 |
Vajon mekkora inflációba „kerül” a költségvetési stabilizáció, milyen mértékben pörög fel a drágulás a forgalmi típusú adók emelése miatt? Február hónapról ez ügyben jó hírek érkeztek: az éves infláció „csak” 7,1 százalék lett, holott az elemzők pár tizeddel többet vártak. Általános viszont az a várakozás, hogy az infláció az év első felében tovább gyorsul. Az élvezeti cikkek jövedéki adójának emelése még csak ezután üt vissza a dohánytermékek árában, de az áfaemelkedés teljes „begyűrűződéséhez” is idő kell. Ráadásul most, a hét elején emelte a Magyar Posta 10,3 százalékkal a hatósági körbe tartozó szolgáltatásai árát, ami ebben és a jövő hónapban közel 0,1-0,1 százalékpontnyi gyorsulást okozhat az általános áremelkedésben. Az sem elhanyagolható, hogy tavaly az első öt hónapban határozottan lassult az infláció (a legkisebb éves ütem a májusi 3,6 százalék volt), és emiatt most „túl jó” a bázis. Az pedig, hogy tavaly év vége felé adóemelés nélkül is gyorsulni kezdett a drágulás (novemberben 5,6, decemberben pedig 5,7 százalékra) tovább rontotta az idei kilátásokat is. Emiatt a GKI Gazdaságkutató Rt. a múlt héten jelentősen – fél százalékponttal, 6,7 százalékra – megemelte az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését, bár decemberben az intézet szerint már csak 6 százalék várható.
Februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek az árak. A legdrasztikusabb a háztartási energia 7,3 százalékos drágulása volt (az elektromos energia ára 11,6, a vezetékes gázé pedig 11,5 százalékkal megugrott). A szolgáltatások 1,3, az élelmiszerek pedig 1,1 százalékkal drgágultak januárhoz képest, miközben a tartós fogyasztási javak és a ruházati cikkek árszínvonala mérséklődött. A nyugdíjas fogyasztói árindex éves összevetésben 8,4 százalékra ugrott. Most először bizonyult a nyugdíjas áremelkedés ilyen kiugróan magasnak. Alighanem jócskán korrigálni kell majd a januári nyugdíjemelést, hiszen annak meghatározásakor mindössze 5,8 százalékos áremelkedést (és 6,8 százalékos nettó béremelkedést) feltételeztek az idei évben.
A nagyobb áremelkedésből profitál is a büdzsé. Persze, jókora késleltetéssel, hiszen a május 1-jei uniós tagsággal megszűnik az „import-áfa”, és a behozott termékek forgalmi adóztatása a hazai értékesítéshez hasonlóan történik. Emiatt jó 160 milliárd forint áfa beszedése átcsúszik a 2005. évre – becsülték az idei költségvetés előkészítésekor. Kérdés, vajon nem lesz-e még nagyobb a csúszás.
De később is jól jön a pénz, ha jön. A nagyobb áremelkedés „kedvez” a büdzsének, mivel megcsapolja a lakosság keresletét, segíthet a külpiaci mérlegek helyrebillenésében is. Ez lenne az átváltás: a nagyobb infláció „fejében” mérséklődnek a deficitek. Ám ez az átváltás sehogy sem működne a hónapok óta fellendülő export nélkül. Januárban, a korábbi tendencia folytatásaként, a kivitel 10,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket (euróban, a KSH kiegészített becslését is figyelembe véve), miközben az import csak 5,6 százalékkal gyarapodott.
A javuló külkereskedelmi pozícióknak köszönhetően a folyó fizetési mérleg hiánya 163 millió euróra csökkent januárban – de milyen értékről is? Itt megint a külkereskedelmi adatkorrekciók folytán előálló „kettős adatforgalom” (Figyelő, 2004/11. szám) lehet megtévesztő. A hivatalos jegybanki közlés értelmében tavaly januárban a folyó hiány 200 millió euró volt, ám az egy hónappal ezelőtt közölt korrigált számítás ezt 249 millió euróra módosította – bár ez az adat újabban már csak hosszas keresgéléssel érhető el a jegybanki honlapon… De mindegy: a lényeg az, hogy javult.
