Számos, kudarcba fulladt erőfeszítés után Japán kilábalt háború utáni történetének leghosszabb recessziójából. Ezzel még a legóvatosabb közgazdászok is egyetértenek, különösen azután, hogy a tokiói Gazdaságtervezési Hivatal a tavalyi költségvetési év utolsó negyedében a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos növekedéséről adott hírt. Az április 1-jén kezdődött üzleti évre szóló előrejelzések 2-4 százalék között ingadoznak.
A növekedés beinduláshoz a japán kormány tavaly szeptemberben bejelentett 14 ezer milliárd jenes gazdaságélénkítő csomagja is hozzájárult, amely többek között nem kevesebb mint 7 ezer milliárd jent pumpált különböző közmunkaprogramokba. A kedvező startban ugyanakkor a magánszektor is részes: 1995 utolsó negyedévében 2,4 százalékkal nőtt a magánfogyasztás. A kormány adócsökkentésről is határozott: április 1-jétől a jelenlegi 0,3-ról 0,21 százalékra csökkent a magánbefektetők részvényforgalmi adója, és további egy évvel meghosszabbodott az 1994-1995-ben meghozott személyi jövedelemadó-csökkentő intézkedések hatálya. Az ingatlanadó 0,3 százalékról 0,15 százalékra mérséklődött.
Állami mankó
A gazdaságélénkítés fő eszközének azonban Hasimoto Rjutaro kormányfő a 75,1 ezer milliárd jenes idei költségvetést nevezte, amelyből 9,72 ezer milliárd jent, az előző évi összegnél 4 százalékkal többet tesz félre a recesszió utóhatásait nyögő gazdaság fellendítésére.
A nagyobb fejlődési ütemet szolgálja a japán kormány új deregulációs akcióprogramja is, amely a gazdaságra nehezedő bürokratikus intézményrendszer megreformálásával ösztönzi az importot, csökkenti az árucikkek bel- és külföldi ára közötti különbséget, valamint mérsékli a túlszabályozás adófizetőket terhelő extra költségeit. A tavaly kidolgozott, három évre szóló tervezetet évente felülvizsgálják; az idei revízió alkalmával mintegy 570 ponttal, 1800-ra egészítették ki az intézkedési célok számát olyan kulcsterületeken, mint az építőipar, a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások és az elosztás.
Richard Werner, a Jardin Fleming gazdasági kutatóintézet vezető közgazdásza szerint az is jót tett a japán gazdaságnak, hogy a bankválság lecsengésével több pénz kerülhetett a gazdaságba, noha a krízis – bár a kormány mindent elkövetett és elkövet a rendezéséért – még nagyon sokáig éreztetni fogja hatását. A legutóbbi fejlemény: a japán parlament alsóháza törvényben is jóváhagyta a kabinet elképzelését az építkezési láz csillapulása miatt tavaly csődbe ment hét lakáshitel-intézet főként közpénzekből történő szanálásáról.
Nem kizárt, hogy a bankkonszolidációba a jegybank is beszáll olcsó hitelek folyósításával, ámbár a központi pénzintézet már azzal is sokat tesz a gazdasági fellendülésért, hogy a diszkontkamatlábat eddig még soha nem látott alacsony szinten: 0,5 százalékon tartja. A japán gazdaság fellendítésének hathatós támogatása érdekében a szigetország központi pénzintézete egyébként a jövőben is fenn kívánja tartani a jelenlegi laza hitelviszonyokat – jelentette ki Macusita Jaszuo jegybankelnök. Ő is úgy véli, a gazdaság már kilábalóban van az elmúlt évek súlyos recessziójából; ennek jele szerinte többek között az infláció csökkenése, az üzleti bizalom növekedése és a mindezeket tükröző részvényár-emelkedés.
Többletgondok
Werner nem tartja kizártnak, hogy az idei költségvetési évben a GDP növekedése eléri a 3,6 százalékot. A Barclays de Zoete Wedd Research viszont kevésbé optimista: az intézet úgy véli, hogy a gazdaságban még csak ezután várható szerkezeti változások mindössze 2 százalékos bővülést tesznek lehetővé. A Barclays elemzői szerint különösen az import növekedése, valamint az – áprilisban 3,4 százalékos rekordarányt elért – munkanélküliség emelkedése ad okot aggodalomra, bár a folyó fizetési mérleg hatalmas, politikailag érzékeny többletének ezzel együtt járó csökkenése Tokió számára kívánatos jelenség.
Tavaly már az egymás utáni második évben mérséklődött a szufficit, s mind a tokiói pénzügyminisztérium, mind független szakértők meg vannak győződve e tendencia tartósságáról. A szaktárca szerint 1995 folyó fizetési mérlege 110 milliárd dolláros aktívumot mutatott, 14,5 százalékkal kevesebbet a megelőző esztendőnél. A külkereskedelmi mérleg többlete ugyanakkor 7,6 százalékkal, 135 milliárd dollárra csökkent.
A gyenge jen előnyei
Előrejelzések szerint a többlet mérséklődése a következő időszakban felgyorsul, mivel az import az exportnál sokkal gyorsabb ütemben bővül, s e tendencia legalább az 1996-97-es pénzügyi év végéig kitart.
Az export visszaesése egyébként azzal magyarázható, hogy a japán feldolgozó-ipari vállalatok – miután termelésük java részét már külföldre telepítették – folytatni fogják a szerkezeti átalakítást, ami a kivitelt legalábbis e naptári év végéig féken tartja. Ugyanakkor a költségérzékeny fogyasztók kezdenek az olcsóbb, főleg ázsiai importáruk felé fordulni, a cégek pedig – a nyereség növelése érdekében – egyre nagyobb mértékben támaszkodnak külföldi beszállítókra. A behozatal további növekedése 1996-ban 95-100 milliárd dollárra szoríthatja le a folyó fizetési mérleg többletét, bár a japán fizetőeszköz dollárhoz viszonyított árfolyamának csökkenése némiképp lelassíthatja a folyamatot, hiszen a gyenge jen versenyképesebbé teszi a szigetországi termékeket külföldön.
Ezáltal viszont a japán vállalatok némileg nagyobb profitra tehetnek szert. Igaz, a szigetország cégei tavaly sem panaszkodhattak, mert a masszív költségcsökkentés, a jen árfolyamának esése és a nullánál alig valamivel magasabb kamatlábak hozzásegítették őket, hogy a tavalyelőttinél magasabb profitot sajtoljanak ki még mindig stagnáló értékesítésükből.
