 |
Senki sem várta volna a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetétől (OPEC), hogy éppen most szánja el magát napi kitermelési plafonjának csökkentésére – méghozzá 1 milliárd barrellel -, hiszen az olaj világpiaci ára viszonylag stabilan 30 dollár/barrel fölött van. Márpedig ez jóval magasabb, mint az OPEC által kívánatosként megjelölt 22-28 dolláros ártartomány. Ráadásul eddig azt a néhány tagországot sem sikerült önmérsékletre fogni, amelyek miatt a kartell ma is mintegy 1,5 millió barrellel teljesíti túl a 24,5 milliós jelenlegi együttes napi kvótát.
Az OPEC arra hivatkozik, hogy a második negyedévben elkerülhetetlenül visszaesik a kereslet, hiszen az északi féltekén beköszönt a tavasz, így csökken az energiaigény. Ám eközben az elemzők szerint a nagy kőolaj-felhasználó országokban szokatlanul szerény szintre apadtak a készletek.
A kvótacsökkentéshez az is kellett, hogy az OPEC – főként annak meghatározó tagja, Szaúd-Arábia – komolyan aggódni kezdjen a kartellen kívüli konkurencia miatt. Az orosz kitermelés már most is a szaúdi 8,0-8,5 millió barreles napi mennyiség közelében jár, s ha az elmúlt években produkált rohamos növekedés folytatódik, 2009-re a napi 10,5-11,0 millió barrelt is elérheti. Ráadásul már Kína is az OPEC döntéseit befolyásoló tényezővé nőtte ki magát, hiszen néhány hónapja a világ második számú kőolaj-fogyasztójává vált az Egyesült Államok mögött, Japánt a dobogó harmadik fokára szorítva.
Félő azonban, hogy a távol-keleti óriás túlfűtött növekedése válságba torkollik, ami ugyanolyan katasztrofálisan hatna az olajárakra – következésképpen az OPEC-re -, mint annak idején az 1997-es délkelet-ázsiai krízis. Az OPEC döntése tehát valamiféle megelőző lépésnek tekinthető.
