Ütemtervek

Milleniumi városközpont. Új alapokon.

Átütemezik a Duna-parti Millenniumi Városközpont kultúrpalota felépítése kapcsán 2004-re tervezett 7,8 milliárd forint megfizetését. A palota – s benne a Ludwig Múzeum, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Hangversenyterem – épül, a műszaki átadás októberben, a megnyitó 2005. március 15-én várható. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) később fizet, s ezzel teljesíti is a Draskovics-csomag keretében penzumként rárótt, 8,7 milliárdos megtakarítás jó részét.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter a nevéről elhíresülő lefaragás kapcsán korábban úgy gondolkodott: nem akar “ál-megtakarítást”, olyan lépéseket vár el, amelyek hatása azonnal érződik, ugyanakkor nem rontja az államháztartás jövő évi pozícióját. Csakhogy a 150 milliárdos megtakarítást, megtoldva a múlt év végén elhatározott 35 milliárdos zárolással, nem lehet egyik napról a másikra egykönnyen elérni.

A Duna-parti, egykori Expo-telken épülő kultúrpalotát úgynevezett public private partnership (PPP) konstrukció keretében, a Demján Sándor nagyvállalkozó nevével fémjelzett TriGánit-csoport, ezen belül is a Duna Sétány (DS) Kft. építi (Figyelő, 2001/46. és 2003/7. szám). Az érvényes megállapodás szerint az állam (illetve annak egy e célra alapított kft.-je) a műszaki átadást követően három éven át kivásárolja a DS Kft. 30 százalékos tulajdonrészét. Ezért évente közel 7,1 milliárd forintot fizet, amit további több mint 700 millió forint egyéb költségtérítéssel fejel meg. A műszaki átadás után emellett tíz éven keresztül bérleti díjat fizet, amely fedezi az építkezéshez felvett hitel törlesztését, megváltva a teljes tulajdonjogot a létesítmény felett. “Ám most a felek megegyeztek abban, hogy a kivásárlást csak jövőre kell megkezdeni” – közölte érdeklődésünkre Szilvásy György, a NKÖM államtitkára. Hozzátette: szeretnék elérni a TriGránittal a megállapodás felülvizsgálatát, hogy meghosszabbítsák a törlesztési időt, és mérsékeljék az államra háruló terheket. Mint emlékezetes, a 30-32 milliárdos költségű beruházásra a költségvetés még 2001 végén 52 milliárdos garanciát vállalt, azaz eszerint az éveken át felmerülő járulékos költségek mintegy 20 milliárdra rúgnak, és ennek csökkentését kívánják most elérni.

Ugyancsak fizetési haladékkal vittek véghez nagy spórolásokat az oktatási, valamint a gazdasági és közlekedési tárcánál. “Ügyeltünk arra, hogy a zárolások újabb üteme ne érintse az egyetemek, főiskolák működési költségeit, hiszen tavaly év közben 3,2 milliárdot vontunk el tőlük, a decemberi zárolással pedig 880 millió forintot” – mondta el kérdésünkre Magyar Bálint miniszter. Összesen 7 milliárd forintot a beruházási, felújítási keretekből zároltak, de ebből csak 1,5 milliárd jelent tényleges halasztást, 5,5 milliárd forint esetében csupán 2005-re ütemezik át a kifizetést (utóbbi összeg a szegedi, a nyíregyházi és a kaposvári egyetemi beruházások költségeit teszi ki). A törölt tételek közül a 700 milliós tervezett költségű miskolci kollégiumépítés a legnagyobb, bár befagyasztanak mintegy 200 millió forint egyházi oktatási beruházás-támogatást is. “Az egyetemek, főiskolák részéről megértéssel találkoztunk, a rektori konferenciáikon éppen a múlt héten fogadták el a tárca felsőoktatási reformkoncepcióját” – közölte Magyar.

