 |
| Hiteligénylők. Népszerűbbé válhat a gyakrabban átárazódó kölcsön. |
Már kevésbé éri meg ingatlan-beszerzéskor a saját megtakarítás helyett a lakáshitelt választani – vélik a piacot jól ismerő szakértők. Míg egy évvel ezelőtt új lakás vásárláskor akár 4,5 százalékos díj (kamat és kezelési költség) mellett is hozzájuthattak a kölcsönhöz az ügyfelek, június közepétől 5, mára pedig 8 százalék körülire emelkedett a hitel ára, azaz 60 százalékkal drágult. Használt lakások esetében is hasonló mértékkel ugrottak meg a díjak, hiszen 9-10 százalékot kérnek el a pénzintézetek a korábbi 6 százalék helyett.
Bár a változtatás drasztikus mértékű, és az új díjak a korábbihoz képest magasnak tűnnek, e támogatott hitelek még mindig viszonylag jó megoldásnak számítanak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy időközben a piaci viszonyok is változtak, az általános kamatszint is emelkedett. Így a jegybanki alapkamat legutóbb 9,5 százalékról 12,5 százalékra nőtt, ráadásul egy évvel ezelőtt még csak 6,5 százalékon állt. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a jelenleg 19-20 százalékos díjjal kínált, piaci feltételű lakáshiteleknél még mindig jóval olcsóbbak a támogatott kölcsönök.
PRAKTIKÁK. Az persze más kérdés, hogy a magasabb kamat miatt megemelkedő törlesztő részlet elviselhető-e annak, aki hitellel kénytelen kipótolni a pénzét. Míg egy 5 millió forintos kölcsönnél 45 ezer forint körül kellett havonta visszafizetni a banknak, ez újabban 52 ezer, vagy 55 ezer forintra nőtt, attól függően, hogy 5 éves vagy 1 éves kamatperiódusú hitelről van-e szó. Ilyen esetben könnyebbség lehet, ha növelik a futamidőt, így mérsékelve a havi kiadást. Húszéves futamidő mellett az 5 millió forintos hitel havi törlesztése 47 ezer forint 5 éves kamatperiódusú hitel esetén, és 49 ezer forint körüli az 1 évesnél.
Mint látszik, nem mindegy a kamatperiódus mértékének megválasztása sem, hiszen ez határozza meg, hogy milyen időnként árazódik át a kölcsönünk. A Földhitel- és Jelzálogbaknál (FHB) eddig jellemzően az 5 éves átértékelést választották az ügyfelek, ők a tavalyi nagy korrekciók kapcsán is jól jártak, és hiteleik kedvező ára most sem változott. Az egyéves kamatperiódust előnyben részesítők számára azonban keserű tapasztalat lehet, hogy várakozásaikkal ellentétben a kamatok nemcsak lefelé, hanem felfelé is mozoghatnak, méghozzá akár drasztikus mértékben is.
 |
A kiszámíthatatlanságot jól példázza, hogy akadt olyan ügyfél, aki az FHB-nél egy évvel ezelőtt 5,75 százalékos kamaton jutott hitelhez, a januári és februári átárazáskor pedig a kölcsön ára 5,25 százalékra csökken, mivel egy meglehetősen régen kibocsátott, 7,25 százalékos kamatozású jelzáloglevél határozza meg a díjat. (Az éves kamatperiódusú kölcsönök esetében ugyanis a forrásul szolgáló papír kamata mínusz 2 százalékpont lesz a hitelkamat.) Ám ha az FHB márciusban, a már megváltozott viszonyok között jön ilyen papírral a piacra, akkor például 9 százalékra is nőhet majd az akkor átárazódó hitelek kamata. Az FHB-nél egyébként jelenleg a teljes állományból kevesebb mint 10 százaléknyi az éves kamatperiódusú, ám ez növekedhet. Ma ugyanis az ügyfelek többsége arra számít, hogy ha nem is gyorsan, de előbb-utóbb lejjebb mennek a kamatok, ezért népszerűbbé válhat a gyakrabban átárazódó kölcsön. Aki pedig nem ilyen optimistán látja a jövőt, inkább bebiztosítja magát az 5 évig fix kamatozású hitellel.
