Három héttel ezelőtt 24 munkatársának már ajtót mutatott az Axel Springer Magyarország által kiadott Reggel című napilap vezetése. Akkor a Budapest rovat megszűnésével és az újság átalakulásával magyarázták a változásokat, s döntésük nyomatékosítására a „budapesti” jelzőt is levették a fővárosi kiadás fejlécéről. Bejelentették azt is, hogy a lap kisebb terjedelemben, de minden oldalon színesben jelenik meg – átalakult struktúrával. Akkor úgy tűnt, újabb lendületet vesz a mindössze egy évvel ezelőtt indult, de már a második főszerkesztőjét fogyasztó Reggel. Ám információink szerint a leépítés célja már éppen az volt, hogy csak annyi munkatárs maradjon a szerkesztőségben, amennyit – a kiadvány megszüntetése esetén – el tudnak helyezni a kiadó más lapjainál.
Hiába az alapos előkészítés, a Reggel mögül hiányzott a markáns koncepció.
NEM VETTÉK. A tavaly októberi induláskor kinevezett főszerkesztőt, Pauska Zsoltot fél év után a kiadó vezetése leváltotta, azóta a cég fejlesztési igazgatója, Soltész Mihály felelt a lap tartalmáért is. Ő eredetileg csak addig irányította volna a szerkesztőséget, amíg az új főszerkesztőt meg nem találják. Erre azonban nem maradt idő, mert a kiadó múlt pénteken bejelentette: november 7-én már nem jelenik meg a lap. Pedig eredetileg két évet, más források szerint hetet is adott volna az Axel Springer a Reggelnek arra, hogy bizonyítson a sajtópiacon. Az indulás idején megjelent nyilatkozatok szerint elégedettek lettek volna, ha a példányszám két éven belül eléri az 50 ezres határt, egy év alatt azonban ennek a fele sem sikerült. A Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (Matesz) gyorsjelentésének adatai szerint 2005 második negyedévében előfizetéses rendszerben átlagosan 9900, utcai árusnál 9400 példányban fogyott a Reggel, azaz értékesített példányszáma 20 ezer alatt maradt. Ezen felül közel 29 ezer példány volt a mennyiségi terjesztés, azaz ennyi lapot ingyen osztottak szét. „Beláttuk, hogy hosszú távon így nincs értelme finanszírozni a lapot” – mondta a Figyelőnek Soltész Mihály.
A tavaly október közepén útjára bocsátott Reggelt a magyar piacon ritkán látható előkészítés előzte meg. A német anyacég által küldött szakértők már augusztus közepétől az előzetes terveket készítették, több piackutatás is igyekezett megalapozni az új napilap létjogosultságát. Ezek azt mutatták, Magyarországon jelentős az a réteg, amelyik egyszerre vesz politikai napilapot és bulvárújságot – akár naponta is. Ezt a rést célozták meg a lap készítői egy könnyed hangvételű politikai napilappal. „Továbbra is hiszünk benne, hogy van ilyen réteg, de úgy látszik, nincs szüksége még egy napilapra” – von mérleget Soltész.
Egy, a Figyelőnek név nélkül nyilatkozó munkatárs szerint az alapos előkészítés ellenére nem volt markáns koncepció arról, milyennek is kellene lennie a lapnak. A szerkesztőség munkájában a kezdetektől részt vevő újságíró szerint az elején mindannyian azt hitték, a német bulvárlap, a Bild magyar kiadását készítik elő, később derült ki számukra is, hogy egy, a magyar piacon eddig nem létező, a politika és a bulvár között egyensúlyozó hírlapot csinálnak. (Az Axel Springer Lengyelországban tarol a Bild ottani változatával, a Fakt című lapból naponta 350-400 ezer példányt adnak el.) Nem mellékesen a kiadó arra is játszott, hogy a kilenc megyei lapja mellé egy fővárosit is felmutathasson, és ezzel növelje hirdetési bevételét. Ennek megfelelően eleinte a Népszabadság hirdetési árait célozták meg, később kénytelenek voltak ebből is leadni. A három héttel ezelőtti oldalszám-csökkenést is a hirdetések elmaradásával indokolták.
Nem ez volt a Reggel első átváltozása. A tavaszi főszerkesztőcsere nyomán az ismét Magyarországra látogató németek vezényletével nagyobb képek, hosszabb cikkek kerültek az oldalakra, de ez sem segített. „Egy jó elképzelést nem sikerült jól kivitelezni” – foglalja össze a Reggel kudarcának lényegét Balaton Balázs volt rovatvezető, akit három héttel ezelőtt bocsátott el a kiadó. Szerinte a probléma abból fakadt, hogy a kiadó regionális lapjainak és a Reggelnek – lévén közös szerkesztőségük volt – azonos oldalaik voltak. Így egy vidéki Axel-lapban és a Reggelben szerepelhetett ugyanaz a 6 oldal, amiért érthetően nem fizetett még egyszer az olvasó. Komoly problémák voltak a terjesztéssel is, amelyet a kiadó saját maga intézett. Reklamációk tömege érkezett nap mint nap a laphoz, de ez ügyben csak néhány hete lépett a vezetés: a terjesztést végül a Magyar Postára bízta.
A Reggel bezárásával a lap jelenlegi munkatársainak nagy része nem kerül az utcára. A néhány héttel ezelőtti leépítés után a szerkesztőségnél maradt újságírók többségét ugyanis a kiadó más részlegeinél foglalkoztatják tovább. (Soltész elmondása szerint néhányuknak így is menniük kell, de pontos számot nem tudott mondani.) Többségük az Axel Springer által működtetett Europress hírügynökségnél folytatja. (Az eredetileg a Reggel stábjának gerincét adó hírügynökség a lap indulásával megszűnt, az itt dolgozók a Reggelhez kerültek, s onnan látták el hírekkel a kiadó regionális lapjait. A változásokkal most a hírügynökség újra életre kel.) Megmarad az öt központi oldal is – a külpolitika, belpolitika, gazdaság, krimi és életmód oldalak -, ezek kilenc megyei napilapban továbbra is megjelennek majd. Aki itt nem kap munkát, még eséllyel pályázhat a kiadó más lapjainál, köztük a hetente megjelenő Vasárnap Reggelnél.
DRÁGA KALAND. Soltész Mihály konkrét számokat nem árult el, de a Figyelő úgy tudja, a Reggel egyéves működése hozzávetőleg 3 milliárd forintjába került az Axel Springernek. Az összeget igencsak megdobta az óriási bevezetőkampány. A lap nem tűnik el nyomtalanul: internetes verziója, a reggel.hu tovább működik, a híreket a website saját emberei és a hírügynökség munkatársai készítik majd. Sőt, Soltész Mihály azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a Reggel valamikor később – persze alapos előkészítés után – egyszer még feltámad.
