Nálunk eddig nem alkalmazott hitelkonstrukció jelent meg a közelmúltban a piacon. A jelzálogfedezet mellett nyújtott hitel lényege, hogy egyetlen kölcsönbe tömöríti az ügyfelek különféle – pénzintézeti, közüzemi, önkormányzati vagy egyéb – tartozásait, s a hosszú futamidő révén a túlzottan eladósodott kliens havi törlesztési terhe elviselhető mértékűre mérséklődhet. A kölcsönt folyósító bank a tartozások rendezésére szolgáló összeget nem az ügyfélnek, hanem közvetlenül a hitelezőknek fizeti ki. Ám ha a jövedelemvizsgálat és az ingatlanfedezet alapján az addig felhalmozott adósságnál nagyobb összeg is hitelezhető, az ügyfél készpénzhez is juthat.
Ez a hitel valószínűleg nem jött volna létre, ha nincs a lakosság gyors ütemben növekvő, s egyre több szakértő által igen kockázatosnak tartott eladósodása. Banki szempontból ma már mintegy 230 ezer ember fizetésképtelennek számít, ennyi magánszemély adatait tartják ugyanis nyilván a bankközi adós- és hitelinformációs rendszer (BAR) „feketelistáján”. Az adósnyilvántartó rendszerben regisztrált személyek nevéhez 330 ezer fizetési mulasztás kapcsolódik, ami arra utal, hogy vannak többszörösen visszaeső „bűnösök”: nagy átlagban minden második adós kétfelé is elmaradt a törlesztéssel. A regisztrált fizetési késedelmek száma egyébként egy év alatt 40 százalékkal emelkedett, vagyis egyre többen nyújtóznak túl a takarójukon. Bár a BAR történetében arra is van példa, hogy valaki egyidejűleg nyolcféle hitel visszafizetését „szüneteltette”, a többség feltehetően nem csalási szándékkal halmozta az adósságokat, hanem egyszerűen rosszul ítélte meg saját teherviselő képességét.
NÉPSZERŰ LISTA. A háztartások hitelfelvételi kedvének növekedését a hitelállomány emelkedése mellett (lásd a grafikont) az is érzékelteti, hogy a bankok tavaly már 2,5 millió alkalommal fordultak információért a BAR lakossági adatbankjához, 90 százalékkal többször, mint az előző évben. A BAR segítségével ugyanis legalább annyit megtudhatnak a kliensekről, hogy van-e már lejárt hiteltartozásuk. Arról azonban, hogy ténylegesen mennyire eladósodottak – ami a hitelképesség megítélése szempontjából legalább ennyire fontos lenne -, a BAR-ból nem tájékozódhatnak, mert a rendszer csak azokat tartja nyilván, akik fizetési késedelembe estek. A lajstromba vétel feltétele ugyanis, hogy valaki 90 napnál hosszabb ideig elmaradjon hitelének törlesztő részletével, és hátraléka meghaladja a minimálbér összegét, vagyis jelenleg az 57 ezer forintot. Az adatokat egy-egy személyről a BAR a mulasztás megszűnését követően öt évig tartja nyilván.
A háztartások eladósodását szakértők szerint fékezhetné – s ezzel egyidejűleg a bankok kockázatát csökkenthetné -, ha a vállalatokhoz hasonlóan a lakosság körében is bevezetnék a teljes körű adósnyilvántartást. A pozitív lista – tehát valamennyi kölcsönszerződés adatait tartalmazó nyilvántartás – fontosságát Rácz Lajos, a BAR-t üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. elnök-vezérigazgatója is többször hangsúlyozta, a megteremtésére tett kísérletek azonban eddig rendre elvéreztek az adatvédelmi biztos ellenállásán. Most előkészületben van ugyan a lakossági adós-nyilvántartási rendszer „megreformálása”, de ez csak a problémák egy részét oldja meg. Igaz, ezek a kliensek szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségűek.
