A PM adatai szerint augusztusban az államháztartás a vártnál kisebb hiánnyal zárt, így az első félévhez képest a második félévben alig nőtt a pénzforgalmi deficit. A hiány augusztusban – helyi önkormányzatok nélkül – 60 milliárd forint lett a tervezett 99,8 milliárd forinttal szemben.
A központi költségvetés 27,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,6 milliárd forintos deficittel zártak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege 31,7 milliárd forintos hiányt mutat.
Az első félévben a pénzforgalmi deficit a GDP 4,4 százaléka volt.
Június végén a hat havi pénzforgalmi hiány az államháztartásban elérte a 988,1 milliárd forintot. Ez a júliusi vártnál nagyobb többlet hatására 936,4 milliárd forintra csökkent.
Az első nyolc havi államháztartási deficit 996,4 milliárd forint lett, amely a GDP 4,47 százaléka. A prognózis 1036,2 milliárd forint, a GDP 4,65 százaléka volt.
A bejelentés alapján Nyeste Orsolya, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője úgy vélte, elképzelhető, hogy tartható lesz a Pénzügyminisztérium által prognosztizált éves 1.023 milliárd forintos hiány mértéke. Véleménye szerint “a privatizációs bevételek egy részét biztos, hogy fel kell használni, hogy elérhető legyen az előrejelzett deficit”. Hozzátette: az utóbbi idők nyilatkozatai alapján azonban úgy tűnik, hogy nőtt a pénzforgalmi hiány tarthatóságának valószínűsége.
Pintér András, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője is úgy vélekedik, hogy egyrészt egyszeri tételekkel, másrészt könyvelési technikákkal lehet tartani a deficit célt. Megfogalmazása szerint a hiány lefaragása iránti elkötelezettség azonban egyértelműen érzékelhető a költségvetési politikán.
Az elemzők különbözőképpen ítélték meg a piac reakcióját: Nyeste Orsolya szerint inkább semlegesen reagál majd a piac, az Inter-Európa Bank elemzője szerint viszont várhatóan pozitív hatással lesz.
