Gazdaság

Csúcsjavítás

Bár jó évet zárt a hazai parkett felsőháza, a részvények alulértékeltek, árfolyam ralit csak az uniós csatlakozás hozhat.

Csúcsjavítás 1

Keresztülhúzta a részvénytulajdonosok számításait a háborús készülődés. Noha a szelvényvagdosók a tőzsdei cégek tavalyi eredményei alapján joggal vártak árfolyam-emelkedési hullámot, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem igazolta vissza elképzeléseiket. Dacára ugyanis a társaságok javuló fundamentumainak, a gyorsjelentési dömping utolsó napján, február 14-én, pénteken 148 pontot (1,97 százalékot) esett a BUX. A lejtmenet hétfőn sem állt meg, igaz akkor már 11 pontos csökkenéssel megúszták a befektetők. „A jelenlegi árszinten kifejezetten olcsónak mondható a magyar tőzsde, ám a küszöbön álló iraki támadás miatt az emberek inkább kivárnak a vásárlással, az árak további mérséklődésében reménykedve” – magyarázza a történteket Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője.

A hazai tőzsdei cégek olyan jó eredményekkel rukkoltak elő, hogy 273,2 milliárd forintos összesített profitjuk megdöntötte az 1999-es 229,8 milliárdos eddigi rekordot. A tavalyi képet kissé árnyalja, hogy az eredmény mintegy háromnegyedét ismét a négy blue chip termelte. Mindazonáltal az elmúlt év egy-két kisebb meglepetésen kívül nem hozott drámai változásokat, a legtöbb cég az elemzői várakozásoknak megfelelően teljesített. A 47 társaság közül 24 rontott a korábbi eredményén, 13 pedig veszteséggel zárt. A cégek összevont árbevétele az inflációnál kisebb mértékben, 3,2 százalékkal bővült. A forinterősödés továbbra is meghatározta a tőzsdei szereplők életét, de míg egy évvel korábban ez – a devizában felvett hiteleknek köszönhetően – nyereséget okozott, addig tavaly az exportáló cégek már veszteségessé váltak.




Matáv: vezetékszakadás

Csúcsjavítás 2

A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató 2002-es eredményeivel Straub Elek elnök-vezérigazgató egyelőre akár elégedett is lehet, hiszen – mint mondja – terveiket sikeresen teljesítették. Ám minden bizonnyal még neki is szoknia kell a gondolatot, hogy cége legfőbb versenytársait ma már nem feltétlenül a vezetékes szolgáltatók között kell keresnie.

A Matáv Rt. a múlt héten tette közzé 2002-es eredményeit. Az előző évinél tavaly 7,8 százalékkal magasabb, 590,6 milliárd forintos árbevételt realizáló távközlési szolgáltató csoportszintű nettó eredménye 68,1 milliárd forint volt. A cég eredményeihez azonban a meghatározó szolgáltatási ágak eltérő mértékben járultak hozzá.

A nem végleges eredmények szerint a Matáv – 2001-ben még lassan, 2,3 százalékkal növekvő bevételű – vezetékes üzletágának tavaly lényegében már csak a stagnálásra futotta. Ennek ellenére a 336,3 milliárd forintos árbevételt produkáló üzletág még mindig stabil és meghatározó bevételi forrás a társaság számára.

A vállalat piaci szereplését azonban jelentős mértékben a mobiltelefon-üzletág, azaz a Westel Rt. tevékenysége határozta meg. Olyannyira, hogy a cég számára az eredményes mobiltelefon-piaci szereplés ma már legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a vezetékes versengés.

Megoldhatatlannak látszó nehézségekkel persze ezen a területen látszólag 2002-ben nem kellett szembenézniük a Matáv illetékeseinek. Még akkor sem, ha a mobil szegmens bevételeinek növekedése a 2001-es 24,9 százalék után tavaly csupán 16,9 százalék volt. Az ágazat árbevétele 2002-ben 87,8 milliárd forint, üzleti eredménye 52,4 milliárd forint volt, piaci részesedése elérte a 49,6 százalékot.

A Matáv jól szerepelt a nemzetközi porondon is. A Macedónia kizárólagos vezetékes és mobil szolgáltatóját, a Mak-Tel-t irányító Stonebridge Communications AD-ben többségi részesedéssel rendelkező társaság nemzetközi bevételei 12,5 százalékkal növekedtek 2002-ben, elérve a 67,6 milliárd forintot.

