Hosszas huzavona után a jelek szerint végre törvény vet majd gátat a piramisjáték néven ismertté vált sajátos pénzelszedési akcióknak, valamint az illegális biztosítási tevékenységnek. Még a büntető törvénykönyv ez irányú módosítása sem nyújt azonban teljes védelmet az effajta megtévesztéssel szemben. A jövőben is a befektetőknek kell alaposan megfontolniuk, kire bízzák megtakarított pénzüket.
Bár a piramis-, közismertebb nevükön pilótajátékok betiltását régóta tervezik a jogalkotók, ez csak mostanra vált lehetővé. Kezdetben a szerencsejáték-törvényben akarták száműzni ezt a vállalkozási formát – erre külföldön is akad példa -, majd a pénzintézeti törvénybe került volna bele ez a passzus. Végül a büntető törvénykönyv (Btk.) jelenleg parlament előtt lévő módosító-csomagjában tiltják be ezt a Magyarországon milliárdos pénzeket mozgató és eltüntető játékformát.
Könnyebb bizonyítás
Jóllehet, a köznyelvben szinte minden, magas hozamot ígérő és ezt eleinte a rohamosan növekvő ügyfélkörtől beszedett pénzből fizető, majd a felhalmozódott forintokat eltüntető vállalkozást piramisjátéknak neveznek, a Btk.-módosítás definíciója ennél szűkebb (lásd külön írásunkat). Nem tartozik e körbe például az Oninvest- vagy Tribu-féle, havi csúcskamatokat ígérő “tőkeközvetítés”. Piramisjátéknak csak az tekinthető, ha a rendszerbe belépők csak újabb tagok beszervezésével juthatnak a pénzükhöz. Az így épülő piramis dől rá egy idő után az “építőkre”, közülük is főként azokra, akik az összeomlás pillanatában még csak az építmény alján vannak.
A Btk.-módosítás elfogadása esetén a nyomozó hatóságoknak könnyebb dolguk lesz a piramisjátékot szervezőkkel. Ellenük mind ez ideig csak csalás alapos gyanújával indíthattak eljárást, ennek bizonyítása azonban jóval nehezebb és bonyolultabb, mint a leendő új tényállásé, amely magát a játékszervezést minősíti bűncselekménynek.
Várhatóan a pénzintézeti törvény helyébe lépő, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály (Figyelő, 1996/4. szám) is – közvetve – gátat vet majd a piramisjátékoknak. A még csak formálódó tervezet szerint a nem hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozások nem gyűjthetnek nyilvánosan sem betétet, sem más, visszafizetendő pénzeket. Az Állami Bankfelügyeletnek (illetve a még ugyancsak egyeztetés alatt lévő státusztörvény szerint részben helyette alapítandó közös pénzügyi felügyeletnek) az eddiginél szélesebb lehetőségei lesznek arra, hogy a tilalom alá eső piramisjáték-szervezők tevékenységét megakadályozza.
A hatályos szabályozás szerint ma a pénzügyi vállalkozásoknak elég csupán bejelenteniük működésük megkezdését. A módosítás elfogadása nyomán az alapításhoz, tevékenység-módosításhoz, átalakuláshoz elengedhetetlen lesz a felügyeleti jóváhagyás. Így a bankok felügyelője az eddiginél jobban betekinthet majd a pénzintézeti szektor ügyeibe. Ezzel a szűrővel mindenesetre elkerülhetővé válik, hogy a piramisjátékos cégek pecsétes papírt lobogtassanak az ügyfeleknek. Igaz, ez eddig is legfeljebb arról szólhatott, hogy nyilvántartásba vették őket, ám a károsultak többsége megelégedett a pecsétes, címeres papír látványával, és bizalommal adta pénzét a rendszerbe.
Korbács a kézbe
A felügyelet visszavonhatja, módosíthatja az engedélyt. Így, ha valaki más tevékenységi kört jelöl meg a kérelmében, mint amibe ténylegesen belefog (például piramisozás), akkor a felügyelet menet közben is beavatkozhat.
Persze akad olyan is, akinek esze ágában sincs bármiféle papírt szerezni a működéséhez. Az ilyen cégekkel jelenleg saját hatáskörében a Bankfelügyelet (Baf) semmit sem tud tenni. A módosítás végre eszközt ad a felügyeletnek az engedély nélkül tevékenykedők ellen. A tervezet szerint, ha gyanú merül fel, hogy valaki engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást végez, akkor a Baf az érintettet felszólíthatja a helyzet tisztázására; okmányokat, kimutatásokat kérhet tőle. Ezenkívül helyszíni ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol feltételezése szerint ilyen tevékenység folyt vagy folyik. Ha ezek alapján megállapítja, hogy a vizsgált cég engedély nélkül pénzügyi tevékenységet végez, akkor ennek további folytatásától azonnali hatállyal eltilthatja, és büntetőeljárást kezdeményezhet ellene.
