Forintalapon 20 százalékot meghaladó mértékben erősödött 2003-ban a budapesti tőzsde indexe, ezzel azonban alulmaradt mind a régiós piacokkal, mind a fejlett részvénytőzsdékkel szemben. A bizonytalan hazai makrohelyzet és a nyomában fellépő forintkockázat egyre vonzóbbá teszi a külföldi befektetéseket, a világgazdaság meglódulása és a cégeredmények kétszámjegyű növekedése pedig a figyelem középpontjába állítja a részvénybefektetést. Ebben a helyzetben nem véletlen, hogy az elemzők szerint érdemes a magyar befektetőknek a külföldi papírok irányába elmozdulniuk, arról azonban, hogy milyen arányban éri meg nem magyar részvényt vásárolni, megoszlanak a vélemények.
New York-i parkett. Innen is elérhető.
MEGINGÁS. A forint sebezhető-ségére számos példát láttunk tavaly, de a múlt héten bejelentett pénz-ügyminiszter-váltás kapcsán is megtapasztalhattuk, milyen gyorsan tud változni a hangulat a deviza-piacon, s a forint megingása bőségesen érezteti hatását a részvényárfolyamokban is.
Decemberben több elemző mellett maga Jaksity György tőzsdeelnök is úgy nyilatkozott, hogy a romló makrohelyzet kiváltotta befektetői bizalomvesztés okozta a BUX relatíve gyenge szereplését, e nélkül biztosan 10 ezer pont felett tanyázna az index. Az idei év első napjainak eseményei pedig arra utalnak: a trendekben semmi sem változott azzal, hogy immár 2004-et írunk. A külföldi tőzsdék jókora erősödéssel indítottak, míg a BUX újra csak alig tudott emelkedni. A külföldi papírokon elért forintban számolt nyereséget pedig tovább gyarapítja a hazai fizetőeszköz gyengülése.
Egyedül még rizikós
A magyar állampolgárok már 2001 óta vásárolhatnak szabadon külföldi részvényeket, illetve invesztálhatnak külföldi befektetési alapokba. Ez megteremtette a lehetőségét annak, hogy az egyre szűkebb kínálatú magyar piac részvényei mellett a világ bármely tájáról beilleszthetőek legyenek papírok, illetve befektetési jegyek az egyéni portfóliókba. Szerencsére az elmúlt években csak rövid időszakokra fordult elő, hogy a magyar tőzsdeindex rosszabb teljesítményt nyújtott a fejlett piacok mutatóinál, azonban nem árt erre sem felkészülni. Szakértők szerint a hazai befektetők eddig főleg az információhiány miatt óvakodtak attól, hogy globálisan gondolkodjanak, az uniós csatlakozás azonban változást hozhat ezen a téren. Májustól nem kell forrásadót fizetni az európai tőzsdén elért árfolyamnyereség után, ezzel az egyéni befektetők számára is sokkal vonzóbbá válhatnak a külföldi papírok.
A szakértők azonban óva intenek attól, hogy megfelelő ismeretek nélkül vágjunk bele egyénileg a tőzsdézésbe, főként a külföldi papírok kereskedelmébe. Eleinte érdemes mindenképp az egyes földrészekre, országokra, vagy akár szektorokra szakosodott befektetési alapokat választani. Praktikus lehetőség az indexalapokba történő befektetés, például a cikkünkben az elemzők által elért súlyozást elérhetjük akkor, ha a kívánt összegért vásárolunk a főbb amerikai és európai indexeket leképező alapok jegyeiből. Ezt megtehetjük egy külföldi brókercégnél nyitott számlára, de a hazai brókerek közül is sok vállalja a beszerzésüket. A külföldi alapok kínálata hatalmas, ha viszont nem kívánjuk többfelé osztani a pénzünket, csak egyszerűen bízunk a külföldi részvénypiacokban, a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás a magyar alapkezelők külföldi részvényalapjainak választása. Többségük kínál ilyen jellegű konstrukciót, azonban változó, hogy milyen arányban vesznek európai és amerikai papírokat. Akad csak Európában és csak Közép-Európában befek-tető magyar részvényalap is.
