A pénzügyi kormányzat szerint az első félév adatai a gazdaság egyensúlyi jellemzőinek javulását és az infláció mérséklődését mutatják. Egyúttal azonban arról is tanúskodnak, hogy a gazdaság összteljesítménye alacsony, nem vagy alig emelkedik.
Az első félév makromutatóit számba véve a kormányzat óvatos sikerként könyvelheti el a folyó fizetési mérleg deficitjének mérséklődését, ezen belül különösen az export dinamikus bővülését. A folyó fizetési mérleg passzívumát tavaly év elején lökésszerű importbeáramlások emelték minden korábbinál magasabbra, az egyensúlyromlás csak a márciusi rendkívüli stabilizációs intézkedések hatására lassult le. Az idén nem ilyen hektikus a fizetési mérleg alakulása: a passzívum ugyan most is túlnyomórészt az év elején képződött, később azonban legfeljebb havi 2-300 millió dollárral duzzadt, áprilisban és májusban pedig havi aktívum volt. A féléves 936 millió dolláros passzívum több évi összehasonlításban is kedvező; elérésében komoly szerep jutott az idegenforgalom 406 millió dolláros aktívumának.
A külkereskedelem 6,1 milliárd dolláros export és 7,6 milliárd dolláros import mellett 1,5 milliárdos passzívummal zárt. 1995 első félévéhez képest az export volumene 8 százalékkal nőtt, miközben az import volumene fél-egy százalékkal a tavalyi első félévi magas szint alatt volt. A készpénzben behozott működőtőke 724 millió dollárt tesz ki (a tavalyi 488 millióval szemben), ez a folyó hiány 77 százalékát finanszírozza. Júniusban, számottevő privatizáció nélkül, 79 millió dollár tőke jött be az országba. Május végén Magyarország bruttó adóssága 28,1 milliárd dollárt tett ki, ami 4,2 milliárddal kevesebb a tavaly májusinál.
Hol van már a tavalyi hó?
A termelés – az alapvető egyensúlyjavulás és jelentős strukturális elmozdulások mellett – nem mutat ugyan visszaesést, de számottevő emelkedést sem. Az ipari termelés öthavi volumene 1 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél, dinamikusan emelkedő exporttal és alacsony hazai értékesítéssel. A stagnálásszerű növekedést a pénzügyi kormányzat alapvetően az alacsony belföldi fogyasztási és beruházási kereslettel magyarázza. A hideg tél és az osztrák energiatörlesztés miatt élénken nőtt az energiatermelő ágazatok teljesítménye, míg a feldolgozóipar lényegében a tavalyi szinten maradt, bár élcsapata, a gépgyártás termelése tovább bővült. A stagnáló számok ellenére az ipar termelékenysége közel 9 százalékkal emelkedett; ez a létszámcsökkentéseknek tudható be. Az élelmiszeripar teljesítménye is az 1995-ös szint körül mozog: az export ugyan bővült 30 százalékkal, a belföldi értékesítés azonban 3-4 százalékkal csökkent. A beruházások hiányát jól tükrözi az építőipar teljesítménye, amelyben az építési-szerelési tevékenység 10, a mélyépítés meg egyenesen 23,8 százalékkal csökkent öt hónap alatt.
Az ipar belföldi értékesítésének árszínvonala júniusban 0,8 százalékkal emelkedett az előző havihoz viszonyítva, ami a legalacsonyabb ütem ebben az évben. 1996 első hat hónapjában az előző év január-júniusihoz mérve 23,9 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés átlagos árszínvonala, 1995 decembere óta az árnövekedés 13,7 százalékos volt. Ettől jelentősen elmarad az exportárszint növekedése. (Lásd grafikonunkat!) A fogyasztói árszint 1995 júniusához mérve 23,6 százalékkal, decemberhez képest pedig 13,8 százalékkal lett magasabb. Az infláció azonban mérséklődik: a júniusi 0,9 százalék után a friss adatok szerint júliusban már csak 0,4 volt.
