Találgatják a gyógyszergyártók, hogy melyik cég utasíthatta vissza annak az egyelőre ugyancsak ismeretlen személynek az ajánlatát, aki 4 millió forintért kínálta megvételre az orvosok gyógyszerfelírási szokásait rögzítő adatbázist. Egy ilyen adatbázis ugyanis a kért összegnek óvatos becslések szerint is legalább a tízszeresét éri. Ha az ismeretlenségbe burkolózó gyógyszergyártó vétlennek tekinti magát, akkor miért nem vállalja névvel a történteket, a korrupciótól való elhatárolódás élharcosaként, a teljes megdicsőülés reményében – merül fel a kérdés, talán nem is alaptalanul. Ráadásul hírlik, hogy a megvesztegetési üggyel egy időben a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál orvosok jelentették: konkrét gyógyszerfelírási adatokat tartalmazó listákkal keresték meg őket orvoslátogatók.
Körzeti orvosnál. Óriási az érdeklődés a titkosan kezelt információk iránt.
Több ellentmondás is felfedezhető az egyik (a nevét eltitkoló) gyógyszercég bejelentése nyomán május elején kirobbant újabb OEP-ügyben. Mivel a gyógyszerár-tárgyalások előtt a gyártók nem szívesen nyúlnak darázsfészekbe, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője, Fekete Tibor vállalkozott cégsemleges álláspont megfogalmazására. Szerinte a magyarországi gyógyszergyártók a korrumpálás céljából megkeresett céghez hasonlóan cselekedtek volna: viszszautasítják az adatbázis megvásárlását, majd jelentik az esetet a hivatalos szervnek. Pedig Fekete szerint valóban értékes a kínált információ, ilyen mélységű adatok ugyanis egyetlen gyógyszercég birtokában sincsenek. A gyártók csupán a piackutatók által kínált legális információkra hagyatkoznak, amelyek jóval felületesebbek a felajánlott adatoknál. “A nyomozás és a belső vizsgálat jelenlegi állása alapján még nem állapítható meg, hogy elkelt-e a megvételre kínált adatbázis” – mondja ugyanakkor Bartucz Attila, az OEP szóvivője.
MOTIVÁCIÓ. Noha több, a nevének elhallgatását kérő orvos véli úgy, személyes gyógyszerfelírási szokásainak ismeretében némi “motivációt” (készpénz, ajándékok, utaztatás) latba vetve az orvoslátogató célirányosabban tudja rábeszélni az általa képviselt gyártó termékeinek preferálására, Nagy László budapesti kórházi szakorvos ezt az általános vélekedést nem osztja. Szerinte ugyanis az ügynökök a gyógyszerfelírási szokások ismeretének hiányában is komoly aktivitást fejtenek ki. “Nem érdekli őket, hogy mit írok fel, eleve ajánlattal közelítenek. A megbízóik a területi fogyásból következtethetnek munkájuk hatékonyságára.” Ha elégedetlenek, nem próbálkoznak többet, de hogy szembesítenék az orvost elégedetlenségükkel, azt Nagy sosem tapasztalta.
Mire szolgálhat
a bűvös adatbázis?
• konkrét termékre, kiszerelésre, darabszámra vonatkozó adatok megismerése
• kiderül: adott orvos mit rendelt adott TAJ-kártyaszámú betegnek
• emérhető a konkurencia termékeinek mennyiségi, területi fogyása
• az orvoslátogató hatékonyságának vizsgálata
• orvosok célirányos ösztönzése, megvesztegetése a gyártók saját termékeinek nyomatékosításával
Bár ez az OEP-nek nem törvényi kötelessége, az ügy kapcsán még 2003-ban elérhetővé tesz olyan közérdekű adatnak minősülő, összevont információkat, amelyekből a gyógyszercégek költség-, jogcím- és gyógyszeradatokhoz juthatnak. Például, hogy egy készítmény országos szinten, adott időszakon belül milyen mértékben fogyott. Az OEP ezen információt honlapján és más nyilvános formákon keresztül kínálja majd az érdeklődőknek. Mindez csupán sovány adatsornak számít a gyógyszercégeknek, akik ezenkívül legálisan csak úgy juthatnak információhoz, ha erre szakosodott cégeket bíznak meg azzal, hogy patikai mintavétel alapján a gyógyszertárak közvetlen környezetében monitorozzák: annak területén mennyire fogynak a cég készítményei. Ezenkívül az OEP háziorvosok számára is hozzáférhetővé tesz közérdekű adatokat, amelyekből világossá válik, hogy ők a saját praxisukban mennyi gyógyszert írtak fel és ez miként viszonyul az országos átlaghoz.
TAJ-számra bontott, a gyógyszert konkrétan felíró orvost megjelölő adatokat az OEP a törvény erejénél fogva adatvédelmi szempontok miatt továbbra sem adhat át profitorientált gyártóknak, az érintettek egyedi beazonosíthatósága miatt. Vannak, akik éppen ebben látják a problémát. “Az OEP becsületén foltot ejtő ügynek nem kellett volna megtörténnie, amennyiben az intézmény az egyesült államokbeli, vagy számos nyugat-európai ország gyakorlatához hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás fejében tette volna elérhetővé az adatbázist” – véli az egyik gyógyszercég – neve elhallgatását kérő – illetékese.
CSENDES NYOMOZÁS. Fekete Tibor viszont a botrány valódiságában sem biztos. Gyanítja, hogy ez csak egy, az OEP-ből kiinduló, mesterségesen generált ügy, amellyel a pénztár a gyógyszerár-tárgyalásokról próbálja elterelni a figyelmet. Úgy véli, akár fiktív, akár valós a skandalum, a gyógyszergyártókra nézve méltatlan, hogy már megint a lövészárkokból kényszerülnek védelmezni a saját igazukat.
Bartucz mindenesetre megerősítette, hogy ilyen jellegű adatbázis csakis az egészségbiztosítási pénztárból származhat. Az OEP jogosulatlan adatkezelés, illetve vesztegetés címen ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, miközben maga is belső vizsgálatot indított. A tapasztalatok alapján azonban korántsem lehet számítani az ügy gyors lezárására és látványos eredményre. Ilyen adatkiszivárogtatások ugyanis nagyjából kétévente eddig is felmerültek az OEP-nél, a nyomozás pedig mindig csendben zárult.