HÚZÓERŐK. A lokomotívok közül egyedül a Matáv nem tudta növelni nyereségét (lásd külön írásunkat), ezzel szemben a Mol az egy évvel korábbi 1,2 milliárd után tavaly 59,7 milliárdos profitot ért el. Az olajipari társaság jó eredményét elsősorban gázüzletágának köszönheti, amelynél a 2001-es 122 milliárdos bukás után tavaly nullszaldót könyvelhettek el, köszönhetően az alacsony olajáraknak. A teljesítményt javította emellett a gyengülő dollár és az erősödő forint is, mivel a vállalat a legtöbb alapanyagot import útján szerzi be. Ront viszont az összképen, hogy a korábban szépen teljesítő finomítói üzletág hatékonysága – az elemzők meglepetésére – visszaesett. Apasztotta a nyereséget a petrolkémiai szegmens is, amit a menedzsment a kedvezőtlen piaci viszonyokkal és a gyenge kereslettel magyaráz. A Slovnaft 5,6 milliárd forinttal gazdagította a Molt. A társaság a várható átszervezések miatt 15,1 milliárdos céltartalékot képezett.

A magyar bankóriás, az OTP – szokatlan módon – kissé elmaradt az elemzői várakozásoktól, de így is szép eredményt mutathat fel. A pénzintézet 2389 milliárdos mérlegfőösszegével a piac 22,1 százalékát ellenőrzi, s csaknem 20 százalékkal tudta növelni nyereségét, amelynek motorja továbbra is a lakossági üzletág volt. A bankcsoport többi hazai tagja is jó eredménnyel zárt, miközben a szlovák leányvállalat, az OTP Banka Slovensko veszteséges volt, döntően az ingatlanleértékelések miatt. Mindkét gyógyszergyár meglepetéssel szolgált a befektetőknek, ám míg a Richter kellemes hírrel – 30 milliárdos rekordprofittal – örvendeztette meg őket, addig az Egis részvényeseit kifejezetten lehangolta a mindössze 1,3 milliárdos eredmény (lásd külön írásunkat). A Richter eredményének egyébként közel egynegyedét a pénzügyi műveletek adták.

VESZTESEK. A múlt év két legnagyobb vesztese a Rába és az Antenna Hungária (AH) Rt. volt. Az árbevételének 60 százalékát műsorterjesztésből s 20 százalékát a távközlésből szerző utóbbi társaság tavaly 2,3 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, 1,5 milliárddal „ráerősítve” a 2001. évi mínuszra. A bajok gyökere most is a cég résztulajdonában álló magyar Vodafone eredményének konszolidációjában keresendő: a mobilszolgáltató éves értékcsökkenési leírása 1,1 milliárddal rontotta az AH Rt. konszolidált eredményét. A Rába ezzel szemben csak saját magának köszönheti 2,5 milliárdos veszteségét. A menedzsment előrejelzései folyamatosan megbuknak, a javulásnak egyelőre jelét sem látni. A társaság árbevételének a harmadát veszítette el az előző évhez képest, ami csak részben magyarázható az iparág nehézségeivel, a nemzetközi versenytársaknál ugyanis nem látható ilyen óriási visszaesés. A cég vezetői ugyan folyamatosan faragnak a költségekből és racionalizálják a termelést, ám a számok tanúsága szerint nem eléggé. Helyzetüket csak súlyosbította 2002-ben a dollár gyengülése, illetve a forint erősödése.


Csúcsjavítás 3

Az IT szektort képviselő Synergonnál viszont, úgy tűnik, bejöttek a menedzsment számításai. A Rábáéhoz hasonló árbevétel-zuhanás ellenére itt a költségcsökkentés meghozta a gyümölcsét, és a 2001-es veszteség után 2002-re szerény nyereséget tud felmutatni a társaság. Amennyiben az iparág helyzete az idén javul, az immáron hatékonyabbá vált cég tovább növelheti nyereségét. A Graphisoft szintén a szektor gyengélkedésétől szenved, és ez nála veszteséges évzárást is okozott. Noha az év végén az amerikai piacon már jól szerepelt a társaság vezértermékének számító ArchiCad, a cég fő felvevőpiacán, Németországban továbbra is igen szerények az eladások.




 Egis: orosz tél

Csúcsjavítás 4

Sok-sok negyedéven keresztül folyamatosan növekvő árbevételről és nyereségről adott számot az Egis gyógyszergyár, hozzászoktatva befektetőit a kellemes hírekhez. A meglepetés ezúttal sem maradt el, csak éppen negatív előjelű lett, noha itt is hasonló tendenciák jelentkeztek, mint a másik tőzsdei gyógyszertársaságnál, a kiemelkedő sikereket elkönyvelő Richternél, ám, úgy tűnik, az Egis esetében a negatív folyamatok bizonyultak erőteljesebbnek.

