Továbbra is a devizahitelezés gyors felfutását tartja a pénzügyi stabilitás egyik fő kockázati tényezőjének a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a hét elején hozta nyilvánosságra legfrissebb stabilitási jelentését. Ebben a gazdaság kedvező folyamatainak ismertetése mellett a jegybank ismét nyomatékosan hangsúlyozza a fiskális szigor szükségességét.
Az MNB szakembereinek értékelése szerint a magyar gazdaság növekedési szerkezete az előző évekhez képest kedvezőbbé vált, a fogyasztás helyett egyre inkább a beruházások és a kivitel járul hozzá a GDP bővüléséhez. Kedvező az inflációs pálya is, amit az MNB saját óvatos kamatpolitikájával magyaráz. A jelentés azonban hoszszabb távon fenntarthatatlannak ítéli a külső egyensúlytalanság mértékét, megemlítve, hogy a GDP 9 százalékára rúgó külső finanszírozási igényt nagyrészt az adósságnövelő tényezők fedezik. Mivel sem a vállalkozások, sem a háztartások részéről nem várható, hogy nagyobb mértékben finanszírozzák a hiányt, az eladósodási folyamat féken tartásának egyetlen lehetőségeként az államháztartás deficitjének csökkentését nevezi meg a jegybank.
Azt, hogy a komoly egyensúly-problémák ellenére a pénzpiacokon nyugalom uralkodott az elmúlt időszakban, az óvatos kamatpolitikán túl a kedvező külső körülményekkel magyarázható. A hitelezés felfutása a kedvező konjunkturális körülmények között természetes jelenség, a devizahitelek arányának gyors növekedése viszont aggasztó. A bankok a hiteligények kielégítésére egyre nagyobb arányban kénytelenek külföldi devizaforrást igénybe venni, ami növeli a külső sokknak való kitettséget. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a lakossággal párhuzamosan a kis- és középvállalatok is egyre inkább fedezetlen devizahitelekkel finanszírozzák magukat; a svájci frank alapú hitelek aránya mára meghaladta 10 százalékot, amivel megelőzik a dollárhiteleket.
Az MNB szerint az idén a fokozódó verseny, illetve a keresletnövekedés csökkenése miatt romlott a vállalati hitelportfóliók minősége. A közelmúltig kiugró jövedelmezőséget elérő pénzintézetek nehezebb időszak elé nézhetnek, az MNB kamatjövedelmük mérséklődésére számít. Minthogy azonban a hazai bankok európai összehasonlításban korántsem tekinthetők hatékonynak, így arra lehet felkészülni, hogy a gyengülő jövedelmezőséget hatékonyságnövelő intézkedésekkel próbálják majd ellensúlyozni.
Noha a stabilitási jelentés megállapításaival az elemzők nagy része egyetért, sokan a kockázatok kiemelésével hozták összefüggésbe a forint hétfői gyengülését. Valószínűbb azonban, hogy a pénzügyminiszter távozásáról felmerült – majd cáfolt – pletykák, illetve a héten megjelenő makroadatokhoz fűződő várakozások tolták kissé lejjebb a kurzust.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