A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 19 százalékkal bővült, összehasonlító áron azonban 6 százalékkal csökkent az év első öt hónapjában, ami alátámasztja a reálkeresetek vártnál nagyobb csökkenését. Ebben az időszakban számottevő volumennövekedés csak az élelmiszer-, valamint a tüzelő- és építőanyag-kereskedelemben volt.
Tovább olvadó reálkeresetek
A KSH adatai szerint az első félévben a bruttó átlagkeresetek 20 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Amíg azonban a költségvetési szektorban az átlagkeresetek csak 12,7 százalékkal emelkedtek, addig a vállalkozásoknál 23,6 százalékkal. A nettó átlagkeresetek az első félévben összességében 16,8 százalékkal nőttek, ami okot adhat a szakszervezetek aggodalmára.
Az MNB adatai szerint a lakosság nettó megtakarításai fél év alatt 243,4 milliárd forinttal növekedtek – reálértékben lényegében változatlan szintet mutatnak. Az állampapírok hozamának év eleji látványos esését folyamatos, lassú mérséklődés követte (júniusra 24-25 százalékos átlagos hozam alakult ki), a vállalkozások hitel- és betéti kamatai pedig fokozatosan csökkentek (júniusra a hiteleknél 27,5 százalék, a betéteknél 22 százalék közelébe).
A központi költségvetés június végi korrigált egyenlege (a privatizációs, valamint a kincstár kialakításával összefüggő egyszeri bevételek nélkül) 122,2 milliárd forintos hiányt mutatott. Összességében mind a bevételek, mind a kiadások megközelítették az időarányos szintet, így a költségvetési deficit jóval kedvezőbben alakult, mint 1995 első félévében.
Túlköltők
A Pénzügyminisztérium három területen lát gondokat. A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál, különösen a fogyasztási adó esetében jelentősen elmaradtak a bevételek a tervezettől, és ez a folyamat a legfrissebb, júliusi adatok szerint sem fordult meg. Az agrárágazat exporttámogatása erőteljesen meghaladta az időarányos előirányzatot, amit mostanra a kormány hétmilliárdos többlettámogatás megszavazásával billentett némileg helyre. Ezen felül makacsul többet költ a költségvetés a magánerős lakásépítés támogatására. A többi bevételi és kiadási jogcímet tekintve a vám- és importbefizetéseknél továbbra is többlet mutatkozik, és ez a trend júliusban is érvényesült; a kabinet úgy számol, hogy a bevétel 22 milliárddal lesz nagyobb a tervezettnél. A társasági adónál az eddigi befizetések ismeretében 10 milliárdos többlettre számít a PM. A nem várt befizetések nyomán a kormány a költségvetés módosítására készül. A központi költségvetés tervezettnél lényegesen alacsonyabb hiányával viszont ennek ellenére nem számolhatunk, hiszen elszívják a pénzt az agrártámogatások, az egyszeri nyugdíjemelés, a tévé kisegítése, a közgyógyellátásra szánt újabb milliárdok és a bizonytalan öszszegű MNB-veszteségek rende-zése.
Amíg azonban a központi büdzsé helyzete stabilnak mondható, addig az államháztartás egyensúlyát megbontják a társadalombiztosítási alapok.
Alaptalan tb-tervek
Ezek féléves hiánya meghaladja a 41 milliárd forintot (a Nyugdíjbiztosítási Alapé 24, az Egészségbiztosítási Alapé 17 milliárd forint). A kiadások rendben is lettek volna, azonban, amint az várható volt, a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől: a járulék-kintlevőségek behajtásából semmi sem lett, és egyelőre nem látszik, mitől javulna a helyzet az év végéig. Alighanem a hiány további növekedésére számíthatunk a tb-alapoknál.
A pénzügyi kormányzat által a makromutatókból levont tanúságok lényegében megegyeznek a napokban publikált GKI-Postabank elemzésével: az állam stabilitása mellett tovább csökkent a belföldi felhasználás, mérséklődtek a beruházások és a lakossági reáljövedelmek. Az óvatos optimizmus a kutatóknál és a kormányzatnál ugyanaddig terjed: az idén a beruházási kereslet és a reáljövedelmek már nem csökkennek tovább, és ez alapja lehet egy enyhe élénkülésnek.