Az OTP Banknál nincs választási lehetőség, itt ugyanis változó kamatozással futnak az új hitelek, így a piaci helyzetnek megfelelően alakulnak majd a díjak. A pénzintézetnél a jegybanki kamatemelés miatt elhatározott díjemelés az ügyfelek által korábban felvett kölcsönöknek (a bankcsoport 700 milliárd forintos hitelállományának) mintegy 20 százalékát érintette. Így például a változó kamatozással folyósított, kiegészítő kamattámogatással nyújtott Forráshitel 2.5 elnevezésű konstrukció hiteldíja a korábbi 4,5 százalékról január 6-ától évi 6 százalékra (a kamat 4 százalék, a kezelési költség 2 százalék), a Forráshitel 2.75 termék hiteldíja szintén 6 százalékra (4,25 plusz 1,75 százalék) változott. E kölcsönöknél ugyanis még érvényes az a (6 százalékos) díjplafon, amely a folyósításkor érvényben volt. A használt lakás vásárlására, bővítésére, valamint korszerűsítésére igénybe vett Forráshitel 5.5 termék kamata 8 százalékra, a kezelési költsége évi 2 százalékra módosult.
 |
A bankárok egyelőre nem látják pontosan, hogy a kamatemelés mennyire veti vissza a keresletet. Becsléseik szerint harmadannyi hitelt folyósíthatnak majd a jövőben, mint korábban. Ennek azonban nem annyira a kamatemelés, mint inkább az lesz az oka, hogy használt lakás vásárlása esetén a korábbi 15 millió forintról 5 millióra csökken az igényelhető kamattámogatott hitel felső határa. Egyelőre annyi látható, hogy január első felében az érdeklődés kisebb volt, mint egy évvel korábban, ami részben a szezonális sajátosságokkal, részben a korábbi, előrehozott kereslettel magyarázható. Decemberben ugyanis a már év közben megszokott igen magas kereslethez képest is döbbenetesen nagy volt az érdeklődés. A hisztéria a változások bejelentésével indokolható, aminek nyomán decemberben csak az OTP bankcsoportnál a megszokott havi 30-40 milliárd helyett 72 milliárd forint értékben nyújtott be támogatott lakáshitel iránti igényt összesen 11 ezer kérvényező.
Ugyancsak kiemelkedő volt az FHB számára a december, amikor a tavasz végi csúcsnál (6-7 milliárd forint) is több, 8 milliárdnyi hitelt fogadtak be. Bár a partnerbankok adatai még nem érkeztek meg, általában az FHB kihelyezése a negyede a partnerintézményekkel együtt számolt teljes folyósításnak.
TÖBBLETKIADÁS. A piacon 52 százalékos részesedéssel rendelkező OTP bankcsoport konzorciális formában 290 milliárd forint lakáshitelt engedélyezett 2002-ben, míg 2003-ban már több mint 450 milliárdnyit. Az FHB, partnereivel együtt, 200 milliárd forintot meghaladó hitelt folyósított tavaly. A minden kormányzati várakozást felülmúló lakáshitel-boom miatt a 2004-es költségvetésbe 127,7 milliárd forintot állítottak be lakástámogatásra, de már most látszik, hogy ez tarthatatlan lesz a tavalyi hatalmas állománynövekedés miatt. A várható többletkiadás csak a kamattámogatásban 57 milliárd forintra rúg majd.
Látható tehát, hogy költségvetési oldalról indokolt volt a kormányzat szigorítása a lakáshitelek rendszerén, még ha az egyén ezt a dráguló kölcsön miatt keserű szájízzel éli is meg. Támogatás azonban még mindig van, ám a hitel díját ezentúl a piaci viszonyok határozzák meg, a korábbi fix díjplafon pedig eltűnik.
