Szeretnénk megelőzni, hogy a Széchenyi Tervre boruljon a kávé – mondta Bárdi Károly, a Postabank igazgatója a pénzintézet Önkormányzatok Házának nemrégiben tartott megnyitóján. A pénzintézet ugyanis olyan szolgáltató központot állított fel főhadiszállásának földszintjén, ahol a vidéki önkormányzati ügyfelek tárgyaló helyiséget kapnak bármilyen üzleti megbeszélésük lebonyolításához. S noha valóban számos példa akad rá, hogy a polgármesterek, jegyzők nem éppen megfelelő körülmények között – például kávéházakban – kénytelenek megtartani budapesti üzleti tárgyalásaikat, az Önkormányzatok Házának felállításában nem kizárólag e kényelmi szempontok domináltak, ez csupán a hab a tortán. Az intézményt mindenekelőtt azért hozták létre, hogy ott a teljes banki palettát az önkormányzati ügyfelek rendelkezésére bocsáthassák. A Postabank tehát az eddiginél láthatóan nagyobb lendületet akar vinni önkormányzati üzletágába, amivel nincs egyedül: több hazai pénzintézet is egyre nagyobb vehemenciával verseng e mintegy 3100 tagot számláló csoport kegyeinek elnyeréséért.
Holott az önkormányzatok ma nem éppen a legvonzóbb banki ügyfelek. Zömük beéri a számlavezetéssel – ami nagyon költséges, keresni rajta alig lehet -, több bőr viszont csak nehezen húzható le róluk, a busásabb haszonnal kecsegtető egyéb banki termékekre egyelőre csak kevesen vevők. Annyira kevesen, hogy még a piacvezető pénzintézetek is szemérmesen hallgatnak az egyébként nagy becsben tartott üzletág profitjáról. Az OTP Banknál például – ahol jelenleg a piac négyötödét, 2587 önkormányzatot szolgálnak ki – csupán annyit árultak el, hogy az üzletág ugyan nyereséges, de eredménye a bank profitjának csak töredékét teszi ki. A sarokszámok közül pedig elegendőnek tartottak annyit a nyilvánosság elé tárni, hogy az önkormányzatoknál a pénzintézet összes kihelyezésének 6 százaléka van. Pedig a hazai bankóriásnak igazán nincs oka panaszra: e körből a leggazdagabb ügyfelekkel – a fővárossal, több budapesti kerülettel, megyei és megyei jogú önkormányzatok egész sorával – büszkélkedhet. Ennek megfelelően ez irányban végzett munkája sem merül ki a számlavezetésben, több helyütt nyújt például cash menedzsment szolgáltatást, szervez kötvénykibocsátást, menedzsel értékpapír-ügyleteket, hitelez, bankgaranciát vállal, pénzügyi tanácsadással támogatja a helyi testületek gazdálkodását.
SZŰKSZAVÚAN. Sokkal kevésbé módosak a piacvezetőt követő, 372 önkormányzati számlát vezető takarékszövetkezeti hálózat ügyfelei, így aztán már nem is meglepő, hogy itt sem kívánnak a konkrét számok ecsetelésébe bocsátkozni. Elegendőnek tartottak mindössze annyit közölni lapunkkal, hogy csekély nyereséget hoz ez az üzletág. “A dolognak nagyobb az elvi jelentősége, mint a gazdasági haszna kistérségi szerepvállalásra alapozott politikánkban” – adott azért némi támpontot a profit nagyságának megbecsléséhez Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.
Az eredményeket illetően a 90 önkormányzati számlát vezető, s ezzel a harmadik legnagyobb önkormányzati pénzintézetnek számító Raiffeisen Bank sem bizonyult közlékenyebbnek. Mindazonáltal a hitelek nagyságáról ez esetben is tudható, hogy azok mintegy 6 százaléka köthető önkormányzatokhoz, s e csoport teljes kiszolgálása ennél a pénzintézetnél is eredményez némi profitot. Hogy haszonra lelni ezen a piacon ma még nem olyan egyszerű, mutatja az Erste Bank példája is. Az önkormányzatokért folytatott piacszerző hadműveletekbe bekapcsolódó, osztrák érdekeltségű banknak a piaci hírek szerint néhány éve olyan egyezség keretében sikerült elnyernie Nagykanizsa számlavezetési megbízását, amelyben magára vállalta a helyi futballcsapat szponzorálását. Számításait azonban nem sikerült megtalálnia, s a zalai város már ismét az OTP Bank ügyfele.