Azt mindezekkel együtt nem győzik hangsúlyozni a Bankfelügyelet szakemberei, hogy bármilyen jogokat is kapnak, teljesen nem védhetik ki az effajta megtévesztéssel okozott károkat. Ehhez maguknak a befektetőknek kell az eddiginél jobban megfontolniuk, kire bízzák megtakarított pénzüket. Ennek eldöntéséhez viszont a felügyeletnél némi segítséget is akarnak adni: azt tervezik, hogy az érdeklődőket tájékoztatják, az általuk kiszemelt cégnek van-e engedélye, s ha igen, az mire szól. Ezek után már csupán arra lesz szükség, hogy a megtakarítók legalább akkora gondossággal járjanak el pénzük elhelyezésekor, mint amikor a piacon krumplit vásárolnak…
A körültekintő fogyasztói magatartás fontosságára hívja fel a figyelmet az a versenytanácsi döntés is, amely egy esetben nem minősítette megtévesztésre alkalmasnak egy piramisjáték-szervező tevékenységét. Bár a Versenyhivatal többször is a pilótázók elmarasztalásáról döntött, az egri The Connection Bt. ügyében hozott, a játékba beszálló ügyfél kérelmét elutasító határozat azt mutatja: önmagában a piramisjáték-szervezés nem megtévesztő tevékenység. A Versenytanács szerint a befektetett pénzét elvesztő kérelmező úgy írta alá a szerződést a szóban forgó céggel, hogy annak feltételei nem voltak számára teljesen világosak. A károsult azonban nem igyekezett ezeket a bizonytalansági tényezőket tisztázni, ehelyett felületes tájékozódás alapján is több szerződést kötött pénze megsokszorozásának reményében. A Versenytanács úgy látta: az egri cég nem hallgatta el a játékban rejlő bizonytalansági tényezőket, így az ügyfelek a tőlük elvárható alaposság esetén tisztában lehettek a befektetés kockázatával.
Ugrik az engedély
Ám az óvatosság nem csak a piramisjátékokba lépők számára javallott, a biztosítóját is jobb, ha megválogatja az ember. A Btk. módosítása során külön passzus foglalkozik majd a biztosítási tevékenység védelmével is. A rövidesen a parlament elé kerülő törvényjavaslat szerint vétségnek számít majd, ha valaki felügyeleti engedély nélkül végez biztosítási tevékenységet.
Mint azt az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif) jogi főosztályának vezetője, Neninger Judit elmondta: a pénzintézetekhez hasonlóan a biztosítók is igényelték tevékenységük magas szintű védelmét. E társaságok ugyanis – más pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlóan – elsősorban az ügyfelek pénzével gazdálkodnak, azt hosszú távon fektetik be, és csak később, esetleg évtizedek múlva, a biztosítási esemény bekövetkeztekor szolgáltatnak. Éppen az ügyfelek biztonsága miatt szükséges, hogy az ágazatot védjék az ügyeskedőktől.
Rövidre zárva
Bár a piacon még nem volt arra példa, hogy valaki engedély nélkül folytasson biztosítási tevékenységet, az Ábif már több ízben folytatott eljárást olyan, engedéllyel rendelkező biztosítási alkuszcéggel szemben, amely piramisjátékhoz hasonló szisztémával terjesztett biztosítási módozatokat. Az év elején hatályba lépett biztosítási törvényben (bit) ezt a problémát sikerült “rövidre zárni”. A bit ugyanis kimondja, hogy a felügyelet visszavonhatja az alkusz engedélyét, ha az a közvetítés során olyan módszert alkalmaz, amely a piramisjáték szervezési elveinek felel meg. Így például “ugrik” a felügyeleti engedély, ha a biztosításközvetítés során az alkusz különleges előnyöket ígér arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyeket azonos vagy hasonló biztosítási szerződések megkötésére bír rá. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha az alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság a megbízótól olyan befektetést igényel, amelyet részben vagy egészben olyan személyekre hárít át, akiket hasonló biztosítási szerződés aláírására kell rábírnia.
Tilosban járók
Az Ábif ugyanakkor nemcsak a jogosulatlan biztosítási, hanem a biztosítás-közvetítői tevékenységet is a büntetőjog eszközeivel kívánta szankcionálni. Jelenleg ugyanis csak “áttételes fegyelmezési” lehetőségük van azokkal a cégekkel szemben, amelyek illegálisan végeznek alkuszi tevékenységet. Éppen ezt a joghézagot használták ki az elmúlt években az osztrák kalózbiztosítók ügynökei, akik magukat különféle reklám- és közvélemény-kutató cégeknek álcázva adtak el illegálisan több ezer magyar állampolgárnak devizáért életbiztosításokat. Az Ábif főosztályvezetője jelezte, hogy a kormány által elfogadott módosító csomagból viszont kikerültek az erre vonatkozó – a felügyelet által az Igazságügyi Minisztérium elé terjesztett – passzusok. Így ugyanis a Btk. módosítása sem ad olyan fegyvert a felügyelet kezébe, amelynek segítségével a kalózbiztosítók ügynökeivel szemben fel lehetne lépni. Ezek kordában tartására egyedüli eszközként változatlanul a nemzetközi fellépés (például a külföldi felügyeletekkel való együttműködés) marad.
A törvénymódosítás mindazonáltal arra kiválóan alkalmas, hogy a belföldön bejegyzett cégeket visszatartsa a “tilosban járástól”. Ez akár a pénzintézetekre is vonatkozhat, amelyek még a közelmúltban is árultak olyan termékeket, amelyekben keveredtek a megtakarítási és a biztosítási elemek. Nem véletlen, hogy a kormány január 18-án – mintegy precedensként – rendeletben tiltotta meg az OTP Banknak az életbiztosítással egybekötött nyugdíj-előtakarékossági betétek terjesztését. A Btk. módosítását követően ugyanis az ilyen jellegű pénzintézeti tevékenység is jogosulatlan biztosítási tevékenységnek minősülhet, ami büntetőjogi felelősségrevonással járhat. Ráadásul az ilyen vegyes tevékenységet az ágazati szintű törvények (pénzintézeti törvény, biztosítási törvény) is tiltják, így lényegében ezen a területen kiküszöbölhetővé válik a jogsértés.