ÚTI TRÜKKÖK. A fizetések átütemezésében persze az amúgy is legnagyobb beruházásokban érdekelt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a bajnok. A tárca kétféle kalapból finanszírozza az úthálózat-fejlesztést, és most ez a két keret vezeti a zárolt támogatások toplistáját (lásd a táblázatot). Gaál Gyula államtitkár közölte: a gyorsforgalmi autóút építésen belül 38 projektet terveztek erre az évre, most viszont négy útszakasz (az 55-ös út Baját elkerülő szakasza, a 88-as sárvári út, a mezőkövesdi gyorsforgalmi szakasz második üteme és a Győrt elkerülő 81-es út második üteme) jövőre fejeződik be, s így a számla is akkor terheli a költségvetést. Az útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatból is finanszíroznak 59 nagyobb építkezést, és ezek közül 10 pénzügyi teljesítését csúsztatják át 2005-re, ami 4,7 milliárd forintnyi ráfordítás kitolását jelenti. Ebből kivehető, hogy a kisebb munkákon igen jelentős összeget, mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, ami “valódi megtakarításnak” látszik, olyannak, ami miatt a járműtulajdonosok húzzák a rövidebbet. Közben viszont megszüntetik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. 1,9 milliárdra tervezett támogatását. Ez egyfelől logikus, hiszen az ÁAK kisebbségi tulajdonosként osztalékot húz majd az M5-ös pályát birtokló Alföldi Koncessziós Autópálya Rt.-től, amely viszont az államtól busás költségtérítést kap (Figyelő, 2004/8. szám). Másrészt a pályafenntartás növekvő költségeit alighanem az autópályadíj emeléséből fedezik, ez pedig a nyáron napirendre kerülhet.

FUTOTTAK MÉG. A toplistánkról leszorult, de azért komoly tétel a turisztikai célelőirányzat 2,9, illetve a kis- és középvállalkozói célelőirányzat 2,6 milliárd forintos megkurtítása. A Belügyminisztériumnál kezelt bérlakás-építési keretből 3,4, a lakóépület energiatakarékossági programból pedig 1,4 milliárdot kellett beáldozni, a kettő együtt a nyolcadik helyre került volna. Elvégre sokszor nem tudni, miért van, hogy egyes tételek külön-külön, mások meg együtt szerepelnek a büdzsében.

A közalapítványokat, kht.-ket szép számmal működtető minisztériumok változatos módon jártak el (lásd a táblázatot). A NKÖM-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Alkotóművész Közalapítvány támogatásának 7,8 százalékát (380, illetve 105 millió forintot) fagyasztották be, a történész közalapítványok (56-os Intézet, Politikatörténeti, Holocaust, Terror Háza) 5 százalékos, 6-16 millió forintnyi veszteséget szenvedtek el. Az oktatási tárcánál a lefaragásokat Magyar Bálint szerint a támogatott szervezetek “teherbíró képessége” szabta meg. A Nemzetközi Pető András Közalapítványnak 130 millió, a Selye János Egyetemért Alapítványnak 100, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnak 85, a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványnak 60 millió forintnyi támogatásról kell lemondania.

ÚJABB LYUKAK. A lefaragások nagy vesztesének látszik az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a fejlesztésekből zárolt 6,4 milliárd (az összes informatika fejlesztési támogatás 30 százaléka) miatt. “A megtakarítások egyik forrása, hogy az IHM több program esetében újragondolta a célkitűzéseket… Egyes – még nem lezárt – pályázatoknál pedig például kevesebb nyertes hirdetésével kíván megtakarítást elérni” – írják közleményükben. A “rivális” szervezetnek, a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok hivatalának 5,6 milliárd forintos költségvetése összesen 1,4 milliárddal csökken. “Nincs tragédia, egyetlen fontos programot sem állítunk le, a rendelkezésre álló összeget hatékonyabban kell felhasználni” – mondja Baja Ferenc, a hivatalt vezető politikai államtitkár. A többi között az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiépítését is irányító osztály mintegy 30 program megvalósításán dolgozik, ezeket most “erőteljesebb priorizálás” alá helyezik.

A spórolás egyes helyeken szorító kényszerként hatott, többnyire azonban nem történt “valódi” megtakarítás, sokkal inkább a kötelezettségek odébb tolása. A “mikroprocesszoros fűnyíró” jelző, amelyet az egyik lap dobott be, tetszést aratva a lefaragás vezérléséért elvileg felelős pénzügyérekben, messze nem állja meg a helyét. Sokkal inkább a “Csináld magad!”, avagy “Ahogy esik, úgy puffan” illene az intézkedéscsomagra – miként valószínűleg az egész költségvetésre is. Néhol még mindig foghíjas a büdzsé például az agrárszférában újabban “kinn hagyott” 30 milliárd és az örök sláger, a gyógyszerkassza miatt, ahol máris több tízmilliárdos lyukról beszélnek.

Papíron megvan az a bizonyos 185 milliárd. A forint pedig szépen erősödik.