Gazdaság

József Attila-centenárium



József Attila-centenárium 1
Ím itt a szenvedés belül.

Hatalmas vállalkozás egy külföldi költő népszerűsítése. A száz esztendeje született, s 1937 végén, tragikusan fiatalon eltávozott József Attila lefordíthatatlanul gyönyörű versei már a XX. században is eljutottak a német olvasókhoz. A centenárium az apropója, hogy az Amman Verlag kétnyelvű, vadonatúj kötettel kedveskedett a magyar líra szerelmeseinek. Daniel Muth öt éven keresztül dolgozott József Attila sorainak átültetésén. A munka minőségét jelzi, hogy a Párizsban élő, hajdani barát, Fejtő Ferenc írt előszót a friss gyűjteményhez, míg a Budapesttől Moszkváig és Bécstől Berlinig otthonosan mozgó Dalos György egy esszével gazdagította a félezer oldalas, 29,80 euróért kínált kötetet.



József Attila-centenárium 2
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni.

Amint hazánk kulturális intézetében, a Collegium Hungaricumban megtudhattuk, a németországi József Attila év nem korlátozódik a fővárosra, bár onnan indul. Wirtz Ágnes művészettörténész a kurátora Janet Brooks Gerloff kiállítás-sorozatának: az NSZK-ban élő amerikai festőnő három tucat képet készített ecsettel interpretálva a versek hangulatát. A publikum legelőször a tavasz küszöbén a berlini magyar nagykövetségen tekinthette meg a Kopogtatás nélkül – Ohne anzuklopfen című tárlatot. A Horst Köhler német, és Mádl Ferenc magyar államfő védnökségével rendezett kiállítás az Unten den Lindenről hamarosan a Hősök terére költözik: április 12-től, két hónapon át a Szépművészeti Múzeum lesz a házigazdája a Gerloff-festményeknek. Budapestről aztán szeptemberben az aacheni Zinkhütter Hof ipari múzeumba vándorolnak a képek.



József Attila-centenárium 3
József Attila.

A tervek szerint József Attila születésnapján, április 11-én „koncentrált sajtókampány” lesz a legnagyobb német napi- és hetilapokban: a megjelenő vers- és szövegrészletek célja, hogy a költészetre kevésbé fogékony olvasói csoportokhoz is eljusson a múlt századi – de ma is modern – költőnk híre. Hogy ez a vállalkozás nem reménytelen, azt jól tükrözi Márai Sándor, Szerb Antal, Kertész Imre és Esterházy Péter nyugat-európai sikere, továbbá az a kellemes meglepetés, hogy az Unesco német bizottsága 2005-ben felolvasóestekkel, kiállításokkal, jubileumi rendezvényekkel hívja fel a figyelmet a József Attila-centenáriumra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik