A patrióta gazdaságpolitika nem keverendő össze a gazdasági nacionalizmussal; a magyar cégek pozitív diszkriminációját sem jelenti: célja, hogy a hazai társaságok ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint külföldi riválisaik – nyilatkozta a FigyelőNetnek Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivője.
Franciaországban például komoly hagyományai vannak a hazai termékek vásárlásának, míg Németországban Schröder, volt kancellár felszólította a hazai vállalatokat: ne vigyék külföldre termelésüket a német gazdasági mutatók javítása érdekében – sorolta a patrióta gazdaságpolitika európai – és követendő – példáit a Gazdasági Konzultáció szóvivője.
Fontos eleme még a konzultáció során formálódó elképzelésnek a helyi és hazai vállalatok helyzetbehozása, ami elsősorban a közbeszerzési törvény módosításával érhető el – nyilatkozta lapunknak az egyetemi tanár. Jelenleg az ilyen eljárások 70 százalékát külföldi társaságok nyerik, míg az unióban az arány fordított – tette hozzá. Közölte: lehet EU-konform módon úgy változtatni a közbeszerzési törvényen, hogy a hazai közbeszerzések 70 százaléka helyi, de legalább magyar cégeknek jusson.
Cséfalvay Zoltán elmondta: számos szektorban – például a kereskedelemben – rosszak a magyar cégek induló versenyfeltételei, amin szintén változtatni szükséges.
Illúziónak nevezte a közbeszerzési törvény megváltoztatását Gazdag László, a Pécsi tudományegyetem egyetemi docense. A közgazdász úgy vélte, hogy bár törekedni kell a magyar cégek „helyzetbehozására”, a jogszabály ilyen irányú módosításához nehéz lenne Brüsszel jóváhagyását megszerezni.
Már Kossuthnak sem sikerült magyar termékek vásárlására rábírnia honfitársainkat – reagált a Gazdasági Konzultáció másik felvetésére Gazdag, aki a törekvést nemesnek tartja, sikerében azonban kételkedik. Az egyetemi docens szerint a vásárlók elsősorban árérzékenyek, és fogyasztói döntéseiket kevéssé befolyásolja a termék gyártásának helye. A közgazdász ennek ellenére úgy vélte, hogy néhány élelmiszeripari ágazatban – például a borászatban – lehetne eredménye hasonló kampánynak.
Külföldön működő cég nem kaphat állami pénzt
A mostani, inkább segélyezésre hasonlító rendszert a közös gazdasági gyökereket megerősítő új támogatási struktúrára kell váltani; ettől remélhető a Kárpát-medencei gazdasági övezet kialakulása és fejlődése – mondta a Gazdasági Konzultáció szóvivője. Jelenleg a határon túlra jutó állami pénzek mintegy 5 százalékát fordítják a gazdasági együttműködés fejlesztésére; az összeget jelentősen növelni lehetne – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán közölte: a jelenleg szétaprózódó támogatási rendszer (Eximbank, Corvinus Rt. és társaik) jobb összehangolása után, a kölcsönös előnyökre építve, jobban lehetne segíteni a magyar kis- és középvállalkozások határon túli terjeszkedését. Nincs szó arról, hogy külföldi cégek közvetlen tőkejuttatásokat kaphatnának a magyar államtól, erre csak magyar cégeken keresztül, közös projekteknél volna mód – mondta az egyetemi tanár. Cséfalvay Zoltán úgy vélte: közös infrastrukturális beruházások is lendíthetnek a Kárpát-medence gazdaságának növekedésén.
A határon átnyúló együttműködést segítő uniós források kiegészíthetik és erősíthetik a Kárpát-medencei gazdasági övezet kialakítását – mondta a Gazdasági Konzultáció szóvivője.
A lapunknak nyilatkozó közgazdász alkalmasnak tartja a fenti eszközrendszert régiónk gazdaságának dinamizálására. Eredményes használata esetén talán sikerül az anyaországba települők tavalyi 56 ezres számát csökkenteni – vélte Gazdag László.
A humán tényező elismerése lehetne a patriotizmus alapja
A növekedés- és a fogyasztás fetisizálását fel kellene adni; helyette a humán tényezőbe kell invesztálni – nyilatkozta lapunknak Gazdag László, aki úgy vélte: a magyar gazdaság bajait egész másutt kell keresni, mint ahol szokás. A Pécsi Tudományegyetem docense szerint a gazdaság szerkezete rossz, mert túlsúlyosak az import- és energiaigényes ágazatok, így a gazdaság felpörgetése nem javítja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget.
Gazdag László szerint így a szerkezetváltás és a fizetések jelentős emelése – amely nem okoz bérinflációt – terelhetné fenntartható növekedési pályára a gazdaságot.
