Az orosz gázipari cégek hamarosan stratégiai pozíciót szerezhetnek a magyar piacon, jelentősen rontva ezzel a Mol Rt. üzletét. A fejlemények furcsasága, hogy éppen a magyar ipari és kereskedelmi tárca – első látásra érthetetlen – állásfoglalásai gyöngítik a magyar cég helyzetét a keleti konkurenciával szemben. Az sem lehetetlen, hogy az oroszok a magyar belföldi gáz-nagykereskedelembe is beszivárognak.
Egy tizenkét évre szóló gázszállítási szerződésben romlott a magyar fél pozíciója március elején. Az előzmények a nevezetes “jamburgi egyezményig” nyúlnak vissza: a magyar beszállítók 760 millió akkori transzferábilis rubel értékben építettek fel műszaki objektumokat Tengizben. Az akkori magyar és a szovjet kormányzat államközi megállapodásban rögzítette a magyar export megtérítését, mégpedig földgázszállítással. A végül 1989-ben megkötött megállapodás értelmében az oroszok húsz éven át évi 2 milliárd köbméter földgázt szállítanak Magyarországnak. A szerződő felek szerint a tengizi beruházásért 14,6 milliárd köbméter gáz jár a magyar félnek; a szállítmányok e mennyiségen felüli részéért a magyarok külön áralku után fizetnek. A kontraktus 2008-ig biztosította, hogy a magyar oldalon gázkereskedésre jogosított Mol Rt. évi 2 milliárd köbméter földgázt importáljon, viszonylag kedvező áron.
Amint azt a Világgazdaság című lap a múlt héten feltárta, a magyar ipari és kereskedelmi tárca hozzájárult a magyar pozíciók részleges feladásához a gázkereskedelmi üzletben. Dunai Imre miniszter, valamint J.M. Urinszon, a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok kormányközi bizottságának orosz vezetője március első napján memorandumot írt alá Budapesten. Ebben a dokumentumban az szerepel, hogy az Oroszországban gázkereskedésre jogosított cég a Panrusgaz Rt.-vel állapodott meg az évi 2 milliárd köbméteres, Magyarországra irányuló gázszállítmány továbbadásáról, 2008-ig terjedő időtartamra. A két fél egy utalással sem emlékezik meg arról, hogy miért pottyantják ki a gázszállítási üzletből a Mol Rt.-t.
Az 1994-ben alapított Panrusgaz Rt. mai tulajdonosa fele részben a Mol Rt., fele részben a gázt eladó orosz cég, a Gazexport. Üzleti értelemben az történt, hogy az orosz gázipari óriás diktálta a feltételeket egy leánycégének. Az elsősorban magyar érdekeltségű, magyar állami ellenőrzésű Mol Rt. pedig elesett egy bő évtizedre szóló, 22 milliárd köbméter földgáz kizárólagos forgalmazásában rejlő “tuti üzlettől”, s ezt a lehetőséget egy magyar miniszter asszisztenciájával egy fele részben orosz ellenőrzéssel működő cég kaparintotta meg. A március elsejei kormányközi megállapodás óta nem került nyilvánosságra olyan momentum, amely szerint a magyar fél kényszerhelyzetben volt, s ezért tett engedményt az oroszoknak.
A Figyelő kormányzati forrásból származó értesülése szerint az orosz fél rendre azzal kezdi a földgázszállítási tárgyalásokat, hogy nem garantálhatja a magyarok által kért mennyiséget. Általában évi 5 milliárd köbméternyi szállítást ajánl meg, s ebbe rendre beleérti a “jamburgi” tételt. A magyar igények a 2 milliárdon felül évi 12-14 milliárd köbmétert tartalmaznak. Az orosz fél szándéka nem más, mint hogy a “jamburgi egyezmény” miatt nyomott árakat feltornázza. A márciusi egyezmény aláírásával a magyar államnak és a Mol Rt.-nek a Panrusgaz Rt. orosz felével, s az oroszországi szállítóval is alkudoznia kell. Holott az eredeti államközi szerződésben szó sincs arról, hogy a magyar partnernek az orosz féllel közösen kellene kijelölnie a gázszállításra jogosult kereskedő céget.
A földgáz nagykereskedelméről szóló törvényi passzusok szerint belföldön a nagynyomású vezetékekkel és tárolókkal felszerelt cég, a Mol Rt. kereskedhet nagyban. A Panrusgaz Rt. lapunk birtokába került szindikátusi szerződése szerint a magyar-orosz cég szállítási és tárolási tevékenységet is kíván végezni. A cég sikere esetén előfordulhat, hogy egy jelentős orosz érdekeltség esetleg belép a Mol Rt. által uralt piacra, ahol akár gázt szállíthat a regionális gázszolgáltatóknak vagy a gázzal működő erőműveknek.
Eddig egyetlen piaci szereplő sem adta jelét annak, hogy számolna ezzel a fejleménnyel. A Panrusgaz Rt. magyar alapítói a Mol Rt. a Mineralimpex Rt. és a DKG East Kft. voltak. 1994 óta a vállalat részvényeinek fele magyar oldalon a Mol Rt. kezében van. A cég vezérkara eddig egyszer sem foglalkozott a nyilvánosság előtt azzal a körülménnyel, hogy leánycége valójában a saját piaci versenytársa lehetne, orosz részvétellel.
A Panrusgaz Rt. megalakítása, valamint az orosz fél kemény álláspontja arra utal, hogy Moszkvában komolyan veszik a magyar tranzit- és belkereskedelmet. Az oroszok többször kinyilvánították, hogy gyors ütemben észak-dél irányú, nagynyomású gázvezetéket kívánnak építeni magyar területen át, társas vállalkozásban. A Panrusgaz Rt. létrehozásakor azt is rögzítették, hogy a cég tárolót építene Magyarországon. Ez utóbbi beruházásnak viszont igazán csak akkor van értelme, ha a vállalkozás nem tranzitterületnek, hanem kereskedelmi célpontnak tekinti az országot.
A gáz-nagykereskedelem jelen pillanatban a Mol Rt. természetes monopóliuma Magyarországon. Előfordulhat, hogy ez a piac többszereplőssé válik. Kézenfekvő lenne, hogy a reguláció kötelezettsége miatt az állam kidolgozza azokat a játékszabályokat, amelyekkel valaki beléphet a gázpiacra. A legutóbbi fejlemények szerint magyar részről nem mondtak ellent az orosz piacszerzési terveknek, de a játékszabályokat sem alkották meg.