Némileg persze szerencsétlen a két gyógyszergyár teljesítményének mostani összevetése, hiszen a Richter egész múlt évi teljesítménye vizsgálható, míg az Egis – igazodva a francia anyacég szokásaihoz – októberben indítja üzleti évét, így a mostani jelentés az új üzleti év első negyedét taglalja.

A Richterhez hasonlóan az Egisnél is rekordot hozott a vizsgált periódusban a belföldi értékesítés árbevétele, amit a társaság gyorsjelentése részben a februári áremelés miatt előrehozott készletfelhalmozással, illetve az elmúlt években bevezetett új termékek sikerével magyaráz. Megjegyzendő: mindkét momentum igaz a Richter esetében is.

Az export azonban már nem sikerült ilyen fényesen, az Egis kivitele dollárban számolva 8 százalékkal, forintban pedig több mint 22 százalékkal visszaesett. Némiképp a Richternél is érzékelhető volt a korábban rendkívül jól teljesítő orosz piac beszűkülése, az Egis oroszországi szállításai azonban dollárban számolva igen nagy mértékben, 39 százalékkal csökkentek. A kelet- és nyugat-európai eladásokat mindazonáltal az Egis is tudta növelni 18, illetve 23 százalékkal, de ez nem ellensúlyozta az orosz piac zsugorodását.

Noha javít a mérlegen az a kedvező hír, hogy a bázisnak tekintett egy évvel korábbi negyedév milliárdos veszteségével szemben nyereséget hoztak a fedezeti ügyletek, az Egisnél a pénzügyi műveletek eredménye – a Richter milliárdos nagyságrendű profitjával szemben – „csupán” 165 millió forintot ért el, ami még mindig kevés volt a forgalomcsökkenésből adódó profitesés ellensúlyozásához. Az adózott eredmény így mintegy 15 százalékkal csökkent, ami azonban Marosffy László pénzügyi vezérigazgató-helyettes szerint csak átmenetinek tekinthető. Az Egis vezetése bízik benne, hogy az orosz piac és az Egis eredménye ebben az üzleti évben is újra dinamikusan bővülhet.

FORINTOS SZTORIK. Katasztrofális évet zárt a Pannonplast, amely fennállása során először vált veszteségessé. A műanyagipari cég gazdálkodását sújtja az erős forint, illetve a korábbi profitjának jelentős részét adó beszállítói pozícióinak megromlása, miután több fontos megrendelője itteni érdekeltségének bezárásáról vagy termelési szerkezetének megváltoztatásáról határozott. Hasonlóképpen az erős forinton és a célpiacok recessziója miatt bukott a Fotex. A társaság koronaékszerének tartott Ajka Kristály árbevétele – hasonlóan a korábban nagy reménységnek számító Fotexnetéhez – mintegy 10 százalékkal zuhant. A Mezőgépnél viszont a 32 százalékkal gyarapodó árbevétel sem tudja feledtetni a közel felével zuhanó eredményt, ami nagyrészt szintén az erős forint számlájára írható. A Danubius új szerzeményének, szlovák szállodájának köszönheti viszonylag kedvező eredményét. A turizmus világszerte tapasztalható visszaesését tavaly csak tetézte a fővárosban rohamtempóban növekvő szállodai szobák száma, illetve a Közép-Európát tavaly megbénító óriási árvíz, ami a Danubius hazai és külföldi érdekeltségeit egyaránt érintette.

A BÉT szereplői közül a legstabilabb és legnagyobb eredménybővülést a legjobb osztalékfizetők hozták. A Démász 18 százalékkal, míg a Zwack 11 százalékkal növelte profitját. Éves árbevételi tervét ugyan nem teljesítette a szesziparban tevékenykedő társaság, adózás előtti eredménye megfelelt a prognózisnak. Hasonló „leg”-eket mondhat magáénak a szintén jó osztalékot fizető Globus, amely tavaly tovább növelte exportárbevételét. A cég agresszív külföldi akvizíciói meghozták az eredményüket, csakúgy, mint a stratégiaváltás, amelynek jegyében a korábbi konzervipari cég immáron a gyorsfagyasztott termékek és a zöldségalapú készítmények irányába fordult.

A tavalyi profitrekord és a tőzsdei árfolyamesés a BÉT-en szereplő társaságok átlagos P/E-mutatóját (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) alaposan lenyomta. A jelenlegi 9-10-es P/E jóval elmarad az uniós átlagtól, így összességében igen csak olcsónak mondhatók a magyar papírok. Elemzők szerint a háborús hangulat mellett az is rányomja a bélyegét az árfolyammozgásokra, hogy a cégek idei kilátásai egyelőre nem túl kedvezőek. Mindazonáltal az átlagos P/E-érték – a 2003-ra várt 10-15 százalékos BUX-emelkedés mellett – egy év múlva már magasabb lehet a mostaninál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik