Merevlemez romokban. Az információ nem vész el…
Beszédesnek bizonyultak azok a winchesterek, amelyeket az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) két diákja vásárolt másodkézből az interneten. Az alig ezer dollárért beszerzett 158 darab leselejtezett merevlemez-meghajtó között tucatnyi olyat találtak, amelyek érintetlenül őrizték az előző tulajdonosaik által elmentett információkat. A felvásárolt winchesterek több mint háromnegyede maradt működőképes, közülük 28-ról meg sem próbálták letörölni az adatokat. A diákok így közel 5 ezer bankszámlaszámra, számos egészségügyi adatlapra, megannyi üzleti titoknak minősülő céges adatra, pénzügyi tranzakcióra, jó néhány személyes e-mailre és pornográf tartalomra tettek szert.
A rendhagyó kutatásba ölt ezer dollár akár jó befektetés is lehetett volna, ha a diákok célja az, hogy visszaéljenek a talált adatokkal. Ehelyett azonban demonstrálni kívánták: a winchesterek növekvő tárolókapacitása miatti gyakori csere óriási veszteségeket okozhat a cégeknek. A Dataquest piackutató adatai szerint 2001-ben az amerikai vállalatok 130 millió winchestert selejteztek le, tavaly pedig már legalább 150 milliót.
Adatmentés a Kürt Rt.-nél. Steril körülményekre van szükség.
Noha a kutatás valós problémákat hozott a felszínre, a konklúzió meglehetősen furcsára sikeredett. A fiúk ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy nem elég az elavult merevlemezeket leselejtezni, hanem meg is kell azokat semmisíteni, mégpedig, ha máshogy nem megy, extrém eszközökkel. Amíg ugyanis a merevlemez egy kicsit is működőképes, addig ontja magából az adatokat.
Hogy extrém módszerek alatt mit értettek a diákok, azt nem részletezték. “Mindenesetre tény, hogy még a megégett vagy szennyvíz áztatta winchesterekből is olykor 99 százalékban lehet adatot kinyerni, a teljes megsemmisülésnek hitt állapot után is” – állítja Kürti Sándor, az adatmentéssel foglalkozó Kürt Rt. vezérigazgatója. Egy amerikai szakértő, az ESS Data Recovery nevű cég munkatársa egyenesen azt javasolja, hogy ha fontos az adattörlés, a legcélravezetőbb méretes kalapáccsal nekiesni az eszköznek. “Ez a megoldás kétségkívül hatékony, mert egy, a merevlemez tengelyére mért jól irányzott ütés a megsemmisüléssel egyenlő” – Mondja Kürti Sándor. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy civilizált országban más módszerekkel is el lehet érni ezt az eredményt. A mágneses jeleket nem kalapáccsal, hanem mágnessel lehet a leghatékonyabban megváltoztatni. Elég betenni a winchestert egy tízezer forintért is előállítható erős mágneses környezetbe, s így az akár három másodperc leforgása alatt is megtisztítható. Az eszköz ilyenkor oly módon válik ártalmatlanná, hogy azt adattárolásra azt többé soha nem lehet használni. “Szofisztikáltabb módszer – veszi számba az eshetőségeket Kürti -, amikor hozzáértők felülírják a winchester szektorait. Ez a mutatvány alig két percig tart, s a humánus összekoszolás eredményeképpen az eszköz még használható marad, például iskolák, nonprofit intézmények számára.
“Az igazán rendkívüli adatvesztéseket azonban az emberi tudatlanság szüli” – állítja Kürti. Nem ajánlatos például a konyhaasztal fölött feltárni a winchester belsejét. Ahhoz csakis steril környezetben szabad nyúlni, máskülönben por kerül a lemez és az olvasófej közé, ami komoly adatroncsolódást okoz. És mire a szakértő kezébe jut a háttértároló, már nincs mit menteni, mert a mágneses réteg levált a hordozóról. “Ez pedig olyan – él a hasonlattal a vezérigazgató -, mintha a Háború és béke betűit egy zacskóban átnyújtva kérnének meg valakit, hogy állítsa helyre belőle a regényt.”
