A bankok közötti versenyfutás mind fontosabb tényezője, hogy egy pénzintézet mennyire képes saját procedúráitól megkímélni az ügyfeleket. Ezt – no meg a banki költségek és az időráfordítás csökkentését – segíti a home, illetve electronic banking szolgáltatás.
A személyes kapcsolatot legkevésbé a nem jogi személy ügyfelek spórolhatják meg. Azt, a lakosság körében csak halványan jelentkező igényt, miszerint az ügyfél esetleg otthonról, számítógépen kíván kommunikálni a számlavezetőjével, a bankok ugyanis egyelőre nem tartják kielégítésre érdemesnek. Kezdeményezések mindazonáltal már akadnak: a CIB Hungáriánál például úgy vélekednek, hogy a devizaszámlájukon jelentősebb forgalmat bonyolító lakossági kliensek ténylegesen érdeklődnek bizonyos home banking szolgáltatások iránt, számukra a bank tehát beindítja ezt a szolgáltatását.
Ez azonban korántsem – még csak a középtávú banki tervekben sem – jellemző gondolat: az elektronikus szolgáltatások ikerpárjából a home bankinggel a pénzintézetek a közeljövőben sem kívánnak előrukkolni. A kapcsolatteremtés más, kevésbé beruházás-igényes formáival viszont igenis igyekeznek rendelkezésre állni. Így a bankok többsége – főként persze a nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkezők – telebanking szolgáltatást nyújt, ami elsősorban – közös vonásként – különféle információk, például az ügyfél aktuális számlaegyenlegének lekérdezésére alkalmas. Ugyanígy többnyire hozzáférhetők a pénzintézet feltételeit tartalmazó, úgynevezett kondíciós listák. Emellett egyes rendszereknél – így a most kibővített, immáron napi négyezer hívás fogadására képes OTP telebanknál – azonmód a kártyáját is letilthatja az ügyfél.
Másutt viszont akár további aktív műveletekre is késztethető a rendszer. Az Inter-Európa Banknál például, ha az ügyfél a folyószámlája mellé kiegészítő szerződést köt, megadhat összesen 99 címet, ahová aztán pénzt telefonon is utaltathat. Alkalma nyílik egyben értékpapír vásárlására, telefonon is adhat ugyanis megbízást az Inter-Európa Befektetési Kft.-nek diszkont kincstárjegy megvételére. Ehhez egyébként mindaddig, amíg az ügyfél átutalása a kft.-hez meg nem érkezik, a bank nyújt fedezetet. Mindemellett betétlekötésről, illetve hosszabbításról is rendelkezhet ily módon, felbontásról viszont ezúton szó sem lehet. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor nem ingyenesek, a telefonos átutalás 30, a diszkontkincstárjegy-vásárlás pedig kerek 100 forintba kerül.
A lakossági átutalások effajta egyszerűsítésének példáját mellesleg az OTP a második félévben szándékozik követni, mégpedig úgy, hogy a telefonos megbízásért az átutalások normál díján felül nem kíván többet beszedni. Ugyanakkor – a telebanking rendszerének kidolgozásán éppen fáradozó Postabankhoz hasonlóan – a betétek lekötésére is nyújt majd telefonos lehetőséget.
Ezzel azonban még korántsem merül ki a lakossági ügyfeleknek kínált elektronikus szolgáltatások köre. Ugyancsak az Inter-Európa Bank ugyanis magánembereknek és kisvállalkozásoknak a CompuServe-en is “ajánlja magát”, illetve telefonos szolgáltatásainak számítógépen elérhető változatát. A szolgáltatás igénybevételének a feltétele csupán a CompuServe havi előfizetési díjának a törlesztése.
Mindezekkel együtt is nyugodtan megjegyezhető azonban, hogy “bezzeg” a vállalkozói ügyfelek, hiszen az ő elektronikus banki megnyerésükért már jó három éve ringbe szálltak az első banki fecskék. A piac e középtávú múlt ellenére is a szolgáltatások körét, az ügyfélkör méretét és a díjakat tekintve egyaránt még javában alakulóban van.
Amit az ügyfél valamennyi electronic banking rendszeren megtehet, az a forintátutalás és az éppen érvényes számlakivonat, illetve általában a zsírótól kapott információk lekérdezése. Többségük deviza-átutalási megbízásokat is kezelni képes, legyen az forintalapú vagy történjen vállalkozói devizaszámláról, igaz, egyesek (Postabank, OTP, Magyar Hitel Bank) még csak a tervekig jutottak.
A valuta- és a devizaárfolyamok, valamint az adott bank kondíciós listáinak közlésében a bankok igen nagy változatosságot mutatnak. Általánosságban igaz azonban, hogy ezen információk közreadása többnyire még az idei tervekben szerepel. Ugyancsak jórészt gazdagítani szándékoznak a bankok a korábbi műveletek visszakeresésének módozatait, a különböző statisztikák készítésének lehetőségeit.