Lehet, ma már bánja az Erste, hogy hagyta veszni kliensét: a bankok eddigi küszködése a várható uniós projekteknek köszönhetően hamarosan meghozhatja gyümölcsét. Mindenekelőtt a 2004-től megnyíló közösségi fejlesztési lehetőségekben bíznak. A pénzügyi támogatások elnyerésének feltételeként ugyanis komoly saját erőt kell majd felmutatniuk az önkormányzatoknak, s e források előteremtéséhez várhatóan erősen támaszkodnak majd a bankokra. Az OTP Hungaro-Projekt Kft. adatai szerint például 2004 és 2006 között az uniós programokhoz csatlakozó Nemzeti Fejlesztési Terv, s azon belül az 5 operatív program keretében (gazdaság és versenyképesség, agrár- és vidékfejlesztés, humán erőforrás fejlesztése, területfejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés) 2,29 milliárd eurót (mintegy 535 milliárd forintot) lehet majd lekötni pályázati úton, projektekkel.
LEHETŐSÉGEK. Bár még minden nagyon képlékeny, a jelenlegi ismeretek alapján az önkormányzatok úgy számolhatnak, hogy e programok keretében közvetlenül 150-170 milliárd forintos fejlesztést valósíthatnak meg végső kedvezményezettként. Becslések szerint ehhez 45 milliárd forint körüli összeget kell biztosítaniuk saját erőből, aminek egy része természetesen lehet bankhitel is. A 250 milliárd forintos Kohéziós Alapból pedig – nem pályázati alapon – a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztéseikhez juthatnak majd 100-120 milliárd forintnyi támogatáshoz, amelynek elnyeréséhez megint csak fel kell mutatniuk legalább 10-15 százaléknyi önerőt. A bankok tehát ebben is üzletet láthatnak.
Már ma is vannak azonban kapósnak bizonyuló projektek. “Öldöklő a verseny. Nemrégiben egy 60 lakásos önkormányzati bérház finanszírozására kiírt pályázaton a vezető önkormányzati bankok a legmagasabb szinten képviseltették magukat” – meséli Bárdi Károly. A bankárok szerint azonban nem pusztán arról van szó, hogy minden újabb ügyfél üzletet jelen, hanem arról is, hogy – dacára a szegedi pénzügyi válság friss példájának – a banki szakemberek szerint az önkormányzatok nagyon is jó adósnak számítanak. “A legfegyelmezettebben fizető ügyfeleink közé tartoznak. Hitelportfóliójuk kitűnő, gyakorlatilag kimutathatatlanul kicsiny a minősített állomány” – mondja Tordi László, az OTP Bank igazgatója.
Fő viszont a feje a bankároknak amiatt, hogy gyakorlatilag kiürült a verseny pénzügyi eszköztára. “Szinte azonos piaci kondíciók mellett kínálja önkormányzati szolgáltatásait az összes bank, ma már csak a kiszolgálás minőségében versenyezhetünk” – véli Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank üzletágvezetője. Szőke András például a gyorsaságnak, a rugalmasságnak és a jó helyi kapcsolatoknak tulajdonítja, hogy az 1992-től érvényes szabad bankválasztás óta közel 400 önkormányzatot sikerült elhódítaniuk a takarékszövetkezeteknek a korábbi egyeduralkodó OTP-től. No meg annak, hogy ők, 1600 takarékszövetkezetet számláló hálózatukkal számos olyan apró településen is elérhetők, ahová az OTP Bank 440 fiókos hálózata már nem terjed ki. Mindazonáltal a jó kapcsolat Keményné szerint is meghatározó. “A kitűnő viszonyt az alapozza meg, hogy képesek vagyunk egy nyelvet beszélni az ottani alkalmazottakkal” – mondja a szakember, aki maga is egy önkormányzatnál kezdte pénzügyi pályafutását. S úgy tűnik, nincsenek csodák: a versenytárs véleményét erősíti Tordi László, bevallva, hogy a gyökerek nála is a fővárosi önkormányzathoz nyúlnak vissza.
A verseny mostani fázisa viszont egy új szolgáltatás bevezetését diktálja: ki tud jobban ráhangolódni az uniós lehetőségekre, hogy a támogatások elnyerésében segíthesse az önkormányzatokat, kistérségeket. Valamennyiük a maga útját járja, de ugyanarra készül – profi uniós szakértői csapat mozgatására. A Raiffeisen például máris több, a közösségi támogatások felkutatására, pályázatok elkészítésére, jogi tanácsadásra szakosodó céggel áll kapcsolatban. Az OTP, mint láttuk, saját céget gründolt e célból, a takarékoknál márciusban indul 100 takarékszövetkezeti alkalmazott uniós jogi-pénzügyi kiképzése, s a Postabank szintén a házon belüli felkészülés mellett voksolt. A startpisztoly hamarosan eldördül.
