem történik semmi, az ügyfelek törlesztő részlete nő. Ám ha innen még tíz forintot gyengül a hazai pénz, ennek következményeit lenyeli a bank. Ha aztán folytatódik az esés, az már megint az ügyfél kockázata, de 10 forint árfolyamkockázatot mindenképpen „ajándékba ad” a bank. Ugyanez svájci frank alapú hitelnél 175 forintnál kezdődik és 182 forintig tart.
A bank még nem tudja, mit tesz majd, ha az árfolyam elindul a garantált zóna felé. Az adott piaci helyzet függvénye, hogy az ebből fakadó kockázatát fedezi-e valamilyen módon, óvatosságát azonban mutatja, hogy az akció bizonyosan csak a 2005 végéig felvett hitelekre vonatkozik, s csak a következő két évre szól. A jelenlegi ajánlat egy 15 éves futamidejű, 15 millió forint értékű, 5,4 százalékos kamatozású és 2,5 százalékos kezelési költséget viselő konstrukció esetében annyit tesz, hogy ha szükségessé válik a garancia kihasználása, az ügyfél havi 12,64 ezer forintot spórol: 328,64 ezret fizet, noha az árfolyamváltozás 341,28 ezer forintos törlesztő részletet indokolna.
Nagy kérdés, hogy egy efféle ajánlat vonzóbb-e a potenciális ügyfelek számára, mint az ilyen-olyan költségek csökkentéséről szólók. Az Inter-Európánál látnak rá esélyt, hogy az ötletet más pénzintézetek is átvegyék, esetleg továbbfejlesszék, kibővítsék. Ebben az esetben tényleg el lehetne mondani, hogy érzékelhetően mérséklődik a devizahitelek kockázata a lakosság számára.
