A magyar kormány érdekes módon fogékony az orosz utasításokra és valószínűleg a pénzügyi ösztönzőkre, ezért a Nabuccóval kapcsolatos álláspontja károkat okoz – mondta a napokban az igen befolyásos volt demokrata nemzetbiztonsági tanácsadó, Zbigniew Brzezinski.
Ennél is keményebben fogalmazott a konzervatív körökből jövő Roman Kupchinsky, egy biztonságpolitikai kutatásokkal foglalkozó cég szakértője, a Szabad Európa Rádió ukrán szekciójának egykori vezetője. Állítása szerint a magyar gázelosztó cégek gyanús kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel és a Gazprommal, továbbá a megtermelt jövedelmekből olyan politikai projekteket finanszíroznak, amelyek közt több Amerika-ellenes propagandát tartalmaz.
Gyurcsány az oroszokat választotta?
Az amerikai sajtóban és a politikai életben komoly befolyással bíró kutatóintézetekben Magyarország Oroszország-politikáját, és a különböző gázvezetékekkel kapcsolatos álláspontját Gyurcsány Ferenc 2006 végén az International Herald Tribune-nak adott interjúja óta érik kritikák.
Ekkor a magyar miniszterelnök gyakorlatilag reménytelen vállalkozásnak nevezte a Nabucco-gázvezetéket. (Az uniós vállalkozás stratégiai célja a valós diverzifikálás megteremtése, vagyis nem orosz gáz, nem Oroszországon keresztüli Európába szállítási lehetőségének a kiépítése.) Igaz, a magyar miniszterelnök később enyhített álláspontján, és amellett állt ki, hogy a két projekt – a Nabucco és a Déli áramlat – közösen is futhat.
A kritikus hangok még inkább felerősödtek azok után, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette a Déli Áramlathoz való magyar csatlakozást. Amerikai szakértői körökben egyöntetű az álláspont: a Déli Áramlattal Moszkvának a hasonló nyomvonal miatt valójában nincs más célja, mint a Nabucco-gázvezeték üzleti ellehetetlenítése.
A magyar kormány eljárása azért is keltett megdöbbentést, mert a diplomáciai szokásoknak ellentmondóan nem sokkal a moszkvai aláírási ceremónia előtt Charles Gati, az Amerikában élő és a szocialistákhoz közel álló magyar származású politikai szakértő Budapest nevében mindenkit arról biztosított Washingtonban, hogy Magyarország nem fog csatlakozni az új orosz projekthez.
A Déli Áramlathoz egyébként Magyarország azt követően csatlakozott, hogy a szintén EU- és NATO-tag Bulgária és Olaszország is aláírta a szerződést Moszkvával.
Az USA-nak fontos a Nabucco
A washingtoni reakciók megértéséhez tudni kell, hogy egyelőre az Egyesült Államoknak nincs közvetlen gazdasági érdeke a Nabucco-gázvezetékben. Washington azonban három fontos nemzetbiztonsági szempontot tart szem előtt. Az egyik az európai gázdiverzifikáció megteremtése. Stratégiailag ez azt jelenti, hogy a NATO keleti határain lévő államok kevésbé lennének zsarolhatóak Moszkva által.
A második amerikai stratégiai cél Ukrajna szuverenitásával függ össze: mivel ellentétben a jelenlegi gázvezetékekkel a Déli Áramlat elkerülné keleti szomszédunkat, ezért Washington szerint a vele szövetséges új kijevi kormány elveszítheti egyik legfontosabb aduját a Kremllel szembeni tárgyalásain. Harmadrészt pedig figyelembe kell venni, hogy az amerikaiak komoly erőfeszítéseket tesznek a Kaukázus térsége és Közép-Ázsia valós függetlenségének megteremtéséért.
Ennek egyik legfontosabb eleme lehetne, ha a türkmén, kazah és azeri gáz Oroszországot elkerülve világpiaci áron, Grúzián és Törökországon keresztül Európába juthatna, vagyis megteremtődne a valós gazdasági függetlenség egy fontos infrastruktúrája.
Szembemegyünk az amerikai stratégiával
A magyar kormány ezeknek az amerikai stratégiai céloknak mondott ellent. Ráadásul Washingtonban állítják: a Nabucco-gázvezeték megépítése 2012-re realitássá vált, különösen azok után, hogy szakmai befektetőként megjelent a német RWE, az EBRD kész a finanszírozás megteremtésére, küszöbön a megállapodás Törökországgal, és a projekt beindításához kezdetben elégségesnek tűnnek az azeri gázkészletek.
Innentől kezdve az Egyesült Államokban elvárják, hogy a velük szövetséges európai országok a Nabucco kontra Déli Áramlat kérdését ne pusztán gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdésként is kezeljék. A jelek szerint az amerikai külpolitika eme új célkitűzését hagyta figyelmen kívül a magyar kormány, ezért ilyen negatívak a washingtoni reakciók.
Orbán felé fordultak?
Kedden Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legnagyobb befektetésekkel rendelkező országok nagyköveteivel találkozott Budapesten. A párt közlése szerint a politikus April Foley-nak, az Egyesült Államok nagykövetének meghívására találkozott a diplomatákkal.
