Túljutottunk az álomhatáron! Nagyon dinamikus évet zártunk! – a bankvezérek sorra ilyen és ehhez hasonló mondatokkal, ragyogó arccal jelentették be az elmúlt napokban-hetekben a tavalyi eredményeket. A pénzintézetek többsége ugyanis legalább 20-30 százalékos eredménybővülést könyvelhetett el 2003-ra. Persze nem ördöngösségről van szó, csupán arról, hogy a hitelpiac minden eddiginél nagyobb mértékben bővült, és nagyon rossz irányba kellett mozdulnia egy banknak ahhoz, hogy a tavaly hatalmassá duzzadt hiteléhségből ne profitáljon. 
IDŐZÍTETT BOMBA. A lakossági lakáshitel-állomány 1500 milliárd forintra nőtt, s ezzel egy év alatt megduplázódott. A 730 milliárd forintos bővülés zömét jelzáloglevél alapú lakáshitelek adták, amelyek – az állami kamattámogatásnak köszönhetően – rendkívüli olcsóságukkal váltak népszerűvé. A lakáshitelezési piac legnagyobb nyertese az OTP Bank volt, amely saját jelzálogbankjának, és persze kiterjedt fiókhálózatának köszönhetően ebben a szegmensben 57 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Míg azonban a 2002-es választások idején, az Orbán-kormány népszerűsítése érdekében kiagyalt lakáshitelezési rendszer kedvező volt a kölcsönt felvevőknek és extra profitot eredményezett a bankoknál, addig a költségvetés számára időzített bombaként ketyegett. Nem lehetett hát tovább halogatni a változtatást, így a kormány júniusban – a banki marzsok megnyirbálásával – módosította a támogatási rendszert, ami érdemi drágulást nem hozott a piacon, viszont a változtatás körül kialakult hisztéria tovább gyorsította a hitelállomány növekedését. Az év végére kialakult pénzpiaci viszonyok további beavatkozásokat kényszerítettek ki. Csökkent a használt lakásra felvehető hitelek összege, eltörölték a kölcsönök díjának eddigi 5, illetve 6 százalékos felső korlátját, és bár az állam továbbra is támogatja a lakáshitelezést (a támogatott kölcsön kamata fele a piacinak), a hitelek ára immár követi a pénzpiaci mozgásokat. Az újabb változtatás hatására – még annak hatályba lépése előtt – olyan mennyiségű hiteligénylés árasztotta el a bankokat, amelyek folyósítása már 2004-re nyúlik át. Így a szereplők az idén is erős bővülésre számítanak a lakáshitelek frontján, még ha a most becsült mintegy 400 milliárd forintos állománynövekedés el is marad a tavalyitól.
A lakosság körében azonban nemcsak az ingatlanhitelek hódítottak, a fogyasztási kölcsönök állománya is 70 százalékkal nőtt, az év végére 554,4 milliárd forintra duzzadva. Komoly szerepe volt a bankcsoportok extra növekedésében a pénzintézetekhez tartozó lízingcégeknek is, mivel a gépjármű-finanszírozás – az előző évhez hasonlóan – szintén dinamikusan bővült.
A lakossági bankok tehát rosszul nem járhattak tavaly, de fordult a kocka a vállalati üzletágban is. Míg 2002-ben mindenki arra panaszkodott, hogy a cégek egyfolytában megtakarítanak, addig tavaly a vállalatok körében is beindult a hitelfelvétel, s ennek köszönhetően januártól decemberig 3,5-szer nagyobb mértékben (727 milliárd forinttal) bővült a vállalati hitelállomány, mint 2002-ben. A beszámolók szerint a kis- és középvállalkozói réteg hitelállománya szintén látványosan emelkedett.
Bár az összes pénzintézet tavalyi eredménye még nem ismert, számításaink szerint a szektor adózás előtti nyeresége bizonyosan meghaladja majd a 200 milliárd forintot. Ez legalább 35 százalékos növekedést jelez, szemben a 2002-es 17 százalékkal. A szektor jövedelméhez az OTP bankcsoport járult hozzá a legnagyobb mértékben a maga 103 milliárd forintos adózás előtti profitjával, amelyből banki szinten közel 87 milliárd jött öszsze, a többi a leánycégek teljesítménye.
