Kérdésük megválaszolásában megköti a kezemet a tőkepiaci törvény szabályozása – jelentette ki többször is beszélgetésünknek a társaság tőkepiaci terveit firtató részénél Zsámboki Gábor, az Állami Nyomda kereskedelmi és marketingvezérigazgató-helyettese. Ez az elzárkózás azonban éppen, hogy sokat jelenthet: eggyel több komoly jel arra, hogy záros határidőn belül végre nem csak a Tőzsdeképes Cégek Klubja (TCK), hanem a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényszekciója is új taggal bővülhet.
Az Állami Nyomda október 8-án csatlakozott a tőzsdevárományosok csoportjához; szándékuk komolyságát jelzi, hogy jelezték: élni kívánnak a gazdasági tárca pályázati támogatásával, amely a vállalkozások tőzsdére viteli költségeinek részleges fedezését szolgálja. Az elhatározás valódiságát látszik igazolni az is, hogy Zsámboki szerint a társaságnak közel egyéves komoly munkára volt szüksége ahhoz, hogy a tőzsde előszobájának tekintett TCK feltételeit teljesítse.
TÉLEN JÖHET. A mostani nagy titkolózás tőkepiaci szakemberek szerint azzal függhet össze, hogy a cég gőzerővel dolgozik a kibocsátási tájékoztató összeállításán. Éppen ezért vigyáz arra, hogy a szeptember 22-i közgyűlés határozata alapján nyilvános működésűvé alakuló társaságról semmi olyan (rész)információ ne jelenjen meg, amit a pénzügyi felügyelet egy esetleges tőzsdei bevezetéssel összefüggő törvénytelen tájékoztatásnak minősíthet.
A hatályos szabályozás szerint a tájékoztatót a tőzsdei kereskedés megkezdése előtt legalább 2 tőzsdenappal kell közzétenni, ám az a tény, hogy a tájékoztatók 12 hónapig érvényesek, kicsit lelombozzák azokat a merész várakozásokat, hogy az Állami Nyomda piacra lépése a BÉT karácsonyi ajándéka lehetne a befektetőknek. Horváth Zsoltnak, a BÉT vezérigazgatójának legutóbbi nyilatkozataiból is inkább arra lehet következtetni, hogy a jövő év első negyedében várhatóak friss bevezetések.
 |
|
Az Állami Nyomda parkettra lépése több szempontból is kuriózumnak számít. A világon alig találni olyan komplex biztonságtechnikai megoldást szállító céget, amely tevékenységét annyira transzparenssé tette, amennyire azt a tőzsdei nyilvánosság megkívánja. A tulajdonosi struktúrában a közelmúltban végbement változások sem indokolnák a tőzsdei bevezetést: a több mint hét éve részvényes Barings év eleji kiszállása után a közelmúltban egy másik – közvetett tulajdonosként korábban is jelen lévő – kockázatitőke-társaság, a Royalton vált közvetlenül érdekeltté a cégben 34 százalékos részesedés erejéig. A tőzsdére lépés gondolatát híreink szerint a Royalton is támogatja. Ha a befektetés hozza a terveket, egy tőzsdei cégből könnyebb lehet a kiszállás – s ez igaz még akkor is, ha ilyenre eddig nem túl sok példa volt a kockázati tőke magyarországi története során.
A nyomda jelenleg 17 országba szállít termékeket, ám a kulcspiacoknak tekintett államokban nem számottevő a piaci részesedése. Éppen ezért határozta el a társaság, hogy erősíti regionális jelenlétét. Ennek első jeleként tavaly Romániában, az idén pedig Bulgáriában, Szlovákiában és Oroszországban alapított leány-, illetve közös vállalatokat. Zsámboki Gábor szerint a legígéretesebbnek jelenleg az EU-tagságra váró Románia és Bulgária számít: a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával mindkét országban egyre nyilvánvalóbban kerül előtérbe a személyiségi adatok védelme. Ennek kapcsán mind több megrendelésre lehet számítani közüzemi szolgáltatóktól olyan megszemélyesített üzleti nyomtatványok biztonságos legyártására, mint például egy számlalevél. Az Állami Nyomda egy konzorcium tagjaként e hónaptól kezdi el romániai leányvállalatával együtt beüzemelni az Electrica áramszolgáltató küldeménymegszemélyesítő rendszerét, amely a csúcsra járatáskor havi 2,7 millió borítékolt küldemény előállítását és kezelését végzi majd.
CSIPES FELFUTÁS. Az Állami Nyomda 1998-as stratégiaváltása után mint komplex megoldásszállító lépett be a kártyapiacra – jelenleg a társaság állítja elő például a magyar személyi igazolványok és vezetői engedélyek alapjául szolgáló plasztikot. A Visa és a MasterCard minősítésével rendelkező vállalat 2000 óta képes csipkártyák kibocsátására. A 19 (ebből 8 magyarországi) pénzintézet kártyakibocsátásában közreműködő vállalat a bankkártyák csipes átállása kapcsán a hazai kereslet komoly élénkülésére számít; külföldre már egy ideje szállítanak csipes plasztikokat. Emellett a társaság az egyik mobilszolgáltató megrendelésére immár Európa 6 országa számára gyárt feltöltő-kártyákat.
A legtöbb bizonytalanság is e szegmensben érződik. Miközben például Olaszországban már elektronikus alapon történhet a cégbírósági változásbejegyzés, Szlovéniában is egyre inkább előtérbe kerül a digitális aláírás használata, addig Magyarországon több mint kérdéses, mikor indulhat el a sokat beharangozott valódi e-kormányzati ügyintézés. Jellemző, hogy a fővárosban a BKV Rt. által januártól (egyelőre) a földalattin bevezetendő csip-alapú megoldás, illetve a fővárosi parkolási kártyák közötti összhang jelenleg elképzelhetetlen – a kibocsátók nem is igazán akarnak tárgyalni egymással. Talán csak abban egységesek, hogy valódi pénzintézeti bankkártyát – a banknak fizetendő magas szolgáltatási díj miatt – egyelőre senki sem kíván bevonni a rendszerbe. „Kártyagyártói és megszemélyesítési oldalon, valamint egyéb informatikai igények kiszolgálására is kész megoldásokkal tudnánk szolgálni bárkinek, ám egyelőre még nem látjuk a magyar piacban az áttörés időpontját” – ismeri el Zsámboki Gábor. A szakember szerint ugyanakkor több külföldi projekt – mint például az idén június óta Budapesten alvállalkozásban gyártott albán jogosítványok alapkártyája, valamint a Tiranában üzembe helyezett kibocsátói rendszer – is jelzi, hogy nem volt céltalan a vállalkozásnak az elmúlt hat év alatt negyedmilliárd forintot áldoznia kutatás-fejlesztésre.
