Adatözön

Hozzávetőlegesen 5 exabyte, azaz 5 milliárd gigabyte új adatot tároltak el 2002-ben valamilyen adathordozón, félmilliószor többet a washingtoni kongresszusi könyvtárban tárolt információ menynyiségénél – derült ki az egyik kaliforniai egyetem tavaly év végén nyilvánosságra hozott kutatásából. Ez azt jelenti, hogy minden élő emberre 800 megabyte-nyi új információ jutott (a mértékegységekről lásd a táblázatot). Az adatok 92 százalékát mágneses tárolóeszközre, túlnyomórészt merevlemezekre mentették. A fenti példával jól jellemezhető adatrobbanás tovább folytatódik: évről évre 30 százalékkal nő a létrehozott és eltárolt új információ tömege. Ez a hatalmas mennyiség azonban soha nem látott kihívásokkal jár – nemcsak a számítástechnikai cégek és a kutatók, hanem az üzleti szféra számára is.

DRÁMAI TEMPÓ. “Tapasztalataink alapján megerősíthetjük, valóban drámai sebességgel nő a létrehozott digitális információ mennyisége a világon, így Magyarországon is” – tájékoztatta lapunkat Horváth Gábor, az IBM Magyarországi Kft. tároló rendszerek üzletágának vezetője. A vállalat már évek óta készül ezen problémák kezelésére, ezért hozta létre négy éve önálló tároló üzletágát.

A mágnesszalagos tárak körében a Jaguar fantázianevű termék számít csúcsmodellnek: ez egyetlen kazettán normál módban 300, tömörítve pedig 900 gigabyte adatot képes eltárolni. Májustól pedig egy forradalmi újítással jelentkezik az IBM: piacra dobják az egyszer írható szalagos tárolót. A mágneslemezes táraknál a Shark viszi el a pálmát a cég termékei közül: ez 55 terabyte-ot is meghaladó kapacitással rendelkezik. Érdekesség, hogy ez utóbbi terméket a világon egyedül Vácott gyártják.

Sok vállalatnál azonban az információs erőforrások különböző helyszíneken helyezkednek el, s legtöbbször más-más gyártók termékeiből épülnek fel. Az erőforrások jobb kihasználása ilyen esetben csak úgy érhető el, ha a vállalat megosztja az e környezetekben működő valamennyi tárolási erőforrását. Jó megoldás erre a virtualizáció: ez azt jelenti, hogy a megfelelő szoftver- és hardvereszközök segítségével egyetlen felhasználói felületről valósul meg a különböző tároló rendszerek központi felügyelete, ugyanakkor az eszközök adattároló kapacitásának összevonásával megnő a rendelkezésre álló tárkapacitás kihasználtsága is.

“Míg a tárolt adatok mennyisége növekszik, a 2002-es évet alapul véve a lemezes adattárolók értékesítéséből származó árbevétel meglátásunk szerint világszinten elmaradt a fentiekből következtethető jelentős bővülési trendtől” – hívja fel a figyelmet Szkurka János, a Sun Microsystems Kft. marketingigazgatója. Magyarországon azonban más a helyzet: az IDC adatai alapján 2002-ben 35,3 százalékkal nőtt ezen adattárolási rendszerekből realizált árbevétel, míg a kapacitás tekintetében 43,3 százalékos volt a bővülés. A vállalati adattárolással összefüggő problémák miatt ugyanakkor az tapasztalható, hogy bár mind értékében, mind az eladott tároló-kapacitás tekintetében növekszik a piac, a legdinamikusabban fejlődő szegmens az adattároláshoz kapcsolódó szoftvereké, szolgáltatásoké. A tárolás fókuszában ugyanis ma már nem a lemezegységek száma és azok értéke áll, hanem a visszakereshetőség, a strukturáltság, a hozzáférés és az adatok rendelkezésre állásának biztosítása.

Így a Sun is az adattárolás kapcsán felmerülő problémás kérdések emelt szintű szolgáltatást nyújtó megoldására koncentrál. Ilyen például az N1 Data Services Platform: e szoftverkoncepció a heterogén, azaz a különböző gyártóktól származó rendszerek egyidejű, hatékony és egyszerű menedzselhetőségét teszi lehetővé, számottevően javítva ezzel a költséghatékonyságot. Itt is egy igény szerinti tárolókapacitást nyújtó rendszerről van szó, amely virtualizálja a nagyvállalati informatikai eszközpark adattároló-kapacitását. A módszer automatikusan rendel kapacitást egy-egy feladathoz, méghozzá oly módon, hogy az adott kapacitás akár többféle gyártótól származó eszközt is felhasználhat.

A HP számos háttértár felügyeleti szoftvermegoldással rendelkezik, ám a szolgáltatás “koronagyé-mántja” a hatékony menedzs-mentet magvalósító OpenView Storage Area Manager (SAM), amely jelentősen leegyszerűsíti és automatizálja a felhasználók háttértár erőforrásainak és infrastruktúrájának menedzse-lését. A SAM által biztosított felügyeleti szolgáltatások a szalagokon és a lemezeken túl a közvetlen és hálózati csatolású, háttértár hálózatba szervezett, akár különböző gyártóktól származó eszközökre, sőt az operációs rendszerekre és teljes megosztott környezetekre is kiterjednek – mondja Nagy Barnabás, a HP Magyarország tároló üzletágának vezetője. A SAM központi konzolja segítségével a felhasználó hatékonyan monitorozhatja és menedzselheti nemcsak magukat a háttértárakat, hanem azok rendelkezésre állását, teljesítményét, kihasználtságát, üzemeltetésének költségeit és bővíthetőségét is.

Magyar tudósok is részt vettek abban a kutatási programban, ahol a feladat petabyte – millió gigabyte – nagyságrendű adatok tárolása volt: az eddigi legnagyobb hálózati rendszer, a DataGrid projektje januárban fejeződött be. A három éves program, amelyben 21 partner, köztük a SZTAKI működött együtt a CERN új részecskegyorsítójának adattárolását volt hivatva megoldani. “A legfontosabb feladatok közé tartozott a hálózati réteg megvalósítása, az adatbázis-szerkezet kialakítása, az információs rendszer működtetése és az adatkéréseket ellenőrző alrendszer megalkotása; ez utóbbit ránk osztották” – mondta el kérdésünkre Kacsuk Péter professzor, a SZTAKI tudományos tanácsadója. A megoldás sikeres volt, ám a vállalati alkalmazásokra még várni kell. Azonban a következő projekt – amely már 30 millió eurós költségvetéssel és 70 partner közreműködésével zajlik majd – szolgáltatás-központú lesz, így annak eredményeit az üzleti szféra is hasznosíthatja majd.