Persze nehézségei is akadtak a bankoknak, amit a pénzpiaci hozamok soha nem látott volatilitása okozott. Tavaly januárban a spekulánsok a forint további erősödését és sáveltolást próbáltak előidézni támadásukkal, júniusban azután a kormány és a jegybank a gyengítés mellett döntött, és a másik oldalon tolta el a sávközepet. Így míg a jegybanki alapkamat januárban – éppen a spekuláció miatt – 6,5 százalékra esett, addig júniusban már 9,5 százalékra, majd novemberben 12,5 százalékra emelkedett. Az év eleji alacsony kamatszint és a háztartások növekvő hiteligénye negatívan hatott a lakossági megtakarításokra, a háztartások nettó hitelfelvevővé váltak. A bankbetétekbe csak az év végén kezdett el áramlani a pénz, a kamatemelések hatására kialakuló 12 százalék körüli hozamoknak köszönhetően. Ennek viszont a befektetési alapok látják kárát, ahonnan “szökésnek indultak” a megtakarítások.
Több más esemény, például három bankprivatizációs ügylet, ugyancsak a figyelem középpontjába állította a bankszektort. Igazi sikertörténetként zárult a Postabank magánosítása, a pénzintézet igen kiélezett verseny közepette végül 101 milliárd forintért került új gazdájához, az Erste Bankhoz. A két bank jogi összeolvadása ez év szeptemberére zárulhat le, és a későbbiek folyamán egy 160 fiókból álló nagybank jön létre, amely a vállalati hitelekből várhatóan 9,5, a lakossági kölcsönökből pedig 8,4 százalékkal részesedik majd. 
PRIVATIZÁCIÓ ÉS VISSZA-VÁSÁRLÁS. Eredményesen zárult a Földhitel- és Jelzálogbank részleges privatizációja is, ahol az állami tulajdonrész 53,2 százalékra csök-kent, 42,6 százalék magán és intéz-ményi befektetők, 4,2 százalék pedig a dolgozók kezébe került. A bank részvényeit november végén bevezették a tőzsdére 4300 forintos bevezetési áron, s jelenleg 4600 forint körül forog a papír. A Konzumbank megvásárlására csak egy vevő, a Magyar Külkereskedelmi Bank jelentkezett, és azt a saját tőkéhez közeli 10,8 milliárd forintos összegért meg is kapta.
A Takarékbank életében is gyökeres változás vette kezdetét tavaly. Az alapító takarékszövetkezeteknek ugyanis, amelyek – 1997-ben – egy állami konszolidáció kapcsán kisebbségbe kerültek, sikerült megállapodniuk a mostani német többségi tulajdonossal a “visszavásárlásról”. A tavaly decemberi szerződés értelmében már az idén többségbe kerülnek a takarékszövetkezetek, 2006 végéig pedig 95 százalékra növelhetik tulajdonrészüket (Figyelő, 2004/8. szám). Minderre a szektor megerősödése adott lehetőséget.
A gazdasági élet tavalyi szégyenfoltja, a K&H-s brókerbotrány is a szektorhoz kapcsolódik. Bár máig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyibe kerül majd a banknak a pénzmosásról, csalásról, sikkasztásról szóló történet, a pénzintézet alaptőkéjét decemberben 22,7 milliárd forinttal emelték meg a tulajdonosak, ami egyben lehetővé tette, hogy a brókercég alaptőkéjét az idén februárban 666,7 millió forinttal, saját tőkéjét pedig 8,6 milliárd forinttal növeljék.
A történteket a bank igyekezett részvénypiaci leánycége ügyeként kezelni, noha az egyik kulcsfigurának tűnő és rövid időn belül letartóztatott Kulcsár Attila nemcsak a brókercégnél, hanem az anyabanknál is vezető pozíciót töltött be, és Rejtő E. Tibor – aki a bűncselekmények idején vezérigazgató volt a K&H Banknál – ugyancsak gyanúsított az ügyben. A pénzintézet mindenesetre 8,6 milliárd forintos céltartalékot képzett a K&H Equitisnél várható veszteségekre, ami jelentősen rontotta a 2003-as év számait. E nélkül ugyanis a csoport adózás előtti eredménye 42 százalékkal, 19,5 milliárd forintra nőtt volna.
