Októberben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kormány és az érdekképviseletek 7-8 százalékos bruttó béremelkedést ajánlottak a versenyszférában. Ez volt – lett volna – az alapvetően szigorító irányzatú adótörvények elfogadásának feltétele, ám egyúttal az infláció ésszerű fékezésének útja is.
Ehhez képest az első négy hónapban a versenyszférában a bruttó keresetek 9,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Hónapról hónapra is megfigyelhető: az üzleti szektor húzta felfelé a nemzetgazdaság bérkiáramlását, miközben a költségvetési szektor e tekintetben igencsak fegyelmezett maradt (lásd a grafikont). Más kérdés, hogy az összességében szigorodó bér-közterhek következtében a nettó átlagkereset január-áprilisban csak 7,8 százalékkal emelkedett nemzetgazdasági szinten, jóval elmaradva a bruttó 9,1 százalékos emelkedéstől. Ez a nettó bérek vásárlóértékének mindössze 0,9 százalékos emelkedését eredményezte.
Keresleti oldalról kétségkívül történt tehát egy szűkítés a tavalyi tetemes kiáramláshoz képest. Ugyanakkor tartanunk kell attól: a versenyszféra szereplői általában nem látszanak elfogadni az OÉT ajánlását, ehelyett mintha egy magasabb szintű várt inflációhoz igazodnának. Nem konkrétan a májusi, 7,6 százalékos idei rekord-inflációról van szó, hanem inkább egy felfűtöttebb várakozásról, amely visszahathat a drágulásra is (javítva persze másfelől a költségvetés pozícióját). Kétszámjegyű ütemben nőttek a bruttó keresetek az ipar ágazataiban, a szállítás, posta, raktározás ágazatban, 25 százalékkal a pénzügyi szektorban. Igaz, a feldolgozóiparban több mint 4, az ipar egészében pedig csaknem 2 százalékkal meghaladta a termelékenység emelkedése a bruttó bérkifizetésekét. A felfokozottabb inflációs várakozásokra azonban a hét elején a jegybank monetáris tanácsa is figyelmeztetett (lásd még cikkünket a 14. oldalon).
A létszámalakulásban ellentmondásos a helyzet. A versenyszféra foglalkoztatása szerencsésen 1,4 százalékkal gyarapodott az első négy hónap alatt az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miközben a költségvetési foglalkoztatás 0,9 százalékkal apadt. Ez rendben is volna. Ám közben a költségvetésiek létszáma az év elejétől lassan, de biztosan ismét gyarapszik, a januári 807,3 ezer teljes munkaidős helyett áprilisban már 824,2 ezret számláltak össze.
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint szaporodtak a létszámleépítések. Áprilisig 13 ezer 108 főt bocsátottak el az országban, 1,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
