 |
| Hotel Gellért. A hétvégi turisták inkább az olcsóbb szállókat preferálják. |
Néhány prágai kocsmáros már megelégelte a diszkont légitársasággal érkező „bulituristák” randalírozását. Akad olyan söröző, ahol az ajtóban tábla figyelmeztet: tízfősnél nagyobb turista csoportokat sajnos nem tudnak fogadni. A többség azonban örül a fapados utasoknak, akik jócskán fellendítették a forgalmat, nemcsak a vendéglőkben, de a szállodákban, s azok közül a magasabb kategóriájúakban is.
A Danubius szállodaláncnak is jól jött a Budapesten is beinduló „buli- és hétvégi turizmus”. Az átlagos foglaltság 65,8 százalékra nőtt, azaz 7,5 százalékponttal emelkedett. A Danubius vezetése szerint azonban még nem biztos, hogy túljutott a mélyponton a hazai kereskedelmi szálláshelyek összbevételének 16-17 százalékát adó cégcsoport, vagy maga a budapesti szállodaipar egésze.
 |
Mindenesetre mérsékelten optimisták: 2005-re az árbevétel mintegy 10 százalékos növekedését vetítik előre (lásd a grafikont). Igaz, ennek a növekménynek a felét a Gundel étterem teljesítményétől várják. (A Gundel éttermet, borvendéglőt, borpincét üzemeltető és a világhírű Gundel márkanevet birtokló, 2003-ban 1,7 milliárd forintos bevételű Lángastronomia Kft.-ben tavaly nyáron szerzett 49 százalékos részesedést a Danubius. Ezt a versenyhivatali jóváhagyást követően szeptemberben 66,67 százalékra növelte. A vételárat nem hozták nyilvánosságra.)
A 42,6 milliárd forintos saját tőkéjű csoportnál az adózás előtti eredmény a bevételnél látványosabban javulhat: a tavalyi 1,4 milliárd forint után erre az évre 2,6 milliárdos nyereségre számítanak, ami a négy éve folyamatosan csökkenő nyereségszint fényében igen kedvező lenne. Makray Péter, az Erste elemzője szerint tavaly – feltehetően éppen a kevéssé fizetőképes turisták miatt – az eredetileg vártnál némileg szerényebb nyereségrátával tudott működni a cég. „Ennek fényében a jelenlegi nyereségtervek ambiciózusnak tekinthetők” – véli a szakértő.
A szállodák közt nem csak a fővárosban, hanem vidéken és az egész régióban is egyre élesebb a verseny. Szezonon kívül számos szálló recepciósával akár kemény alkudozásra (!) is lehetőség nyílik. A Danubiusnál óvatosabbak: az árból csupán annyit engednek, amennyit a piaci verseny kikényszerít, mert úgy tartják: ha elmozdulnak az alacsonyabb árak felé, akkor onnan „nincs visszaút”.
 |
 |
|
|
|
A DANUBIUS VEZÉRE
Nem lefelé licitálnak
Látványosan bővül a fapados repülési lehetőségek köre, ami nyilván kedvez a szállodáknak is. A Danubius mennyire érzi ennek pozitív hatásait? – kérdeztük Betegh Sándor vezérigazgatót.
 |
| Betegh Sándor. |
– Az elmúlt fél évben szállóinkban folytatódott az a kedvező tendencia, hogy a szobák foglaltsági aránya dinamikusan, 10 százalék körüli mértékben bővül, e felfutás aránya azonban sajnos még mindig magasabb, mint a bevétel növekedése. Tavaly 15 százalékkal nőtt a külföldi vendégforgalom, s a vendégéjszakák száma is 9 százalékkal emelkedett 2003-hoz képest. Ez a pozitív fejlemény pedig döntően a fapados társaságok megjelenésének köszönhető, hiszen amíg három-négy éve napi két járat közlekedett például London és Budapest közt, addig ma már – ha jól tudom – napi 16 járat köti össze a két országot.
– Az idei év eddig milyennek tekinthető?
– Januárban és februárban, döntően az angol nyelvterületről érkező vendégek okán, tovább nőtt a Danubius vendégeinek száma. Igaz, a fapadossal érkezők közel sem olyan jól fizető vendégek, mint például a hagyományos német turisták, s inkább a három, és négycsillagos szállókat részesítik előnyben, így a legfelső kategóriájú szállóink foglaltsága nem nőtt. Tény viszont, hogy sokan szinte kizárólag az olcsó repülőjegy-vásárlási lehetőség miatt látogatnak el ide.
– A növekedés ellenére az árverseny meglehetősen nagy. Nincs túl sok szálló a fővárosban?
– Az öldöklő, 2000-óta átlagosan 25 százalékos árcsökkenést hozó árverseny nem véletlen, hiszen minden logikát nélkülöző mértékű szállodafejlesztéseknek lehettünk tanúi Budapesten az elmúlt években. Jó néhány ingatlanfejlesztő a bevásárlóközpont-építések nyereségét, vagy más ingatlanpiaci profitját forgatta vissza szállodaépítésbe, s a megtérülési számítások véleményem szerint túlzottan optimisták voltak. Budapest most abban a cipőben jár, mint Bécs a nyolcvanas évek elején, amikor öt-hat évvel előreszaladtak a fejlesztésekkel, így ennyi idő kellett ahhoz, hogy a szállodaipar magához térjen, s a felépült kapacitás megfelelő kihasználtságot és bevételt érjen el.
– A kínálati piacon milyen stratégiával próbálják állni a versenyt?
– A szabadidős szegmens megtartásával párhuzamosan igyekszünk a magasabb fizetési hajlandósággal bíró üzleti és a konferencia vendégek arányát jelentősen emelni, s egyúttal óvatos áremelési politikával is növelni a szállodáink bevételét. A 2005-ös évre 67 százalékos átlagos foglaltsági szintet célzunk meg; az árversenybe kevéssé kívánunk belebonyolódni, ehelyett inkább a marketingre és a szolgáltatások javítására koncentrálunk.
HALASKA GÁBOR |
|
|
|
|
|
|
A Gellérttel és a Hiltonnal mint zászlóshajókkal az élen Budapesten és vidéken 12-12 felső kategóriás, s további 15 darab 2-3 csillagos vidéki egységgel (Béta-lánc) rendelkező csoporthoz tartozó szállók többsége saját tulajdonú, de akad névhasználati szerződéssel a Danubiushoz kötött intézmény is. Vidéken a jól kihasznált fürdő-hotelek jelentik a csoport erősségét.
A csehországi Marienbadban 9, a szlovákiái Pöstyénben és a szomszédos Smrdákyban 21, az erdélyi Szovátán pedig 3 hotelt üzemeltet a cégcsoport. A szlovákiai és a csehországi szállókban azonban a társadalombiztosítási finanszírozás megszorításai miatt továbbra is a belföldi vendégek csökkenésével kell szembenézni. A valódi fordulathoz tehát még több, s még fizetőképesebb külföldi turistára lenne szüksége a nagyon erős konkurenciával, és több ponton felújításra szoruló szállodaparkkal küzdő cégnek. A turizmus további élénküléséhez viszont nem csak a csoport, hanem az ország marketingjén is sokat kellene még javítani.
