Vajon szükségessé tesz-e bármiféle váltást a hazai építőipari cégek üzleti stratégiájában az uniós csatlakozás? A kérdés a megválaszolása korántsem egyszerű. Keresztes Nagy Csilla, a Közép-Európai Építő és Szerelő (KÉSZ) Kft. pénzügyi és beruházási igazgatója szerint a belépés nyomán a környezetvédelmi és az infrastrukturális, valamint az ingatlanfejlesztési projektek kerülnek előtérbe, ezért a cégek olyan új kihívásokkal szembesülnek, amelyeknek ha meg akarnak felelni, az – a hagyományos magasépítési piachoz képest – stratégiaváltást igényel. Ezzel szemben Csombok Imre, a Vegyépszer Rt. marketingigazgatója úgy véli, a csatlakozás miatt nincs szükség stratégiaváltásra, ugyanakkor számolni kell az új lehetőségekkel, egyszersmind az új kihívásokkal. Szerinte a stratégiai szinten megjelenő legfontosabb tényezők a versenytársak számának növekedése, valamint a lehetőségek kitárulása, ami jobb felkészültséget és nagyobb versenyképességet követel.
ERÔSÖDÔ KERESLET. Stratégiaváltást szintén nem vár, a piaci lehetőségek bővülését viszont annál inkább prognosztizálja Ozvald Antal, az Óbuda-Újlak Rt. vezérigazgató-helyettese. A mérnök-tanácsadói piaci szegmensben két szempont miatt is erősödik a munkáik iránti kereslet. Egyrészt az uniós társfinanszírozás miatt nő a projektek száma, másrészt pedig elvárássá válik a mérnök-tanácsadók, valamint a műszaki ellenőrök foglalkoztatása. Akadály lehet, hogy a korábbi tendereken az elvárt referenciák és a garanciális feltételek korlátozták a lehetséges pályázókat, de mivel az uniós csatlakozás napja óta itthon írják ki a pályázatokat, a jövőben ezen a téren is pozitív változásokra számítanak a cégnél.
Mindenki egyetért azzal, hogy a csatlakozásnak köszönhető legfontosabb jogi változás a vám- és az áfatörvények módosulása volt. „Beszerzéseink, illetve munkáink is túlnyomórészt hazaiak, a jogi változások tehát nem érintettek minket jelentősen” – teszi hozzá Csombok Imre. A KÉSZ-nél más a helyzet. „Mivel acélszerkezetek gyártásával is foglalkozunk, nyersanyagainkat pedig az unión kívülről importáljuk, az importkvótákra vonatkozó brüsszeli előírások is nagymértékben érintik a cég üzletmenetét” – mutat rá Keresztes Nagy Csilla.
Ami az új közbeszerzési törvényt illeti, az már teljes mértékben igazodik az uniós szabályokhoz, bár még nem jelent meg minden végrehajtási utasítás. Bizonyos értékhatár felett már kötelező az uniós szintű pályázat kiírása, ami az információ szélesebb áramlását segíti elő. Hasonlóan pontosabb tájékoztatást ír elő a törvény a beszerzésekkel kapcsolatban. A vállalkozók számára kifejezetten előnyös a feltételes közbeszerzés bevezetése – például amikor egy uniós pénzre igényt tartó projekt esetében már a brüsszeli pályázat beadása után kiírják a tendert az építő cégek számára –, ez ugyanis felgyorsítja a pályáztatási folyamatot. A közbeszerzési törvény egyébiránt jobbára már az eddigi formájában is alkalmazkodott az uniós előírásokhoz. Lényeges változásnak csak az értékhatárok módosulása, és a magántőke bevonásával megvalósuló B&O (build and operate), tehát építési+üzemeltetési közbeszerzési projektek megjelenése mondható.
KÖZBESZERZÉSEK. Mindazonáltal korántsem biztos, hogy az értékhatár feletti közbeszerzések EU-körben való kiírása észrevehető változást hoz. A multinacionális cégek ugyanis eddig is jelen voltak fővállalkozóként a piacon. Másfelől az ír vagy a belga példa azt mutatja, hogy hazai társaságok is lehetnek sikeresek a közbeszerzéseknél. Több országban „trükkös” megoldásokat is alkalmaznak a hazai vállalkozások helyzetbe hozása érdekében: ha például Hollandiában holland nyelven írnak ki egy pályázatot – amit megtehetnek, hiszen az unió hivatalos nyelvéről van szó –, ez egyfajta szűrőként is működik. A KÉSZ pénzügyi és beruházási igazgatója szerint itthon, sajnos, ezzel ellentétes a tendencia: sokszor már az előminősítéshez olyan garanciális feltételeket, referenciákat követelnek meg a kiírók, amelyekkel a legnagyobb hazai építőipari vállalatok sem rendelkeznek. „Mivel az építőipar a GDP növekedése és a foglalkoztatás szempontjából uniós viszonylatban is az egyik meghatározó ágazat, kérdéses, hogy nemzetgazdasági szinten milyen előnyöket hordoznak ezek a megfontolások” – veti fel Keresztes Nagy Csilla.
Az uniós forrásoknak minden bizonnyal érzékelhető konjunkturális hatása lesz az építőiparban. „A nagy kivitelező cégek mindenképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek az uniós pénzek beáramlásával” – bizakodik az Óbuda-Újlak Rt. vezérigazgató-helyettese. Ozvald Antal tapasztalatai szerint a pályázatokat jellemzően környezetvédelmi, szennyvíztisztítási és útépítési projektekre írják ki, ami a mélyépítő és útépítő vállalkozásokat hozza kedvezőbb helyzetbe. Az persze, hogy a mélyépítésben mekkora konjunktúrát gerjesztenek az érkező uniós források, nagymértékben függ az önrészt előteremteni képes pályázók számától, valamint a magyar GDP alakulásától is, hiszen az igénybe vehető támogatások maximális nagyságrendje az utóbbi 4 százaléka lehet.
