A Cofinec-részvények július 10-i bevezetése jelenti az OECD-tagországok legjobb minősítésű értékpapírjai magyarországi forgalmazásának kezdetét. Az adminisztratív akadályok elhárulása nyomán azonban még nem rendeződik át egyik napról a másikra a hazai befektetési struktúra.
A magyar befektetők július 1-jétől korlátozás nélkül vásárolhatnak az OECD-tagországok kormányai, valamint a tagországok valamelyikében bejegyzett vállalatok által kibocsátott egyéves vagy annál hosszabb lejáratú legjobb minősítésű értékpapírokat. Mindez annyit jelent, hogy a gazdaságilag legfejlettebb országok állampapírjai mellett a világ legnagyobb társaságainak részvényeit, illetve az általuk kibocsátott – a kibocsátáskor legalább egyéves futamidejű – kötvényeket vásárolhatják meg a hazai magánszemélyek és intézmények.
A legjobb, vagyis AAA minősítést egy, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elfogadott minősítő intézetnek kell kiadnia. (A jegybank által elfogadott öt minősítőt megnevező Pénzügyi Közlöny még a héten megjelenik.) Ezt követően már a befektető vásárlási megbízásával egy magyar brókercéghez fordulhat, mely külföldön ugyan nem nyithat pénzforgalmi számlát, de külhoni partnere segítségével beszerezheti a kívánt értékpapírt. Ennek módja, hogy a magyar értékpapír-kereskedő megbízást ad külföldi kollégájának, miszerint a papírokat helyezze el a magyar Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) egyik nagy nemzetközi elszámolóháznál, a luxemburgi Cedel-nél vezetett számlájára. Innen kerül aztán a papír – a Keler közvetítésével – a megrendelő magyar brókercégnél vezetett értékpapírszámlára.
A tranzakciók lebonyolításának meggyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében a nemzetközi gyakorlatban a papírok nem fizikailag, hanem számlatranszferek formájában mozognak. Ennek egyik formája az úgynevezett letéti igazolások forgalmazása. Így a legkeresettebb magyar részvények külföldi forgalmazása is ilyen, világszerte elfogadott „Global Depository Receipt” (GDR), magyarul globális letéti igazolás formájában történik.
Mint azt a magyar értéktári szakemberek egy múlt heti sajtótájékoztatón elmondták, a Keler-Cedel számlakapcsolat egyelőre egyoldalú, vagyis a nemzetközi elszámolóház még nem nyitott számlát magyar társintézményénél. Ez utóbbi azért lenne kedvező a magyar tőkepiac számára, mert a külföldi befektetők számára olcsóbbá és biztonságosabbá tenné a magyar piacot. Ennek következtében Budapest nagyobb szerepet játszhatna a vezető magyar részvények ma még nagyobbrészt Londonra és néhány kisebb nyugati tőkepiacra koncentrálódó forgalmában.
A július 1-jétől érvényes szabályozás azért így is nyújthat új lehetőségeket a megfelelő külkapcsolatokkal ellátott magyar értékpapír-kereskedők számára. A BankAustria-Girocredit Befektetési Rt. máris meghirdette, hogy a legjobb minősítésű OECD-kormánypapírok mellett melyik 19 vállalati részvényre fogad el megbízást hazai ügyfeleitől. A listán szereplő papírokról – így egyebek mellett a Unilever, a Shell vagy a Deutsche Bank részvényeiről – ígérete szerint rendszeresen elemzéseket készít majd a cég, néhány értékpapírról pedig már ma is tud ilyennel szolgálni.
Mihályi Péter elemzési igazgató lapunkkal közölte: a listájukon szereplő cégek bizonyosan az engedélyezett, vagyis legjobb minősítésű kategóriába esnek majd, így nincs jogi akadálya a részvényeik megvásárlására szóló megbízás (jegybanki közzététel előtti) elfogadásának. Tényleges külföldi üzletet egyelőre nem kötött a Girocredit, azzal azonban tisztában vannak a cégnél, hogy a még kiforratlan lebonyolítási rend okozhat nehézségeket a megbízások teljesítésekor. Intézményi befektetők és magánszemélyek külföldi értékpapír-üzletkötéseire egyaránt vállalkoznak, a magasabb költségek miatt két-háromszázezer forintnyi befektetési érték alatt azonban Mihályi Péter szerint nem érdemes ezúton külföldön invesztálni.