Jobbára – ha egyáltalán létezik – viszonylag új szolgáltatás az azonnali és a határidős inkasszó indítása és az utóbbi kifogásolása, egyes bankoknál pedig lehetőség nyílik postai készpénzfizetés elindítására is. A CIB Hungária, amelyhez egyébként az átutalások 60 százaléka a fél éve működő ügyfél-terminálokon keresztül érkezik be, a jövőben akkreditívek nyitását és a hirdetményeiben szereplő lekötések lebonyolítását is lehetővé kívánja ezen a módon tenni. Erre, mint ahogy betétek felbontására is, a Creditanstalt egyik, a Spectra rendszere már most lehetőséget ad. Betétlekötési terveket több bank (ING, Inter-Európa) is dédelget, az utóbbi pedig diszkont kincstárjegyek, majd saját kibocsátású, később pedig egyéb forgalmazott értékpapírok vásárlását is a szolgáltatások közé kívánja vonni.
Néhány bank befektetési információkat szintén közöl e “csatornán”, mások, jelesül a Creditanstalt pénzpiaci elemzésekkel halmozzák el az “olvasót”. Sok telephellyel rendelkező cégek számára alakít ki egyfajta treasury rendszert a Postabank azáltal, hogy a Matávtól bérelt vonalon a társaságok a kijelölt “főtermináljaikról” a telephelyek számláihoz is hozzáférhetnek. Úgynevezett cash pool szolgáltatást (azaz a több cégből álló vállalatok számláinak esténkénti összevonását, “konszolidálását”, reggelenkénti szétbontását) pedig többek között a CIB Hungária és a Creditanstalt nyújt.
A szolgáltatások díját a bankok igencsak különbözőképpen szabják meg – ki havi átalánydíjat, ki negyedéves előfizetési díjat szed, aztán van olyan pénzintézet, mely tranzakciónként számít fel egy bizonyos összeget, és az is eltérő, hogy kér-e a szoftverért, annak telepítéséért ellentételezést a bank. A végrehajtott tranzakciók darabszáma után szedi a díjat – egyenként 15 forintot – az eddig 300 terminált kihelyezett CIB Hungária. Amennyiben azonban e tranzakciós díjak összege eléri a havi 30 ezer forintot, a társaság ingyenesen áll e szolgáltatásával az ügyfél rendelkezésére, akinek így csak a 25 ezer forintos szoftver telepítési díjat kell megfizetnie.
Megjelenített képernyőnként 13 forintjába kerül a Creditanstalt ügyfelének az electronic banking szolgáltatás igénybevétele, ha már az 50 ezer forintos telepítési díjat – szoftvercsomagot, installációt, oktatást – kifizette. Mindez azonban ingyenes az évi egymilliárd forintnál nagyobb számlaforgalmat bonyolító társaságok számára.
Ez az irányzat egyébként – mármint, hogy a bank a nagy számlaforgalmat bonyolító, illetve a szolgáltatást “nagy tételben” igénybe vevő klienseinek az electronic bankinget ingyen nyújtja – lassan valamennyi pénzintézetet utolér. A jelenlegi ötvenes ügyfélszám hirtelen megugrását a két szülőbank számítástechnikai rendszerének egyesítésével a második félévre remélő Mezőbank például éppen e hetekben vizsgálja felül eddigi fix díjait, és formálja azokat a tranzakciók száma vagy értéke alapján – ez még döntés kérdése – úgymond sávosra, egészen a térítésmentességig. Nullától a néhány ezer forintig terjednek – a bankfiókok egyedi belátása alapján – a díjak a több mint ezer ügyféllel rendelkező Budapest Banknál. Az ING-nél pedig, ahol az electronic banking szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások száma meghaladja a kétszázat – a felső határ havi 15 ezer forint. Az Inter-Európa Bank – miután a szoftvert ingyen adja – ötezer forintot kér havonta, hacsak az ügyfél negyedéves számlaforgalma a félmilliárd forintot felül nem múlja, mert akkor már semmit. Évente a terminálonként 200 ezer, illetve számlánként 2 milliárd forintos forgalmat bonyolító cégeknek ingyen, a kisebbeknek néhány tízezer forintért adja ezen szolgáltatását a jelenleg több mint 400, tervei szerint két éven belül viszont már több mint kétezer ügyfelet számláló Unicbank. A mintegy száz ügyfél terminálos kliensétől, kivéve, ha valamilyen okból egyedi megállapodást kötött a 20 forintos telepítési díjon felül, havi 10 ezer forintot kér az üzemeltetésért a Magyar Hitel Bank. Kötött díjjal, évi 10 ezer forinttal gazdálkodik viszont az 5-600 klienst számon tartó Postabank, míg az OTP mérettől, forgalomtól függetlenül ingyen szolgáltat 4-500 electronic banking ügyfele számára.
