Magyarországra ma a sodródás és ezernyi öszszehangolatlan lépés a jellemző. A fejlett világ ma már a hálózatok világa, ahol a szereplőket a hosszú távú célok mozgatják. A rendszerváltást követően a magyar gazdaság a korábbi sok évtizedes merev stabilitása átcsapott a másik végletbe: nemhogy évtizedekre, hanem évekre, sok esetben hetekre, napokra sem lehetett előre látni. Az átalakuló társadalom és gazdaság a lehetőségek megnyílása mellett óriási bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot idézett elő, s ez a bizonytalanság, bár kisebb mértékben, de még ma is bénító jelenség. 
MÁDI LÁSZLÓ közgazdász, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője
MÉRFÖLDKŐ. Az uniós csatlakozás ilyen szempontból is mérföldkő lehet. Az EU intézményrendszere, a hosszú távú pályázati kötöttségei és nem utolsósorban a helytállás kényszerítő ereje újra megerősítik a perspekti-vikus stratégiai gondolkodás fontosságát a gazdasági életben különösen, de az élet más területein is. Az elemzéseket követően meg kell fogalmazni a szóba jöhető alternatívákat, s ki kell jelölni a célhoz vezető utat.
Az elmúlt másfél évtizedben az élet nyilván az egész világban felgyorsult, s nem lehet újra az ötéves tervek merev és kőbe vésett jellegzetességeit visszahozni. De tudomásul kell venni azt is, hogy a sodródás és a pillanatnyi alkalmazkodások helyett a magyar kis- és középvállalkozások túlélésének és megerősödésének csak egy hosszú távú, pozitív, tendenciózus lépéseken keresztül végrehajtott stratégia lehet a záloga.
A tőkehiányos, alulbankosított hiteleket csak nagyon ritkán és korlátozottan használó magyar vállalkozói kör technológiai felzárkózásához és versenyképességéhez csakis egy sokkal integratívabb, együttműködőbb szemléleten keresztül vezet az út. A vállalat-gazdaságtan tudományágának szakkifejezését kölcsönvéve horizontális és vertikális stratégiai megállapodásokra, szövetségekre van szükség a helytálláshoz. Cégeink, ritka kivételektől eltekintve, egyedül nem versenyképesek. Ezért a vevőkkel és a beszállítókkal – ezt a megoldást nevezzük szaknyelven vertikális integrációnak – hosszú távú megállapodásokat célszerű kötni. Talán szokatlan, de szükség van a versenytársak együttműködésére is, hiszen kiélezett versenyviszonyok közepette egy-egy ilyen megállapodás alacsonyabb költségeket, jobb minőséget és kedvezőbb értékesítési lehetőséget is hozhat a kooperáló cégek számára. Az együttműködés úgynevezett pozitív szinergiái a versenyben való helytállás során minden partnercég számára előnyösebb helyzetet eredményezhetnek a korábbi önálló és elkülönült pozíciójukhoz képest.
LÉTFONTOSSÁGÚ SZÖVETSÉGEK. A hosszú távú szövetségek különösen a kis- és középvállalkozásaink számára létfontos-ságúak, mivel – például a határ menti régiókban, leginkább a Szlovákiával határos megyékben – a kereskedelemben, de még a termelésben is jelentősen erősödni fog a verseny, s ennek a magyar cégek nem törvényszerűen lesznek a nyertesei (lásd például az élelmiszeripar egyes ágazatait).
Mindezen szempontok figyelembevétele miatt sok esetben még a globalizáció káros hatásainak elkerülése és a munkahelyek megtartása okán is integrációra, összefogásra van szükség. Nagyon sok a kényszervállalkozó és a tőkehiányos, sérülékeny kisvállalat is. Ezek egy jó része megmenthető lenne, ha maguk a cégek is felismernék az összefogási lehetőségeiket, azok fontosságát, valamint, ha felelős, a magyar érdekeket gazdaságpolitikájának középpontjába helyező kormányzati gazdálkodás és cselekvés valósulna meg. A vállalkozásfejlesztés során az állami támogatás igénybevételénél a jövőben ezért kívánatos célként kellene megfogalmazni az integrációs törekvéseket is. Az erős középvállalkozói kör kialakulása mind a hatékony piacgazdaság, mind a demokrácia (autonóm, felelős polgári társadalom jelenléte) szempontjából kulcsfontosságú. Sajnálatos módon a középvállalkozói kör eddig jórészt kiesett az állami támogatások köréből, hiszen a gazdaságpolitika a nagyok befektetéseit és a kicsik életben maradását támogatta. Arra a kérdésre, hogy az uniós felzárkózást célul kitűző Széchenyi Terv után, milyen hatékony és kiterjedt eszközrendszert indít és működtet majd a baloldali kormány ezen nemzeti célok beteljesítésére, eddig nem kaptunk érdemi választ.
