A forint január elsejétől megteremtett, az IMF által is elismert konvertibilitásának fokát érdemes összehasonlítani a többi volt szocialista ország fizetőeszközének helyzetével. Ma már valamennyi CEFTA-tagállam valutája átváltható a folyó fizetési műveletekben. Szakértők szerint a közép-kelet-európai országok közül a lengyel zloty áll a legközelebb a teljes konvertibilitáshoz.
A belföldi forgalomban a zloty már évek óta szabadon átváltható, és pénzügyi szakemberek szerint ezt a szabad átválthatóságot hamarosan a folyó tőkeműveletekre is kiterjesztik. Ezzel legálissá teszik a belföldi fizetőeszköz ki- és bevitele mellett annak külföldre utalását, illetve a külföldieknek is szabaddá válik a valutavásárlás. Így Lengyelország lehet az első a volt szocialista országok közül, amely csatlakozik a szabadon átváltható valutájú, 30 országot tömörítő klubhoz.
A Lengyel Nemzeti Bank tavaly májusban felszabadította a zloty konvertibilis valutákhoz viszonyított árfolyamát, s a tavaly év végén módosított devizatörvény nyomán az exportőröknek a tranzakciók során szerzett devizájukat nem kell felkínálniuk el-adásra a bankoknak. Januártól a folyó fizetési műveleteket érintő összes korlátozást is feloldották, s ezzel – Magyarországhoz hasonlóan – a folyó műveletek tekintetében megfeleltek az IMF VIII. cikkelye szerinti konvertibilitás kritériumának.
Szlovénia tavaly szeptembertől deklarálta konvertibilisnek fizetőeszközét, a tolart a folyó fizetési műveletek tekintetében: bel- és külföldiek korlátozás nélkül válthatnak valutát. A tőkeműveletekre továbbra is több korlátozás van érvényben, így például külföldiek nem szerezhetnek ingatlant az országban.
A forint mellett az OECD-hez már csatlakozott Csehország nemzeti fizetőeszközét is konvertibilisnak ismerte el a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a nevezetes VIII. cikkely szerint. A hatályos törvények szerint azonban a korona nemcsak a folyó fizetési műveletek tekintetében konvertibilis, a tőkeműveletek egy része is liberalizált. Így például cseh magánszemélyek részt vehetnek külföldi beruházásokban, vásárolhatnak külföldi ingatlant, s a vállalatok külföldön is vehetnek fel hiteleket. A lakossági valutakeret ugyan ott is megszűnt, szabadon lehet keményvalutát vásárolni, ám azt csak legfeljebb 200 ezer korona értékben lehet kivinni az országból. A vállalatoknak immár nem kell koronásítaniuk kitermelt devizájukat, s az importhoz szükséges devizaigénylés engedélyeztetési rendszere is megszűnt. A vállalatok és a magánszemélyek is vásárolhatnak külföldön ingatlant, ám az országhatárokon túli állampolgárok csak akkor tehetik ezt meg Csehországban, ha azt öröklik, illetve ha az országban nyilvántartott cégük van.
A tavaly októberben életbe lépett új devizatörvényben Szlovákia is eleget tett az IMF VIII. cikkelyében foglaltaknak. Ugyanakkor továbbra is fennmaradt a lakossági valutakeret, amelynek plafonja évi 60 ezer korona, azaz valamivel több mint 2 ezer dollár. A közületi és vállalkozói folyószámlákon külkereskedelmi tranzakciókkal jegybanki engedély nélkül lehet koronát átutalni. Szlovákiában kilátásba helyezték, hogy a liberalizációt a tőkeműveletek területén is hamarosan beindítják. Az új devizatörvény egyébként lehetővé teszi, hogy a kormány saját hatáskörben bontsa le a tőkeműveleteknél még meglévő korlátokat. A szlovák kormány korábban kinyilvánította, hogy 1997-re megteremtik a szlovák korona teljes konvertibilitását.