A fejlett külföldi tőzsdéken viszont éppen a túlértékeltségi félelmek lángolnak fel időről időre, mivel a hároméves komoly besszperiódust követő tavalyi kitűnő teljesítmény után a vészmadarak azonnal túlszaladást kiáltanak. A világ tőzsdéinek általában irányt mutató Egyesült Államokban a tavalyi 25 százalékos ugrás után az idén 12-13 százalékkal bővülhetnek a cégeredmények, a GDP növekedése pedig várhatóan 4 százalék felett lesz. Az indexek viszont már az újév első öt kereskedési napján szépen emelkedtek, az S&P 500 mutató 2 százalékkal, a Nasdaq Composite közel 5 százalékkal került feljebb. Európában a GDP-növekedés az idén a felét sem éri el az amerikainak, s az összesített cégeredmény-bővülés dinamikája is kisebb lehet. A következő években azonban elképzelhető, hogy a recesszióból éppen Amerika által kirántott öreg kontinens teljesítménye felülmúlja az újvilágét. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Rt. elemzője nem is adott különböző súlyt a két piacnak; kérdésünkre azt javasolta, hogy a részvényvásárlásra szánt pénz 30 százalékán vegyünk amerikai, 30 százalékán pedig európai értékpapírokat. A szakértő szerint a tengerentúli kilátások ma rendkívül kedvezőek, legalább az év közepéig kitartanak a pozitív folyamatok, ez pedig mindenképp magával húzza a tőzsdéket is. Érdemes figyelembe venni, hogy Amerikában választási év van, ami általában kedvező tőzsdei hangulatot eredményez. Ha viszont az Egyesült Államok motorja nem áll le, Európát is magával tudja húzni.
Hasonlóan vélekedik Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, mégis magasabb súlyt ad a portfólióban az európai papíroknak. Véleménye szerint ugyanis éppen azért, mert Amerika korábban indult, a kedvező folyamatok a tengerentúlon jobban beárazódtak már. Az erős euró ugyan bizonytalanná teszi az európai gazdaság exportvezérelt növekedését, de jó esély van arra, hogy a közös valuta felértékelődése ne lépjen túl azon a határon, amely már komolyan veszélyeztetné az érintett cégek eredményességét.
Meglehetősen kis súlyt javasol csak a külföldi részvényeknek viszont Zékány András, az ING Bank elemzője, aki szerint a volatilis devizaárfolyamok extra kockázattal járnak, a forint viszont erősödhet is, ami elviheti külföldön elért hozamunk nagy részét. Emiatt a részvényekre szánt pénz 70 százalékának jó helye lehet a hazai papírokban, a fennmaradó rész kétharmadát amerikai papírokra javasolja költeni, s csak 10 százalék erejéig helyezné a bizalmát az európai részvényekbe. A szakértő szerint ennek döntően az az oka, hogy Európa nem rendelkezik Amerikától független, önálló motorral, a trend a tengerentúlon dől el, az európai papírok csak követik az ottani folyamatokat. Az ING stratégája szerint az euró erősödése oly módon is az amerikai gazdaságot erősítheti, hogy az európai cégek termelésük egyre nagyobb hányadát telepíthetik át az óceán túlsó oldalára – a közelmúltban a két nagy német autógyár is ekképpen nyilatkozott.
SZTORIK. A magyar részvényeknek 70 százalékos súlyt javasló Zékány Adrás szerint elképzelhető, hogy a BUX teljesítménye az idén is elmarad a vezető indexekétől, viszont a magyar tőzsdecégeknél folyamatban vannak olyan „sztorik”, amelyek előbb vagy utóbb tetemes nyereséget hozhatnak a kitartó befektetőknek. Fundamentális alapon a szakértő főleg az OTP, a Mol, a Démász és az FHB papírjainak vételére buzdít, de felhívja a figyelmet arra is, hogy kisebb-nagyobb eséllyel az összes magyar blue-chip vállalat potenciális felvásárlási célpontnak számít. Noha itthon erről újabban kevés szó esik, londoni pénzügyi körök szerint továbbra is nagy a valószínűsége annak, hogy a Deutsche Telekom (DT) nem kíván majd osztozni a Matáv osztalékán a kistulajdonosokkal, ezért megpróbálja megszerezni a teljes céget. A Matáv stagnálásával szemben a DT árfolyama tavaly szépen emelkedett, a befektetők ismét kedvelik a szektort is. Az eladósodottságát drasztikusan csökkentő és a kiszámítható nyereséghez visszataláló német óriáscégnek pedig egy-két év múlva bőven meglesznek a forrásai a Matáv megszerzéséhez.
