Láthatóan nem hatotta meg a befektetőket a pesti börze éllovasainak a 2003-as év első negyedévében elért kitűnő eredménye. A jelentési szezon utolsó napján (május 15-én) kifejezetten jó eredményt nyilvánosságra hozó Mol részvényei például több mint 2 százalékot veszítettek értékükből, miközben a tőzsdei barométerként működő BUX-index is 2 pontot esett, és a nemzetközi piacokon csend és béke honolt. Így volt ez pár nappal korábban is, amikor az OTP Bank és a Richter ismertette eredményeit. E társaságok kifejezetten jó számaira a befektetők szintén a papírok eladásával reagáltak. A Rába ugyancsak meglepő reakciókat provokált a részvényesek körében, ám ellenkezőképpen: a katasztrofális mutatókat közlő társaság kurzusa közel 1,5 százalékkal emelkedett.
LOGIKUS DÖNTÉSEK. A befektetői döntések azonban csupán első ránézésre tűnnek érthetetlennek, valójában nagyon is logikusak. A jó papírokat azért adták el a részvényesek, mert a jövő bizonytalanságai miatt a mostani biztos profit realizálását választották – magyarázza a helyzetet Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője. Akik viszont most mégsem az eladásra, hanem a részvénybefektetésre voksolnak, azok számára a szakemberek a négy legnagyobb tőzsdei társaság közül azokat a papírokat ajánlják elsősorban, amelyeknél a jelenlegi figyelemre méltó eredmény mellett a jövőkép is vonzó. E kritériumoknak gyakorlatilag három társaság felel meg: a Richter, az OTP Bank és a Mol esetében további biztató jelei látszanak a profitbővülésnek. A Matávnál viszont a várakozásokat meghaladó mai számok mögött kifulladó dinamikát sejtenek az elemzők.
A MEZŐNY
Vesztesek
RÁBA. A társaság több mint 2 milliárdos első negyedévi veszteségről számolt be, holott tavaly ilyenkor még nyereséges volt. A mínusz mértéke a legpesszimistább elemzői várakozásokat is csaknem háromszorosan meghaladta, s az is lényeges fejlemény, hogy a cég egyik üzletága sem tudott pozitív eredményt felmutatni. A társaság árbevétele a nyugat-európai piacot leszámítva mindenhol csökkent, ami csak részben magyarázható a gazdasági növekedés lassulásával.
NABI. Immár folyamatosan csalódást okoz a buszgyártó társaság a befektetőknek. Az első negyedév veszteségeit a vezetés a korábban már megoldottnak hitt beszállítói problémákkal, a megnövekedett költségszinttel, valamint az erős forint hatásával és buszértékesítés visszaesésével magyarázza. Komoly problémává duzzadhat a jövőben, hogy az egyik tesztelés alatt álló busz főegységének meghibásodása késlelteti a szállításokat. A csúszás hatásait az sem feledteti, hogy az elmúlt negyedévben átadták az első három CompoBust.
DANUBIUS. A szállodatársaságnak évről évre újabb csapással kell szembenéznie. Míg korábban a terrorizmus és az árvizek hatottak kedvezőtlenül a hotelek kihasználtságára, addig az utóbbi hónapokban az iraki háború vetette vissza világszerte a turizmust. A helyzetet tovább rontja a terjedő SARS-járvány, valamint a gyengélkedő hazai turizmus. Valamelyest javít az összképen, hogy a vállalat csehországi és szlovákiai szállodái a körülményekhez képest még mindig jól teljesítenek. A luxusszállók éles versenye azonban kedvezőtlenül érinti a társaságot: Budapesten például 12 százalékkal esett vendégeik száma, a 4 és 5 csillagos hotelek együttes szobaár-bevétele pedig 15 százalékkal mérséklődött. Mindezek hatására a társaság az elmúlt negyedévben több mint 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
A nyertesek
GRAPHISOFT. Csökkenő árbevételről, ugyanakkor nyereséges működésről adott számot a cég. Eladásai Amerikában estek vissza jelentősen, míg az európai régió – dacára a fő piacnak számító Németország gyenge értékesítési adatainak – jól szerepelt. A javuló eredményt támogatták a számottevően csökkenő költségek, aminek hátterében a K+F költségek 14 százalékos visszafogása húzódik meg.
