Midőn a Marks & Spencer néhány évvel ezelőtt a kontinens nyugati felén az összes veszteségesen működő üzletét bezárta, az érintett országok kormányainak aligha jutott eszükbe, hogy egy nap még ők isszák meg a döntés levét. Ez a nap azonban hamarosan elérkezhet, legalábbis erre utal az Európai Bíróság „előzetes véleménye”, amelyben a luxemburgi székhelyű uniós testület főtanácsnoka a letelepedés szabadságáról szóló uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a brit törvényt, amely nem engedélyezi, hogy a vállalatok otthoni adójukból leírják a szigetország területén kívül működő leányvállalataik veszteségét.
KÖVETELÉS. A Marks & Spencer egészen pontosan azért fordult annak idején bírósághoz, mert a brit adóhivatal megtagadta azoknak a veszteségeknek a leírását, amelyeket a cég Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban 2001 elején bezárt leányvállalatai halmoztak fel. A konfekcióra és élelmiszerek árusítására szakosodott vállalatcsoport azt a 30 millió fontot követeli vissza a brit államtól, amelyet számításai szerint 1997 és 2001 között ilyen címen adó formájában befizetett.
Üzlet Budapesten. Magyar vállalkozások versenyhátrányban.
A luxemburgi előzetes állásfoglalásra Nagy-Britannián kívül is felkapták a fejüket az uniós országok kormánypolitikusai, akik – ha az Európai Bíróság döntése is egybecseng majd Miguel Poiares Maduro főtanácsnok álláspontjával, aminek az eddigi gyakorlat alapján nagy a valószínűsége – milliárdos nagyságrendű adó-visszatérítésekkel számolhatnak. A brit sajtó értesülése szerint az Egyesült Királyságban például már több multinacionális cég, köztük a British Telecom, a Caterpillar, a BNP Paribas és a Vodafone is ugrásra készen áll, hogy benyújtsa a számlát. Ám Hans Eichelnek, az államháztartás egyensúlyba hozásával kétségbeesetten viaskodó német pénzügyminiszternek is minden oka megvan a borúlátásra. Eichel még februárban 50 milliárd euróra becsülte azt az összeget, amelyet szerinte a német kormánynak ki kell majd fizetnie a cégeknek, ha azok számára kedvező döntés születik.
A brit társasági adórendszerben „csoportadózás” néven létezik egy olyan különleges mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalatcsoport egyik tagja ugyanazon cég egy másik leányvállalatára hárítsa át veszteségeit, amelyeket utóbbi aztán levonhat a nyereségadójából. Ez a könnyítés azonban csak akkor nyújtható, ha a veszteséges cég székhelye Nagy-Britanniában van, vagy ott folytat tevékenységet. A szigetországon kívül vagy féltucat uniós tagállam – köztük Németország és Franciaország is – hasonló szabályozást követ. Olaszország, Dánia és Ausztria ugyanakkor a külföldi leányvállalatok által termelt veszteség elszámolását is engedélyezi.
Miguel Poiares Maduro az indoklásában rámutatott, hogy egy brit székhellyel rendelkező cégcsoport, amely egy másik uniós tagállamban akar létrehozni leányvállalatokat, meg van fosztva a csoportadózás nyújtotta előnytől. A brit törvény ilyen módon elijeszti a szigetországbeli cégeket attól, hogy más tagországokban alapítsanak leányvállalatokat, vagyis nem mást tesz, mint a letelepedés szabadságát korlátozza. A főtanácsnoki vélemény ugyanakkor azt is aláhúzza, hogy a veszteség átruházása csak abban az esetben jogos, ha a külföldi leányvállalat a székhelyéül szolgáló országban adófizetés során nem realizálja valamilyen módon a veszteségeket.
MAGYAR HATÁSOK. Magyarországra a szakértők többsége szerint egy ilyen állásfoglalásnak nem lesz közvetlen hatása, mivel hazánkban – legalábbis egyelőre – nincs lehetőség adókonszolidációra. Kurt J. Roderich, az Ernst & Young regionális adóigazgató partnere viszont úgy véli, a bíróság majdani döntése közvetve mindenképpen érezteti majd a hatását Magyarországon is. Az uniós cégek számára ugyanis lényeges kérdés, hogy a magyar leányvállalat esetlegesen előforduló veszteségét szembeállíthatja-e más tagállamokban működő leánycégei nyereségével. Az Ernst & Young szakértője szerint ezért az adókonszolidációt nem alkalmazó államok versenyhátrányba kerülhetnek, amikor egy cégcsoport székhelyet keres holdingtársasága számára.
Úgy tudni, a Pénzügyminisztériumban már felfigyeltek erre a veszélyre. Az adóreform-bizottság javaslatai között is van egy, amely a csoportadózás bevezetését sürgeti. A bizottság is úgy látja, hogy ennek hiányában a magyar vállalkozások versenyhátrányban vannak a külföldiekkel szemben, és az intézményi hiányosságok miatt „jogellenes megoldásokra” is rákényszerülnek.