A szintén osztrák érdekeltségű Creditanstalt Értékpapír Rt. (CA) konkurensével szemben egyelőre nem vesz fel külföldi értékpapírok beszerzésére szóló megbízásokat. Bár Lantos Csaba, a CA ügyvezető igazgatóhelyettese egyetért azzal, hogy a határon túli befektetési lehetőségek megnyílása mindenekelőtt a külföldi hátterű brókercégek piaci tevékenységét bővítheti, ez azonban vélekedése szerint nem egyik napról a másikra játszódik majd le. Először minden bizonnyal a kockázatmentes külföldi állampapírokat keresik majd a hazai befektetők, s majd csak ezt követően, a piac legalábbis vázlatos feltérképezése után jöhetnek szóba a részvények.
Az ügyvezető igazgatóhelyettes nem titkolja, hogy a CA-nál nem alakult még ki az ügyfelek megbízásainak végrehajtását szolgáló elszámolási gyakorlat. Szerinte azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a kötvénykereskedelmet a fejlett tőkepiacokon kezükben tartó brókercégek nem az átlagos magyar magánbefektető néhány százezer forintos invesztíciójához igazítják díjaikat. Ahhoz ugyanis, hogy egy külföldi kötvényüzletet a megbízó számára előnyös feltételek mellett üssék nyélbe, szerinte fél-egymillió dollárnyi értékpapírnak kell gazdát cserélnie.
A CA ezért első lépcsőben egy külföldi állampapírokba fektető alap létrehozását célozta meg, melynek megnyitását szeptemberre tervezik. A cég szakemberei szerint az egy befektetőre eső jutalékok kisebb összegén kívül emellett szól az is, hogy a különböző országok papírjainak megfelelő súlyozásával az egyes nemzeti valuták árfolyamának változásaiból adódó kockázatok is csökkenthetők. Igazán kifinomult kockázatkezelésre, opciós és határidős technikák külföldi alkalmazására azonban ma még nem nyújtanak lehetőséget a magyar jogszabályok, ami Lantos Csaba szerint az egyik legnagyobb akadálya a hazai befektetők hatékony külpiaci képviseletének.
A százezer forintos helyett százezer dolláros nagyságrendben befektetni képes magyar magánszemélyek számát piaci becslések ma már több ezerre teszik. A verseny tehát mindenekelőtt az ő, no meg persze a több százmilliárd forintot kezelő hazai intézményi befektetők kegyeiért folyik az értékpapír-kereskedő társaságok között. Egy, a pénzét hosszú távra – mondjuk öt-tíz évre vagy még ennél is hosszabb időre – kihelyezni akaró életbiztosítónak például Magyarországon jelenleg egyáltalán nem áll rendelkezésére alkalmas befektetési forma. Az ilyen időtávban gondolkodók már a magyar „országkockázattal” is kalkulálnak, vagyis az – utóbbi években kétségkívül komoly fejlődésen keresztülment – itthoni tőkepiacnál stabilabb befektetési környezetben szeretnék tudni megtakarításaik egy részét. Így számukra már a vezető nyugati országok állampapírjaival elérhető öt-hat százaléknyi éves hozamok is vonzónak bizonyulhatnak.
Persze a rövid távon befektetni szándékozóknak egyelőre nem érdemes külföldre vinni a pénzüket. A jelenleg 25 százalék körüli hozammal kecsegtető magyar állampapíroknál jobban fizető kockázatmentes éves befektetést ugyanis nemigen találni.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) idei rendkívüli árfolyam-emelkedése vélhetően a spekulatív tőke nagy részét is itthon tartja még egy ideig, hosszabb távon azonban a külföldi vállalati papírok hazai közönsége is nyilván kialakul majd. Így néhány éven belül minden bizonnyal megjelennek majd a külföldi részvény-, majd az úgynevezett egzotikus részvényalapok is.
A megváltozott jogszabályi keretek nyomán azonban a magyar befektetők nemcsak a határokon túl vásárolhatnak külföldi kibocsátású értékpapírokat. A Franciaországban bejegyzett, Közép-Európa-szerte érdekeltségekkel (és piacokkal) rendelkező Cofinec csomagolóanyag-ipari társaság közelmúltban lezajlott magyarországi kibocsátásakor a hazai befektetők egyetlen nap alatt lejegyezték a cég részvényeire szóló globális letéti igazolásokat.
A külföldi cégek magyarországi megjelenésével újabb befektetési lehetőségek nyílhatnak a hazai tőkepiacon, az érintett vállalatok pedig a banki hitelkamatoknál kisebb költségek mellett juthatnak forintforrásokhoz. Az persze nyilvánvaló, hogy ez ezután sem a tőkével jól ellátott multinacionális társaságok hazai leányvállalatainak gyakorlata lesz. Inkább a Cofinechez hasonló, elsősorban pénzügyi befektetők tulajdonában lévő társaságok kibocsátásaira lehet számítani, akik lelkesedését kétségtelenül befolyásolja az első Magyarországon kibocsátott külföldi papír július 10-i tőzsdei premierje.
