A Deloitte szakértőinek augusztusi, a világ összes országának társasági- és helyiadó-kulcsait összehasonlító felmérése szerint a csatlakozás előtt 29 százalékos volt az uniós tagállamok átlagos társaságiadó-kulcsa, miközben a májusban csatlakozott tíz ország átlagos kulcsa mindössze 18 százalékos. Ezzel a kibővült unióban 25 százalékosra mérséklődött az átlagos kulcs.
Kövesdy Attila, a Deloitte adó és jogi tanácsadó menedzsere szerint ugyanakkor egységesítésre nem lehet számítani, ugyanis a technikailag jóval egyszerűbb áfaharmonizációban sem tudnak megegyezni az uniós tagállamok – holott a probléma már 17 éve napirenden van. A társasági adóknál még bonyolultabb a helyzet, mert ahány ország, annyiféle adókulcs és kedvezményrendszer működik. A nagy tagállamoknak pedig sem politikai, sem jogi eszközeik nincsenek a harmonizációhoz, s azt ráadásul az ellenérdekelt kis államok mellett a brüsszeli bizottság sem támogatja. Így a Deloitte szakértője szerint annak az alternatív javaslatnak sincs sok realitása, hogy pár éven belül az adóalap kiszámítási módszerét egységesíteni lehetne.
Az adókulcsok ráadásul önmagukban csak felszínes összehasonlításra nyújtanak lehetőséget, mert az ördög itt is a részletekben lakozik: mégpedig a kedvezmények és kivételek rendszerében. A tényleges céges adóterhelés kiszámításához azonban nem dolgoztak ki egységes elveket, már csak azért sem, mert szinte minden cég esete egyedi.
A Magyarországon az idén 16 százalékra mérsékelt társasági adókulcs a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban. Nem mondható el ugyanez a tényleges (átlagosan 11 százalék körüli) adóterhelésről, mert a helyi iparűzési adót az árbevételhez igazodva kell fizetni. Ez különösen a nagyobb termelő cégeket sújtja, bár a jelentősebb külföldi társaságok többsége még élvezi a beruházási, illetve fejlesztési adókedvezményeket, amelyekkel a 16 százalékról egészen 3,2 százalékig csökkenthetik adójuk mértékét. A szakértők szerint a két adónem együttesen átlagosan 17,6 százalékkal terheli a vállalati nyereséget. E mellett a bevétel 0,2 százalékát kitevő innovációs járulék és a bérköltség 1,5 százalékára rúgó szakképzési hozzájárulás is a nyereséget csökkenti.
Intő jel lehet, hogy jövőre Ciprus 15-ről 10 százalékra, Csehország 31-ről 28 százalékra, Lettország pedig 19-ről 15 százalékra tovább csökkenti a nyereségadót, míg a korábbi ígéretekkel ellentétben idehaza feltehetően nem mérséklődik tovább ez az adónem – igaz, talán az iparűzési adó újabb 25 százaléka lesz leírható az adóalapból.