Most azoknak, aki a BAR listájára felkerülnek, számolniuk kell azzal, hogy a múltat az adósság rendezésével sem lehet egyszer s mindenkorra eltörölni: vagyis mindaddig fekete bárányok maradnak, amíg a nyilvántartásban szerepelnek. A bankok többsége ugyanis helyből elutasítja a BAR-osok hitelkérelmeit. A formálódó elképzelések szerint a jövőben nem vennének mindenkit egy kalap alá, így számítana az is, hogy valaki közvetlen adósként vagy kezesként került fel a feketelistára, amint az is, hogy mennyi hátraléka van. Mérlegelnék továbbá, hogy milyen módon szűnt meg a tartozás: maga rendezte az adós, kezese állt helyt érte, avagy az ügy végrehajtással zárult. Az igazi megoldást azonban a bankok szerint az jelentené – s ezzel a felügyelet is egyetért -, ha a BAR a magánügyfelek valamennyi hitelszerződésének adatait nyilvántartaná. A hitelintézetek szerint számos ügyfél már eddig is komoly adósságokat halmozott fel, erről azonban jelenleg csak a kliens „őszinte, feltáró vallomása” alapján szerezhetnének tudomást.
KIVÁLTÓ HITELEK. Azok számára, akik meggondolatlanul túlköltekeztek, s későn döbbentek rá arra, hogy a havi törlesztő részletek számukra már-már elviselhetetlen teherrel járnak, gyakran egy újabb kölcsön szolgálhat megoldásként. A Budapest Bank (BB) szerint az ügyfelek a szabad felhasználású jelzáloghitelek 18-20 százalékát korábbi tartozásaik kiváltására fordítják. Már szinte minden bank kínál hitelkiváltást, vagyis a meglévőt olcsóbb vagy hosszabb futamidejű kölcsönre lehet cserélni. Ezekhez általában ingatlanfedezetet követelnek, ami a kockázat csökkentése mellett azért is szükséges, mert csak a jelzálogtípusú hitelek elég hosszú futamidejűek ahhoz, hogy a havi törlesztő részlet kellően mérsékelhető legyen. Viszont ez összességében meg is drágítja a hitelt, mert minél hosszabb a futamidő, annál magasabbak a költségek. A BAR listájára felkerültek lehetőségei azonban e téren is korlátozottak, az ő hitelezésüket a legtöbb hitelintézet ugyanis akkor sem vállalja, ha fedezetet tudnak biztosítani.
A Budapest Bank üdítő kivételként olyanokat is megfinanszíroz, akik az adóslistán szerepelnek, igaz, ennek alaposan megkéri az árát. Mint Magapatona Péter, a jelzálog üzletág vezetője elmondta, négy termékkategóriát kínálnak forintban és devizában, s hogy az ügyfél melyiket veheti igénybe, az a jövedelemvizsgálat eredményétől és a fedezetül felajánlott ingatlan minőségétől függ. Az ár természetesen az ügyfél kockázatának függvénye, a teljes hiteldíj mutató (THM) devizahitel esetén 5,24-14,19 százalék, forinthitel esetén pedig 12,74 és 22,64 százalék között van. Az első kategóriát a legkisebb kockázatú ügyletek esetében kínálják, ennek megfelelően ennek ára a legkedvezőbb, s kondíciói a piacon is a legkedvezőbbek közé tartoznak. A harmadik-negyedik kategória a legdrágább, mégpedig nem csak a BB-nél, hanem piaci szinten is, ugyanis ide sorolják a BAR-ban nyilvántartottakat is. A borsos árat azzal magyarázzák, hogy a termék olyan ügyfélkört céloz meg, amelynek jelenleg kevesen kínálnak hitelt. A negyedik kategóriába sorolt klienseknek a BB egyébként már nem ad készpénzt a kezükbe, csupán a felhalmozott adósság rendezését vállalja. Kezest még esetükben sem követel meg a bank, de ha hoznak, emelkedhet a hitelösszeg, mert az adósminősítés alapvetően a jövedelemvizsgálaton alapszik. A kizárólag fedezetalapon nyújtott – jövedelemvizsgálat nélküli – kölcsönök egyébként a bankok számára nagyobb kockázatot hordoznak, ezért az áruk is magasabb lehet, mint a vegyes elbírálású – jövedelem és ingatlan alapú – hiteleké.