A magasépítés terén ezzel szemben kevés pályázatot írnak ki, s azok is csupán kis összegűek. A magasépítő vállalkozások számára éppen ezért talán csak az hozhat némi változást, hogy a nagy generálkivitelező cégek több erőforrást csoportosítanak át a perspektivikusabb mélyépítés területére, és ennek nyomán esélyük lehet betörni a megnyíló piaci résekbe.
„Úgy ítéljük meg, hogy a pályázatok 60–70 százaléka valamilyen szinten kapcsolódik az építőiparhoz, ami jelentős arány” – érzékelteti az ágazatra váró pluszlehetőségeket a Vegyépszer marketingigazgatója. Csombok Imre éppen ezért arra számít, hogy a brüsszeli pénzek révén a szektor el lesz látva munkával, és általában megnőnek a lehetőségei. Mindebben ráadásul nem csupán a nagyok reménykedhetnek: az inkább a kisvállalkozókat érintő néhány tízmilliós projektek – például iskolafelújítások – száma is gyarapodik majd. Az uniós pénzből társfinanszírozott beruházások egyébiránt akár a megrendelések szerkezetén is változtathatnak, ám ehhez a csatlakozás óta eltelt közel két hónap Keresztes Nagy Csilla szerint még nem volt elég.
MÁR VANNAK TAPASZTALATOK. Ami a Vegyépszert illeti, jelenleg is folyik az unió Ispa-programja által támogatott hajdúböszörményi hulladéktároló kivitelezése, valamint szerződést kötöttek a Tisza-tavi hulladéktároló építésére is. Több pályázatuk is elbírálás előtt áll: a soproni csatornarendszerre és szennyvíztisztítóra, a Duna–Tisza-közi hulladéktárolóra, valamint a szegedi szennyvíztisztítóra is beadtak ajánlatot. „Meg kell azonban említeni ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban, hogy az árfolyamkockázat jelentősen befolyásolhatja a projektek sikerességét” – jelzi a cég marketingigazgatója, mennyire várják már az euró érkezését. A KÉSZ Kft. több, Phare-finanszírozásban épülő projektben vett részt, nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában és Romániában is. Az Óbuda-Újlak Rt., bár többször is pályázott uniós alapok által finanszírozott projektek mérnök-tanácsadói feladataira, eddig még csak kevés alkalommal járt sikerrel. A cég abban lát perspektívát, hogy a lehetséges üzletfeleknél – önkormányzatoknál vagy magánbefektetőknél – projektgenerálóként lépnek fel.
Az uniós pénzügyi lehetőségek kihasználásának sikere ugyanakkor nagymértékben függ attól is, hogy a szektor szerkezete mennyire képes megfelelni az új kihívásoknak. „A hazai építési piac mind szakosodás alapján, mind a cégek számát tekintve nagyon szerteágazó jellegű” – állapítja meg Csombok Imre. Több mint 75 ezer vállalkozás található a piacon, ebből hozzávetőlegesen 16 ezer a jogi személyiségű társas vállalkozás. Emellett jelen vannak külföldiek is, valamint olyan hazai cégek, amelyeknek nem ez a főprofiljuk, de rendelkeznek építési részleggel. Nincs egyetlen piaci szereplő sem, amely 10 százalék feletti szeletet hasítana ki az iparág tortájából.
NYITÁS A KÜLFÖLD FELÉ. Az uniós csatlakozás óta a külföldi megrendelések is elérhetőbbé váltak, a cégeknek azonban még ki kell alakítaniuk a stratégiájukat, hogyan is kívánnak élni az egységes piac nyújtotta lehetőségekkel. Az Óbuda-Újlaknál például egyelőre csak várják a fejleményeket a nyugati megjelenés lehetőségeivel kapcsolatban. Érezhetően megnőtt a közvetítő cégek aktivitása, de a megkeresések mögött még általában kevés a konkrét tartalom, inkább a lehetőségek szondázása zajlik. A nyugati tervezőirodák, illetve mérnök-tanácsadó cégek közül egyre többen nyitnak képviseletet, vagy alapítanak leányvállalatot hazánkban.
|
A csatlakozás nyomán afféle közép-európai építőipari boomra számító vállalkozások kitörési lehetőségnek tekintik a régiót. A nagyobb, 10 millió eurót is meghaladó projektek még akár uniós csatlakozás nélkül is vonzanák a külföldi cégek érdeklődését. „Versenyeznünk kell a régi és az új tagországok képviselőivel is, mivel régiónk, a várható nagy infrastrukturális projektek miatt, minden európai cég számára vonzó” – szögezi le Csombok Imre. A KÉSZ Kft. pénzügyi igazgatója szintén úgy véli, hogy az európai cégek többsége most kelet felé indul, s ezzel az „áradattal” nehéz szembemenni. „Csak úgy szerezhetünk külföldi megbízásokat, ha stratégiai partnereket szerzünk az ottani piacokon. Ez azért is elengedhetetlen, mert az adott országban működő cég rendelkezik vélhetőleg megfelelő alvállalkozói körrel. Mi azonban inkább a tőlünk keletebbre eső piacokat célozzuk meg” – húzza alá Keresztes Nagy Csilla, aki arra számít, hogy a nyugati cégek erősíteni fogják pozícióikat Magyarországon, ahol megjelentek már a szlovák és lengyel konkurensek is.
