Az iskolai szegregáció elleni erőszakos küzdelem gyakran többet árt, mint használ – mondta az InfoRádiónak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. Balog Zoltán hangsúlyozta: a szegregáció elleni küzdelem, amely nincs tekintettel a helyi viszonyokra, sokkal többet árt, mint használ az olyan társadalmi céloknak, mint a békés együttélés és az összefogás.
Szerinte minél korábban el kell kezdeni foglalkozni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, hogy az iskolában ne induljanak ledolgozhatatlan hátrányból. Szeretnék, ha a hátrányos helyzet – ami főleg a leszakadottság, a területi szegregáció, az etnikai hátrányok és a munkanélküliség következménye – ne jelentsen a következő generációnak teljes esélytelenséget.
E célhoz bölcsődéket, óvodákat kell létrehozni, és lazítani azokon az előírásokon, amelyek ezt a kistelepüléseken megakadályozzák – magyarázta az államtitkár, aki szerint jó megoldás lehetne a problémára a házióvoda-rendszer működésének beindítása. Ugyancsak fontos, hogy miközben a gyerekek bekerülnek az oktatásba, a szülőket bevezessék a munka világába – fűzte hozzá. Balog Zoltán közölte: ez alapvetően nem a cigányság gondja, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében csak minden második roma. Mint mondta, szociális problémáról van szó, amelynek vannak etnikai vonatkozásai is, ám nem ezek a dominánsak.
Mint korábban megírtuk, sokan támadták a kormányt, hogy tisztviselői reális alternatívának tartják a szelekcióra épülő iskolarendszert. Jogvédők és oktatási szakértők pellengérezték ki Gloviczki Zoltánt is, aki oktatási helyettes államtitkárként úgy nyilatkozott, hogy a szegregáció bizonyos körülmények között pozitív is lehet.
Szerintük ugyanis nincs olyan hazai vagy nemzetközi kutatási eredmény, amely ne azt igazolná, hogy akár csak a képességek alapján szelektáló iskolarendszer előbb-utóbb szükségszerűen szegregációhoz vezet, ami szükségszerűen gyengébb minőségű oktatást is jelent.
