 |
| Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója |
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz történelmi mérföldkő, egyben táguló lehetőség a gazdaság fejlődéséhez, ezen belül a pénzügyi közvetítő rendszer gyorsabb növekedéséhez. Magyarország részese lehet a négy „szabadságjogból” adódó előnyöknek, amelyek a bővülő kereskedelemben, az erőteljesebb külföldi működőtőke-beáramlásban és a kamatkonvergencia következtében csökkenő hitelköltségekben ölthetnek testet.
A lehetőségek és feladatok már körvonalazódtak, s világossá vált: immáron egészen más dimenzióban kell a jövőképről gondolkodni. A korábban csatlakozó országok, a többi közt Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország tapasztalatainak áttekintése csak korlátozott információbázisul szolgált, hiszen mind az EU, mind az államok vonatkozásában a csatlakozás a maihoz képest lényegesen eltérő gazdasági fejlettség, intézményrendszer és pénzügyiszektor-szabályozás mellett következett be.
Az uniós tagállami státus várhatóan többféle csatornán keresztül érinti a magyar gazdaság egészét, a pénzügyi rendszert, benne az OTP-csoportot.
HOSSZÚ ALKALMAZKODÁS. A pénzügyi szektor egésze messze ható alkalmazkodási folyamat elé néz, aminek legalább két oka van. A csatlakozás nyilvánvalóan érinti a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők gazdálkodását, a bankcsoport piacait, és ezen keresztül a pénzügyi közvetítőrendszer gazdálkodási feltételeit, lehetőségeit. A csatlakozás másik aspektusa a szabályozási környezet változása. A szerves integráció az európai egységes belső piacba az uniós jogszabályoknak való megfelelést jelenti, ugyanakkor további intézményi reformok eredményeként következik be. A gazdálkodási és a szabályozási feltételeket érintő változások nem választhatók el egymástól, együttesen alkotják azt az intenzív alkalmazkodási kényszert, amely a magyarországi pénzügyi szektor további fejlődését alapvetően meghatározza.
A magyar gazdaság számára az uniós csatlakozást követően is kiemelt jelentősége lesz a tőkeimportnak. A fejlettebb európai gazdaságokénál magasabb növekedési ütem csak intenzív tőkeakkumuláció mellett tartható fenn, de meghatározólag hatnak a különféle uniós támogatási formák is. Ha jól tudjuk hasznosítani az uniós támogatásokat, az ottani alapokból érkező források növelhetik a beruházásokat, bővítik az infrastruktúrát, erősítik a gazdaság versenyképességét, szélesítik a kis- és középvállalati szektor lehetőségeit, fokozzák ez utóbbi részarányát a gazdaságon belül. A részben uniós támogatással finanszírozott projektek mellé hazai forrású társfinanszírozást kell biztosítani. Ez lehetőséget teremt a hitelintézetek, így az OTP Bank számára is, hogy aktív szerepet vállaljanak a projektek finanszírozásában. Az általános gazdasági fejlődés és az uniós csatlakozás nyomán beinduló fejlesztések, beruházások tehát várakozásaink szerint kedvező üzleti lehetőségeket teremtenek.
A pénzügyi közvetítés méreteit jellemző hazai és európai adatok (a közvetítés mélysége, a megtakarítások és a hitelek GDP-hez viszonyított aránya, a jövedelmezőség) összehasonlítása alapján, az elkövetkező években e téren is növekedés prognosztizálható Magyarországon. Ennek elsősorban a lakossági ügyfélkörben lehet tág tere, tekintettel a bankok között a vállalati ügyfélkörben kialakult erős versenyre és a közvetlen külföldi szolgáltatásoknak ebben az ügyfélkörben már ma is meglévő szerepére. Ezzel együtt a verseny a pénzügyi szolgáltatások többsége terén fokozódhat, szintén főként a lakossági ügyfélkörben, míg a vállalati szegmensben a szolgáltatások színvonalának további minőségi javulását generálhatja. Azt azonban jelenleg nehéz modellezni, hogy a banki marzsnak a verseny élénkülésével összefüggő esetleges csökkenését mennyiben kompenzálja majd a nem kamatjellegű bevételek várható emelkedése.
 |
Természetesen, ezeknek a folyamatoknak a sebessége nagyban függ a makrogazdasági fejlődéstől, a reál- és a monetáris szférában végbemenő konvergenciától. Ez utóbbi hatása várhatóan az értékpapírpiacon lesz látványosabb, az euró néhány év múlva esedékes bevezetése előtti időszakban erősödhet a tőkebeáramlás az állampapír- és a részvénypiacon. Elképzelhető, hogy mindezek a piacszerkezet átalakulási folyamatát is gyorsítják, és csökkentik a banki közvetítés súlyát a befektetési szolgáltatók, a biztosítók és nyugdíjpénztárak javára. Ezek a trendek erősíthetik a pénzügyi csoportosodás már ismert folyamatát.