A Molt illetően továbbra is érdemes figyelni az olajmultik viselkedését, nagy valószínűséggel azok is nagy erőkkel készülnek bevásárolni. Zékány András szerint a Mol-PKN fúzió jól is jön nekik, az egyesült cég ugyanis még mindig nem lesz nyugati mércével akkora, hogy gondot okozzon felvásárolni, viszont a politikától függetlenebb, korszerű vállalatot lehet majd megszerezni. A Richter az állami 25 százalékos pakett eladása után szintén felvásárlási célpont lehet, s a kinti elemzők közül sokan úgy gondolják, hogy az OTP nem tudja függetlenségét a „végtelenségig” megőrizni. Az ING elemzője szerint a Danubius jelenlegi kisebbségi befektetői is kivásárlásra játszanak.
Ha az esetleges felvásárlásoktól eltekintünk, az elemzők kedvenc magyar papírjának egyértelműen a Mol számít. Az olajcég háza táján azonban bőven lehet bizonytalansági tényezőket találni: a gázüzletág eladása, a PKN-fúzió, valamint az állami tulajdonrész eladása is ilyen. Ez utóbbi különösen ártalmas lehet az árfolyamra, mivel a piac tudja, hogy előbb-utóbb ez a tekintélyes részvénymennyiség megjelenik a kínálati oldalon, ezért a tőzsdén kockázatos vásárolni. Ezzel szemben áll viszont egy igen meggyőző érv: a papír rendkívül olcsó. Fazakas Péter például úgy tartja: a gázüzletág értéke egyszerűen nincs benne az árfolyamban. A Buda-Cash elemzője szerint továbbra is jó vételnek látszik még az OTP részvénye, ahol a régiós terjeszkedés lehet a sztori. A Richternél nagy értéknek tekinthetők az amerikai szerződések és az orosz piaci részesedés, méltatlanul elfeledettnek tartja viszont a szakértő az Egis részvényét, amely pillanatnyilag – ellentétben a nagyobbik gyógyszergyáréval – alulértékelt.
A Mol mellett második számú befektetési ajánlatként Pletser Tamás a Matávot nevezte meg, főleg kedvező árazása miatt. Az Erste elemzője a kisebb cégek közül felhívta még a figyelmet a Rábára, amelynek gazdálkodásában fordulatot vél felfedezni. A gépipari cég mellett még az FHB és a Graphisoft lehet alternatíva, azonban a bizonytalan hazai makrohelyzet miatt a szakértő egyelőre nem javasol 10 százaléknál nagyobb súlyt adni a hazai papíroknak. Feltétlenül érdemesnek tart viszont bevenni a portfólióba más feltörekvő piacokat, ezek ugyanis a világgazdaság egészséges növekedésétől kísérve egyre kisebb kockázatot képviselnek, a befektetők étvágya pedig folyamatosan nő irántuk. Már tavaly kiemelkedő teljesítményt nyújtott például a tajvani vagy az indiai tőzsde, de a cseh és a lengyel papírok vétele is megfontolandó. Úgy tűnik, hogy a mai helyzet hasonlít a tavaly tavaszihoz, amikor a régió iránt már megvolt az érdeklődés, de a magyar piac a helyi problémák miatt kimaradt a hosszból. Most tehát a jó hozamért érdemes más csatlakozó országok papírjait venni.
PECH. Szomorú ezt látni éppen akkor, amikor szerte a világban nyitva vannak a pénzcsapok. Az amerikai befektetési alapokba ömlik a pénz, a feltörekvő piaci alapok menedzserei is szinte költési kényszerben vannak. Néhány évvel ezelőtt jobb világpiaci környezetről nem is álmodhattak volna a konvergencia-hívők, a jelenlegi hazai makroproblémák nélkül a BUX történelmi csúcsa adhatta volna a keretet az ország uniós csatlakozásához.
A szakértők mindezek dacára bíznak abban, hogy a rosszkedv olyan gyorsan múlik el, ahogy jött. Októberben még a BUX felülteljesítő volt, azóta viszont csendben vegetál. Ahogy azonban az intervenciós sáv májusi szélesítése után alig több mint három hónap elég volt a bizalom helyreállásához, van remény, hogy ezúttal sem lesz tovább „büntiben” a magyar piac. Csak a hiteles gazdaságpolitika hiányzik hozzá.
