A távfűtési díjakat törvény szerint a főváros vezetése állapítja meg. Az eddigi, bonyolult tarifarendszer garantált, eszközarányos nyereséget tartalmazott. Az új szisztémában ez megszűnik, s az induló értékhez képest az invesztíció megtérülése a hatékonysággal együtt növelhető; így a leendő befektető a hatékonyságjavító fejlesztések végrehajtásában lesz érdekelt.
Az indulóár meghatározásánál döntő a vásárolt gáz ára. Mivel ezt negyedévenként emelik, ennek meg kell jelennie a távhőszolgáltatás díjában is. Az áprilisi és a júliusi nettó 3,6-3,6 százalékos gázáremelésre a Főtáv három változatban készítette el áremelési javaslatát. A társaság a díjak nettó 9,49 százalékos, ezen belül a lakossági fogyasztók díjának nettó 7,69 százalékos átlagos emelésével számolt. A javaslatot a Fővárosi Önkormányzat szakértői szervezetekkel felülvizsgáltatta – így alakult ki a 6,63, illetve 5 százalékos mérték, amelyről a hónap végén dönt a közgyűlés.
– A távfűtés tényleges előnyeit csak fejlesztésekkel lehetne kihasználni, ám erre az évi 20 milliárd forintos forgalmú Főtávnak nincsenek tartalékai – jelentette ki Uhri László, a cég vezérigazgatója. Az elkövetkező privatizációs kísérlet során legfőképpen ennek a tőkebevonásnak kellene megtalálni a forrását. A Fővárosi Önkormányzat július elején meghirdetendő egyfordulós, nyilvános, nemzetközi pályázata két lehetőséget kínál a szakmai érdeklődőknek: egyszerű, 50 százalék plusz 1 szavazatos többséget, amellyel koncessziós jogok is járnak, illetve 25 százalék plusz 1 szavazatos kisebbségi részesedést. Az ajánlatokat várhatóan október közepéig lehet majd megtenni.
