Az utódnak életet adó anyában a szülés után is kimutatható mennyiségben maradnak magzati sejtek, amelyeket aztán az anya akár évtizedeken át is hordozhat szervezetében, anélkül, hogy azok immunreakciót váltanának ki. Nemrég kiderült, hogy e sejtek egy része képes az anya szerveinek sejtjeivé alakulni, például a pajzsmirigyben, vagy a húgyhólyagban; most pedig bostoni orvosok azt bizonyították be, hogy e parányok a sebgyógyulás folyamatát is felgyorsíthatják. Ahhoz, hogy a kutatók pontosan követhessék az embriósejtek útját a szervezetben, a nőstényegereket génmódosított hímekkel pároztatták. Ezek a hímek olyan géneket hordoznak sejtjeikben, amelyek egy világító fehérje termeléséért felelősek; e gént az utódok is öröklik, így a belőlük az anyában maradó sejtek is könnyen azonosíthatók. Ahogyan az várható volt, a tudósok már a vemhesség alatt kimutatták a méhlepényben a világító fehérjét. A protein azonban a szándékosan megsebesített egerek bőrében, a hegszövetben is megjelent. Ez pedig azt jelenti, hogy a magzati eredetű sejtek valamilyen módon részt vesznek a gyógyulás folyamatában.
