 |
Az ország az idei új termésig 100-150 ezer tonna búza importjára szorul – véli Makay György, a gabonaszövetség főtitkára. A tavalyi aszályos esztendőben az elmúlt négy év második legkisebb, igaz jó minőségű termését takarították be a gazdák: a mintegy 2,8 millió tonna 1,1 millió tonnányi csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Már az aratástól jó ára volt a búzának, tonnánként 32-34 ezer forint, amely hamarosan elérte a 40 ezret is. A kereskedők, az esetleges kiviteli korlátozástól tartva, már kora ősz óta gyorsítottak az exporton. Mintegy 600 ezer tonna búzát szállítottak ki az év végéig. Az agrárminiszter az ellátás érdekében január 19-én “kiegyenlítő befizetés” előírásával korlátozta a búza- és lisztkivitelt, lassítva a gabonaárak további növekedését. Az intézkedést bírálta a gabonaszövetség, mert az nem vette figyelembe a korábban megkötött üzleteket.
A várható import ellenére Magyarország nettó exportőr, a kiviteli többlet az idén 450-500 ezer tonna lehet. Legfeljebb az ronthatja az üzlet megítélését, hogy az őszi nagy sietségben, tonnánként mintegy 40-45 ezer forintért kiszállított búza helyett most 50-52 ezerért lehet külföldről beszerezni a kenyérre valót. Igaz, Szlovákiában, ahol nem adtak ki kiviteli engedélyeket, még nagy búzakészletek vannak. Ezeket várhatóan hamar kiárusítják, mivel az uniós belépés után “büntető adóval” sújtják az átlagot meghaladó készleteket. Makay szerint a csatlakozás közeledtével Szlovákiában is felgyorsult az ősszel még olcsóbb búza és liszt áremelkedése. Az EU-ban ugyanis a búzaár a miénkhez hasonló, viszont a liszt és a malomipari termékek ára 15, de akár 45 százalékkal magasabb. Minél feldolgozottabb a termék, annál nagyobb az árkülönbség, és ez reményre jogosítja a hazai feldolgozókat is. Egyelőre azonban éppen a beszerzési ár alatti értékesítés miatt kért jogorvoslatot a gabonaszövetség, mert az egyik hazai élelmiszerlánc, a törvénnyel ellentétesen, jelentősen olcsóbban adta a lisztet, mint amenynyiért a malomtól vásárolta.
