Nehéz stabil pontot találni az emberi szervezetben: szerveink egymáshoz viszonyított helyzete állandóan változik, elég csak a folyamatosan dobogó szívre, vagy a ki- és belégzéskor süllyedő-emelkedő mellkasra, a teli és üres belek, vagy a húgyhólyag teltségi állapotára gondolni.
A pillanatról pillanatra bekövetkező módosulásoknak különösen a rákbetegségek elleni sugárterápia esetén van jelentősége: gyakran előfordul ugyanis, hogy a képalkotó eljárásokkal – CT, röntgen – előzetesen lokalizált, majd célba vett tumor a konkrét kezeléskor már „kicsúszik” a besugárzás fókuszából. Ilyenkor a beteg ugyan megkapja a sugárdózist, a terápia mégsem lesz eredményes – ez a tapasztalatok szerint az esetek több mint 20 százalékában fordul elő! Magától értetődő tehát, hogy újabban arra törekszenek az orvosok, hogy a felvételekből időben változó sorozatot, „négydimenziós” képet készítsenek, amelyek segítségével, ha a tumor fix helyzetét nem is, de legvalószínűbb tartózkodási helyét sikerülhet leírni. Amerikai és holland kutatók most kidolgozták a 4D komputertomográfia alapjait, amely a General Electric (GE) által fejlesztett megoldásra épül.
A tüdőtumorok pontos lokalizációhoz a GE speciális kamerával egészítette ki a CT berendezést: mivel a daganatok helyét leginkább a légzés befolyásolja, a kamera a mellkasra helyezett infravörös jeladók mozgását követi, egy számítógépes program pedig az így kapott információkat a hagyományos keresztmetszeti pillanatfelvételekkel kombinálja, amelyekből másodpercenként 20 készül. Így előáll a tumor által a testben bejárt út, s ennek ismeretében jóval pontosabb radioterápia végezhető, például úgy, hogy nagyobb területet sugároznak be, vagy időzítve növelik a dózist. A 4D CT vizsgálatokat néhány amerikai kórházában már bevezették, Európában egyelőre csak Amszterdamban, egyetlen egyetemi központban tesztelik a módszert. A kutatók távlati terve, hogy idővel minden hagyományos CT készüléket négydimenziós képességekkel lássanak el.
