Egyéni vagy családi jövedelemadózás? – évek óta felmerülő dilemma ez. Az ellenzéki pártok szakértői választhatóvá tennék a családi adózást, a kormánypártok viszont – számos hátránya miatt – nem támogatják a javaslatot. Az idei vita – legalábbis egyelőre úgy tűnik – azzal zárul: marad jövőre is az egyéni adózás, azonban az eltartottakat figyelembe veszi az adórendszer.
A következő évi személyi jövedelemadó-törvény tervezésekor minden évben felmerül: az egyénen alapuló adózást a családi jövedelemadózással kellene felváltani. Nincs ez másképp az idén sem… Medgyessy Péter pénzügyminiszter még március elejei hivatalba lépésekor megígérte: megvizsgáltatja, van-e lehetőség nálunk is arra, hogy a jövedelemadó-rendszerben a családokat tekintsék adózási egységnek, vagy legalábbis azt, hogy az eltartottakat is figyelembe vegyék az adózásnál.
A családi jövedelemadózás sokak szerint igazságosabb közteherviselést jelent, mint az egyéni. Nemzetközileg két fő technikája alakult ki: a házaspárok együttes adózása (a splitting), valamint a családi adózás. Az első azt jelenti, hogy a házaspárok jövedelmét összeadják, majd elosztják kettővel, s az adót külön-külön mindkét jövedelemből levonják. Vagyis ez az adózástechnika teljesen független a gyermekek számától, s azoknak a házaspároknak előnyös, amelyeknél a férj és a feleség jövedelme között jelentős különbség van.
A családi jövedelemadó “klasszikus formája” Franciaországban és Luxemburgban működik. Ennek lényege, hogy a család összes jövedelmét összeadják, majd az összes családtag számával elosztják. (A gyermekeket ebből a szempontból fél egységnek tekintik.) Ezt azért tartja sok szakértő és főleg politikus igazságosnak, mert figyelembe veszi az eltartottak számát. Ugyanakkor hátrányosan érinti az egyedülállókat, a gyermekteleneket, hatalmas adóapparátust igényel, az adóelőleg-fizetést rendkívül bonyolulttá vagy majdnem megoldhatatlanná teszi. Szinte lehetetlen a család határait is meghúzni: odatartozik-e a családdal élő nagyapa is, s mi van az év közben születő gyermekkel? Ráadásul a családi adózás nem tűri az adómentes jövedelmeket, emiatt a nyugdíjat, a családi pótlékot s egyéb, ma nem adózó jövedelmeket is meg kellene adóztatni. Végül személyiségi-alkotmányossági jogokat is sértene ez a fajta adózás, a házaspároknak ugyanis együtt kellene elkészíteniük adóbevallásukat.
A családi jövedelemadózás bevezetését pénzügyminisztériumi szakértők azért sem javasolják, mert teljesen más a nemzetközi trend is: az európai országok közel felének adórendszere nem kezeli az eltartott családtagokat, s ahol korábban figyelembe vette, ezt ott is egyre inkább kiiktatják az adórendszerből. A PM azon a véleményen van, hogy a családi helyzetek különbözőségét elsősorban az adórendszeren kívüli eszközökkel kell kezelni.
Varga Mihály, a Fidesz gazdasági szakértője viszont úgy véli: tiszta megoldások nincsenek, több oldalról is támogatni kell a gyermekes családokat, többféleképpen is ösztönözni kell a gyermekvállalást. Véleménye szerint az egyénre alapuló jövedelemadózás mellett lehetővé kellene tenni: akik akarják, azok választhassák a családi jövedelemadózást. A szabályokat úgy kellene megállapítani, hogy a rendszer a legalább háromgyermekes családokat preferálja. A családi jövedelemadózás bizonyos feltételekkel való bevezetését a KDNP szakértői is pártolják. A kormánypártok gazdasági szakértői viszont – elfogadva a PM álláspontját – nem támogatják a családi adózás bevezetését.
S ha jövőre nem is lesz összevont adózás, az eltartottak számát figyelembe kívánják venni a jövedelemadózásban. Az szja-ban 1992 és 1994 között is olyan rendszer működött, amely szerint a szülők a gyermekek számától függően adó-, illetve adóalap-kedvezményt vehettek igénybe. Ezt a lehetőséget tavaly januártól szüntették meg, mondván: nem az adórendszernek kell szociálpolitikai feladatokat magára vállalnia.
Persze mindennek több oldala van, többféle szempontból vizsgálható ugyanaz a tény… Jövőre az adórendszer átalakításával megbízott miniszteri biztosok irányításával a pénzügyi tárca azt tervezi, hogy adókedvezményt lehet igénybe venni a gyermekek, illetve a jövedelemmel nem rendelkező szülő után is. A kedvezményt csak a legalább háromgyermekesek kapnák, mégpedig havonta személyenként egyezer forintot. Az adórendszer a jövőben sem kívánja a szociálpolitika feladatait átvenni, azonban a keresők és az eltartottak aránytalanságából fakadó adóeltéréséket ily módon kívánják korrigálni a pénz-ügyi tárca adószakértői. A kedvezményt egyébként minden legalább háromgyermekes adó-alany megkapná. Ilyen feltételek mellett is 7,5 milliárd forint bevételkiesést jelent az államkasszának az eltartottak kedvezményezése az adórendszerben. Ha pedig ezt a kedvezményt esetleg már a kétgyermekeseknek is megadnák, akkor 25 milliárd forint bevételről kellene lemondania a költségvetésnek, amit viszont elképzelhetetlennek tartanak a PM-ben.
Ne feledjük azonban: a javaslat majd csak ezt követően kerül a kormány, a parlament, s az érdekképviseleti szervek elé, amelyek jelentősen “átszabhatják a fazont”, módosíthatják a miniszteri biztosok által tervezett kedvezményeket. A havi 1000 forintos adókedvezményt ugyanis valószínűleg nemcsak az ellenzéki pártok keveslik majd…