VERSENYKILÁTÁSOK. Fontos kérdés, vajon a csatlakozást követően kell-e számítani jelentős számú új szolgáltató megjelenésére. És itt érdemes szólni a szabályozási környezet jövőbeni módosulásáról. A belépés pillanatától egyetlen potenciálisan nagyhatású változás várható: az uniós pénzügyi szolgáltatóknak a hazai piacon történő szabad megjelenést biztosító „egységes európai útlevél” szabályának életbe lépése, amelynek praktikus következménye a bankfióknyitás adminisztratív könnyítése. Ennek a változásnak a középtávú hatásait ma még nehéz pontosan megítélni. Tulajdonképpen már 1998 eleje óta szabadon alapíthatnak bankfiókot a külföldi pénzintézetek Magyarországon. A hazai hitelintézeti piacon szinte az összes fontosabb uniós bank jelen van. Meghatározó pozíciókkal rendelkeznek német, olasz, holland, belga és francia csoportok, képviselteti magát rangosabb amerikai bankkonszern, illetve megtalálhatók ázsiai és orosz pénzintézeti befektetői csoportok leánybankjai is. Tekintettel azonban a hazai gazdaság méretére, sajátos szerkezetére, a piacismeret és a helyi irányítás jelentőségére, a csatlakozást követő néhány évben csekély a valószínűsége a külföldi szolgáltatók tömeges „elfiókosodásának”. Elképzelhető, hogy új szereplők korlátozott funkcióval bankfiókokon keresztül megjelennek, vagy leányvállalataikat fiókokká alakítják, esetleg közvetlenül szolgáltatnak, amire a vállalati hitelezésben jelenleg is számos példa akad. A határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások mindenekelőtt a határ menti területeken élénkülhetnek, mert a határok mind könynyebb átjárhatósága és a munkaerő mobilitása is ezeken teremt lehetőségeket a szolgáltatások közvetlen terjesztésére.
Ugyancsak a szabályozás változásával függ öszsze, hogy a betétbiztosítás jelenlegi mértékét a csatlakozáskor uniós szintre, az eddiginél magasabbra kell emelni. Az EU direktíva egységesen 20 ezer euróban határozta meg a biztosítási öszszeget, bár lehetőséget adott arra, hogy a betéteket ne teljes mértékben biztosítsák, de minimum 90 százalékot így is el kell érnie a fedezettségnek. Az alacsonyabb biztosítási összeg egyébként is versenyhátrányt teremtene a magasabb biztosítást kínáló európai versenytársakkal szemben, ami a megtakarítások egy részének átáramlását vonná maga után.
Ugyancsak fel kell készülni az új bázeli előírások 2006-tól várható életbe lépésére, amelyek változásokat hoznak a tőkemegfelelési elvekben, így a várható tőkekövetelményekben is, továbbá a felügyeleti hatóságok szerepének erősítését, valamint a banki adatok szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát célozzák. Az előzetes hatástanulmányok szerint a magyar bankok szavatolótőke-szükséglete a jelenlegi minimumkövetelményekhez viszonyítva 12,2 százalékkal emelkedik. Mivel a háztartásokkal szembeni kitettség kockázati súlyaiban várható változásokat ellensúlyozza a vállalati portfolió hasonló paramétereinek emelkedése, a szavatoló tőke változása elsősorban, az egyébként új elemként megjelenő működési kockázatra képzett tőke változására vezethető vissza. Ennél is fontosabb: a tőkeszámítási modellek közötti választás lehetősége hatással lehet arra, hogy a szolgáltatók milyen intézményi forma (fiók, leányvállalat, közvetlen szolgáltatás) mellett döntenek.
Az uniós csatlakozás távolabbi következményeként az euró bevezetése teremt majd minőségileg új helyzetet a pénzügyi szektor számára. A közös európai pénz bevezetése csökkenti a gazdaság tranzakciós költségeit, megszűnteti az árfolyamkockázatot, változtathat a megtakarítási szokásokon. Intenzívebbé teheti a versenyt, továbbá a bankrendszer integrációjával az európai monetáris rendszerbe, jelentősen kiszélesedik a hazai bankok forrásszerzési lehetősége: gyakorlatilag azonos vagy közel azonos kondíciók mellett férhetnek majd hozzá pénzügyi forrásokhoz. Hosszabb távon prognosztizálható az európai értékpapírpiac, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek egységesítése, s mindez további mélyreható változásokat indíthat el az európai pénzügyi szektorban.