SYNERGON. Egymást követő három negyedévben produkált nyereséget a technológiai társaság, ami nagymértékben köszönhető a költségek elmúlt évi lefaragásának. A beszámolóból kitűnik, hogy az első negyedévi eredmény elsősorban a 2002-ről áthúzódó projektekből származik. A cég két leányvállalata közül a horvát Span gyászosan teljesített, az Infinity azonban 50 százalékot meghaladóan növelte árbevételét.
DÉMÁSZ. A várakozásokkal szinte hajszálnyira megegyező nagyságú profitot ért el az áramszolgáltató cég. A növekedés motorja a közel 9 százalékkal bővülő lakossági energiafogyasztás volt, ami elsősorban a hideg téllel hozható összefüggésbe. A cég kedvező profitszintje a befektetők örömére továbbra is stabilan tarthatja a Démász osztalékfizetését.
Ezekben a hetekben az OTP izgatja a legjobban a befektetőket, igaz, nem elsősorban jó eredményei miatt, hanem a bolgár DSK megvásárlása kapcsán. (Lásd cikkünket a 68. oldalon.) Mindazonáltal a legnagyobb magyar bank negyedéves számai minden várakozást fölülmúltak. Az OTP-csoport teljesítménye – 20,45 milliárdos adózott profittal zárta a negyedévet – több mint 56 százalékkal haladta meg a tavalyi megfelelő időszakét, aminek hátterében a pénzintézet kiváló eredményei mellett a leánycégek kiugró teljesítménye áll. Megnyugtató negyedévet tudhat a háta mögött OTP szlovákiai bankja is, amely ugyan egyelőre nullszaldó körüli eredményt ért el, jelentősen növelte viszont lakossági kihelyezéseit. Nyomot hagyott a profiton az is, hogy e negyedévben – szemben az egy évvel ezelőttivel – nem nőttek számottevően a céltartalékok.
HIDEG TÉL. Szintén az elemzői előrejelzéseket meghaladó nyereséget jelentett tulajdonosainak a Mol. Az elmúlt 12 hónapban jelentős mértékben emelkedő olajárak azonban nem maradtak hatás nélkül az olajtársaság eredmény-kimutatásában. Igaz, a dollárban számítva éves szinten közel 50 százalékkal emelkedő olajárakból a forinterősödés és a dollárgyengülés okán csak 21 százalékot érzett meg a társaság. A gázüzletágban nemcsak a negatív árrés okozott veszteségeket, hanem a szokottnál hidegebb tél is, ami 3,5 milliárd forinttal rontotta az eredményt, lévén a gáz beszerzési ára magasabb, mint az értékesítésié. A kereskedelem terén viszont a megelőző félév után ismét kedvezőbb a kép, s a Slovnaft szintén hozta a profitot.
A Richter rekordnyereséget ért el. A társaság, amely 1998 előtt még szinte kizárólag az orosz piactól függött, a stratégiaváltásnak köszönhetően ma már komoly pozíciókkal rendelkezik Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Amúgy a nyugati sikerek mellett nem volt gond a FÁK-országokkal sem. Ami pedig a hazai piacot illeti, hasonlóan a többi gyógyszergyárhoz, a februári és áprilisi áremelések itt is előrehozott vásárlásokhoz vezettek. A Richternek egyébként ezzel sikerült 8,9 százalékos piaci részesedését megőriznie. Ezzel szemben a kisebbik tőzsdei gyógyszercégnek, az Egisnek 6,8 százalékról 6,6 százalékra ment vissza a befolyása. Ezzel összhangban teljesítménye is igen halovány volt az első negyedévben, noha a társaság a várakozásokat megközelítő számokat produkált. Főként itthon döcögött a szekér: míg a Richter 39 százalékkal növelte belföldi árbevételét, addig az Egis csak 10 százalékkal. A múlt évben gyengélkedő orosz piac viszont az idén erősödött, hasonlóan a többi keleti hídfőálláshoz és a nyugat-európai térséghez. Az Egis-befektetők azonban mostanában inkább a cég amerikai partnerével közös fejlesztés alatt álló, korábban nagy reményű deramciclane molekula kilátásaira fókuszálnak. A legújabb fejlemények szerint még sincs minden veszve, a két cég június végéig dönt a kutatás további lehetőségeiről.
