Sok mindent tudni és még többet sejteni ma már a magyar börzék várható sorsáról, de a jövő héten minden bizonnyal tovább tisztul a kép: közgyűlést tart a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt., a Budapesti Árutőzsde (BÁT) Rt., valamint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. is. A két tőzsdében május közepén szerzett többségi részesedést a HVB Bank vezette osztrák befektetői csoport: pontos terveikről, elképzeléseikről most tájékoztatják majd nemcsak a többi részvényest, hanem a tőzsde vezetését is.
LEÁLLÍTOTT INTEGRÁCIÓ. Néhány nappal azt követően, hogy az osztrák befektetők a BÉT 68 százalékához és a BÁT 75 százalékához hozzájutottak, Matthias Kunsch, a HVB Hungary Rt. vezérigazgatója leszögezte: a mielőbb összehívandó közgyűléseken öntenek tiszta vizet a pohárba. Néhány nappal később Jaksity György, a BÉT elnöke bejelentette, hogy a HVB kérte a két tőzsde integrációjának leállítását. Mivel azonban érvényes közgyűlési határozat kötelezi a tőzsdéket a folyamat június 30-i lezárására, csak a lassításra volt mód. A helyzet megoldására a HVB június végére hívatta össze a tőzsde részvényeseit, akik majd dönthetnek az előző tulajdonosi struktúra idején elhatározott integrációs terv elvetéséről. A közgyűlési meghívó szerint az új verzió keretében nem az árutőzsdei tevékenységet veszi át BÉT, megvásárolva egyúttal a BÁT Keler-részvényeit, hanem egyszerűen az árutőzsde papírjait szerzi meg. A BÉT előreláthatólag megveheti azt a 75 százalékos csomagot, amely a HVB-nél és befektetőtársainál van, az osztrákok tehát gyorsan pénzhez jutnak a májusi árutőzsdei befektetésből. Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB letétkezelési igazgatója a lehetséges vételár tekintetében nem nyilatkozott a Figyelőnek, azt azonban megerősítette, hogy a jogszabályok értelmében a BÉT azonos kivásárlási áron megveszi a többi árutőzsde-tulajdonos papírjait, ha azok kérik ezt. Ha abból indulunk ki, hogy a korábbi terv keretében a BÁT Keler-részesedéséért 2,8 milliárd forintot fizetett volna a BÉT, maga a BÁT pedig néhány tízmilliónál nem ér többet, nagyjából kiszámolható, hogy a 75 százalékért 2,2 milliárd forint körüli összegre számíthatnak a HVB és befektetőtársai. Hogy ők pontosan kik, egyelőre nem derült ki, de azt tudni lehet, hogy az osztrákok a két tőzsde feletti kontroll megszerzéséért fizettek nagyjából 8 milliárd forintot.
|
POZITÍV ÜZENET. A hazai tőzsde függetlenségét féltők számára mindenesetre egyértelműen pozitív üzenetnek számít, hogy a HVB „felmelegíti” azt a javaslatot, mely 85 százalékos szavazati arányhoz köti a tőzsde bezárását, fő tevékenységének, vagy nevének megváltoztatását. Szalay-Berzeviczy Attila nem titkolja, hogy a tőzsdevédelmi javaslatok napirendre tűzésével és megszavazásával az új tulajdonosok épp azokat az aggályokat kívánják eloszlatni, amelyek a BÉT függetlenségének és nemzeti identitásának az elvesztéséről szólnak. „Önmagunk ilyenfajta bekorlátozása egyértelműsíteni fogja szándékunk tisztaságát és szakmai megalapozottságát” – mondja Szalay-Berzeviczy, aki egyben a HVB képviselője a BÉT igazgatóságában.
A közgyűlési menetrend alapján az egyértelműnek látszik, hogy a Jaksity-vonal és a HVB terve a tőzsdék és a Keler integrációjával kapcsolatban még egybevág. A HVB igazgatója a Figyelőnek megerősítette, hogy három nappal a BÉT-közgyűlés után, péntek reggel az árutőzsde közgyűlése egyebek közt a Keler 5 százalékának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára történő eladásáról is dönt. Ha itt ez az indítvány megkapja a kellő támogatottságot, majd a délben induló Keler-közgyűlésen is megtörténik az MNB-vel kötött megállapodás szerinti alapszabály-módosítás a szavazati arányra vonatkozóan, akkor az ügylet akár már a következő héten lebonyolítható. Az alapszabály-módosítás értelmében hiába lesz 55 százaléka a jegybanknak, a döntésekhez 60 százalékra lesz szükség. Emellett a HVB igazgatójának egy korábbi nyilatkozata szerint az MNB elismeri a tőzsde elővételi jogát a Keler-papírokra.
A tranzakció után kétszemélyesre szűkülő játszmában a legfontosabb kérdés marad nyitva: eladja-e záros határidőn belül Keler-pakettjét az MNB a tőzsdének, és ha igen, ezt követően mennyire tartják majd szem előtt a tőzsdét és az elszámolóházat irányító befektetők a hazai tőkepiac érdekeit. Korábbi információink, s a piac reményei szerint az MNB látja az ügy fontosságát, s csak akkor dönt az eladás mellett, ha biztosítva látja a BÉT és a Keler jövőjét.
