Bűncselekmény és szépirodalom ritkán összekapcsolt fogalmak. Augusztus végén azonban az oroszországi Silent Library Project honlapot azért kellett beszüntetni, mert szerzői jogokat sértve tett közzé magyar nyelven szépirodalmi műveket, többek között Kertész Imre, Esterházy Péter és Vámos Miklós könyveit, a külföldiek közül pedig olyan bestsellereket, mint Gabriel García Márquez vagy a Harry Potter-sorozat. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) tiltakozott a kötetek netes hozzáférhetősége ellen (a hazai regulák szerint a szerzői jog hetven évig még a szerző halála után is megilleti a művet). A vlagyiosztoki szerver üzemeltetője minden esetre komolyan vette a figyelmeztetést, és leszedte az oldalról a hivatkozásokat – igaz, azok az internet szabad logikája szerint valahol vélhetően ismét fel fognak bukkanni.
Ha jogilag igaza is volt a MKKE-nek, közel sem biztos, hogy tényleges gazdasági kárt okoz a kiadóknak, ha regények hozzáférhetők a világhálón. Az egyre bővülő netes könyvtárak használói ugyanis aligha a monitor előtt ülve fogják végigolvasni az Anna Kareninát vagy a Goriot apót. A Magyar Elektronikus Könyvtárban (www.mek.oszk.hu) ugyan mindkét klasszikus hozzáférhető, ám a letöltések toplistáját a kézikönyvek, szótárak, lexikonok, vagy éppenséggel a szakácskönyvek vezetik, hála például a spenótos burek receptje után kutakodó tömegeknek. Drótos László, a MEK munkatársa szerint a népszerűségben ezután következő szépirodalmi műveket sem kifejezetten olvassák a látogatók, hanem megkeresnek bennük egy idézetet, dolgozathoz, kutatáshoz használják azokat forrásként, esetleg felolvastatják valamelyik számítógépes programmal.
Persze, eBookra (elsősorban olvasásra készült, kisméretű, „lebutított” notebookra) vagy más mobileszközre olvasás céljára is töltenek le anyagokat. Az Országos Széchenyi Könyvtár égisze alatt működő gyűjteménybe napi 10-20 ezer látogató „néz be”. A gyűjtemény jelenleg mintegy 3 ezer magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kötetet tartalmaz, szépirodalmat (ezen belül főleg klasszikusokat) és szakkönyveket egyaránt.
Emellett számos más elektronikus könyvtár működik: a Neumann-ház (www.neumann-haz.hu) a kortárs magyar szépirodalmat gyűjtő Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademia.hu) működtetése mellett magyar klasszikusokat digitalizál, a Dokk (www.dokk.hu) verseket kínál, és számos könyvtár, oktatási intézet és egyéb szervezet tart „e-könyveket” a honlapján.
„A digitális publikálás tízéves, azaz most ott tartunk, mint amikor Gutenberg feltalálta a nyomdát, és tíz évvel utána már létezett pár száz könyv” – véli Drótos László, aki 10 és 20 ezer közé teszi az interneten, illetve CD-n hozzáférhető magyar digitális könyvek számát. Az azonban még sokáig nem várható, hogy a digitális könyvek konkurenciát támasszanak a kézbe vehető kiadásoknak. „Óriási fejlemény, hogy egy angol nyelvű Platón-idézetet pár másodperc alatt megtalálok az interneten, de a tudás világa két lábon fog állni: a digitális forma mellett a nyomtatott kötetekre is szükség lesz” – tartja Nyíri Kristóf, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének professzora. Elképzelhető, hogy hamarosan egy új könyv egyszerre fog megjelenni papíron és digitális formában, illetve egyre több olyan átmenet lesz a kétféle megjelenés között, mint például az otthoni számítógépen „nyomdakész” formában tárolt elektronikus szöveg.
