A vállalat szóvivője szerint még egyáltalán nem eldöntött, hogy Magyarországon épül-e meg a cementgyár, hulladékot pedig csak megfelelő előkészítés után égetnének el.
Nem létezik, hogy a tárca költségvetésében nincs néhány millió forint erre a célra” – nyilatkozta a környezetvédelemmel foglalkozó ellenzéki politikus az alapvetően svájci-osztrák érdekeltségű Holcim Budakeszi úti székhelye előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Illés Zoltán információi alapján valószínűnek tartja, hogy az évi 25-30 ezer tonna veszélyes hulladék égetésére alkalmas kapacitást részben nyugat-európai cégek használnák ki, mivel ott a törvényi tiltás, valamint a lakosság ellenkezése miatt az ilyen hulladéktól nem tudnak megszabadulni.
A Nyergesújfalu és Tát között tervezett cementműről a politikus elmondta, hogy évi másfél millió tonnányi cement gyártására lenne alkalmas, valamint 75 ezer tonna – ebből 25-30 ezer tonna veszélyes – hulladékot égethetne el.
Illés Zoltán azért is érthetetlennek találta a beruházást, mert mint hangsúlyozta, Magyarországon a cementipar kapacitása jóval meghaladja azt, amelyet ki tud használni. Ugyanakkor Nyergesújfalutól nem messze, Lábatlanban be kívánják zárni a cementművet, Tát mellett pedig újat létesítenének.
Márta Irén, a Holcim Hungária Rt. kommunikációs igazgatója, szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: még nem született döntés a Holcim-csoporton belül, hogy Magyarországon épül-e meg a gyár, ugyanis pályázik rá Románia és Szlovákia is. Jelenleg az előzetes környezeti hatástanulmány szakaszánál tart a munka. Az előzetes hatástanulmányt – amely felméri, milyen hatást gyakorolna a környezetre az új gyár – kiosztották az érdekelteknek, a környező települések önkormányzatainak és a civil szervezeteknek, amelyektől szeptember 29-ig várják véleményüket. Ezt követően az adódó kérdésekre fókuszálva kell a részletes környezettanulmányt elkészíteni – magyarázta a szóvivő.
Hozzátette: Nyergesújfaluban egy ipari parkba tervezné a gyárát a Holcim, és az ipari park az előzetes vizsgálatok alapján valóban részben a jövőbeni ivóvízbázis területére esik. Ezt azonban jogszabály védi és szigorúan meghatározza, milyen tevékenység végezhető. A cementgyári munkafolyamatok és tevékenységek pedig nem tartoznak a tiltott kategóriába – tette hozzá. A veszélyes hulladék égetéséről szólva közölte: a hagyományos fűtőanyag – földgáz, szén – mellett hulladék hasznosítását, együttégetését valóban tervezi a cementgyár. A hulladékok együttégetéséről elmondta: a cement égetésekor 2000 fokon az adalékanyagokkal semmisítik meg a hulladékot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem lehet bármilyen hulladékot beletenni az égetőkemencébe, ugyanis az a végtermékbe, a cementbe beleépül, salakanyag nélkül.
