Rossz irányba tartanak Magyarországon a foglalkoztatási folyamatok – ennek újabb bizonyítékául szolgál a december-februári időszakra számított 6,9 százalékos munkanélküliségi adat, amely a múlt héten került napvilágra. Az ijesztően magas, 9 százalék feletti (a keleti tartományokban 15 százalék körüli) német munkanélküliségi rátától ugyan még messze vagyunk, ám úgy tűnik, az ottani gazdaságpolitikai váltás és az ezzel járó, tőkét és munkaerőt helyben tartó kedvezménypolitika mégis érezteti hatását.
Amíg ugyanis Németországban már egy éve tart a munkanélküliségi ráta lassú, de érezhető csökkenése, addig nálunk éppen fordított a helyzet. A 2003-as év végén regisztrált 5,5 százalékhoz képest tavaly nyár végére már 6 százalékra, immár pedig a 7 százalékos szint közelébe emelkedett a magyar mutató. A kormányzat sokat hangoztatott munkahely-teremtési politikájának tehát egyelőre nem látszik az eredménye.
Igaz persze, hogy téli, szezonálisan nem kiigazított adatokról van szó. Az állástalanok számának 38 ezer fős növekedése mégis rossz hír, hiszen ezzel 286 ezer fősre bővült a regisztrált munkanélküliek tábora. Tovább rontja az összképet, hogy a munkavállalási korúak között változatlanul alacsony, 64 százalékos a gazdaságilag aktív népesség aránya, illetve, hogy a 15-74 éves népességnek csupán 53,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon.
