“Nem gondolom, hogy akár a költségvetés, akár a folyó fizetési mérleg alakulása érdekében bármilyen intézkedést kellene a kormánynak hozni” – jelentette ki a költségvetési bizottság ülésén Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A személyi jövedelemadó rendszerében a tárca jövőre az átlagos adóterhelés 1 százalékpontos csökkentését tervezi.
Várhatóan a jövő héten kerülnek a kormány elé a 2000. évi költségvetési irányelvek, amelyben az államháztartási deficit, valamint a jövedelemcentralizáció további csökkentését tervezi a Pénzügyminisztérium (PM). Járai Zsigmond tájékoztatta a képviselőket a tárcánál folyó, általa egyelőre csak műhelymunkának, s nem kormányzati terveknek tekintett, a jövő évi költségvetési és adóreformra vonatkozó elképzelésekről. Jövőre 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel, 6-8 százalékos inflációval, 3,0-3,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak. Az újdonságok közül az állami intézményi szférában megvalósuló nulla bázisú költségvetési tervezés hangzott el. A pénzügyminiszter szerint az idén az infláció 9 százalékon belülre kerül. Így a költségvetési kiadások reálértékben 2 százalékkal növekednek. Járai a folyó fizetési mérleg alakulását nevezte a legnagyobb gondnak.
Az első három hónapban az előzetes adatok szerint az államháztartás hiánya közel 300 milliárd forint volt, az egész évi előirányzat csaknem 70 százaléka (lásd a grafikont). A tervezettnél jóval kevesebb a költségvetés áfa-bevétele. Január-februárban ugyanis a fogyasztás a vártnál lassabban nőtt, a megtakarítások viszont a számítottnál gyorsabban emelkedtek. Ez utóbbi abból a szempontból kedvezőtlen, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók elmaradnak a tervezett szinttől. S bár a tb-alapok első három havi hiánya is magas, a várható vagyonértékesítés fényében ez nem okoz gondot. Problematikus viszont a gyógyszerár-támogatási kiadások növekedése.
A jövő évi adóreform céljai között a pénzügyminiszter az élőmunka-terhek további csökkentését, a gyermekvállalás és -nevelés feltételeinek javítását, s az uniós jogharmonizáció folytatását említette. A személyi jövedelemadó rendszerében az átlagos adóterhelés 1 százalékpontos csökkentését tervezik. Két alternatívával számolnak. Közös pont, hogy a családi kedvezmény az ideivel egyezne meg, a nyugdíjjárulék viszont 10,5 százalékra nőne (annak 25 százaléka továbbra is leírható lenne az adóból), a reálkamatot pedig 20 százalék adó terhelné. Az első változat szerint az adó mértéke 3 millió forint éves jövedelemig 26 százalék, az e fölötti részre pedig 40 százalék lenne; az adójóváírás 16 százalék, de legfeljebb 62,4 ezer forint. A második változat 2,5 millió forintig 25 százalékos, fölötte 40 százalékos adókulccsal, s 15 százalék, de legfeljebb évi 58,8 ezer forintnyi adójóváírással számol. Az áfa-rendszerben a kulcsok mértékének megváltoztatását, egyes termékek, szolgáltatások átsorolását vizsgálják. Új adók – földadó, biztosítási adó, ingatlanadó – bevezetését is mérlegelik.
