 |
Az idei elsô negyedévben 4437 lakás építését fejezték be, pontosabban: ennyi használatba vételi engedélyt adtak ki az építésügyi hatóságok. Így a kulcsrakész új lakások száma 7 százalékkal csökkent 2002 azonos idôszakához képest. Mégsem kell tartanunk a lakásépítési kedv apadásától, hiszen nôtt a kezdôdô lakásépítések száma. Közel 10,5 ezer építési engedélyt adtak ki, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Az új lakások átlagos alapterülete 99 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban. Ahhoz, hogy kevesebb új lakás épült, mint a tavalyi elsô három hónapban, hozzájárulhatott a rendkívül hideg idôjárás, ami az építôipar egészében is nagy visszaesést okozott a februári adatok szerint. A legnagyobb mértékű – 40 százalékos – a költségvetési lakásépítések visszaesése; a vállalkozások 10, a háztartások 4 százalékkal kevesebb lakást vettek birtokba, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a házilagos kivitelezésű építkezések száma 9 százalékkal nôtt. A legnagyobb lakásépítô régióban, Közép-Magyarországon volt a legerôteljesebb a visszaesés, Budapesten a 2002-ben átadott lakások háromnegyede, Pest megyében kétharmada készült el.
A jövôben viszont az építkezések fellendülése várható, hiszen éppen a húzórégióban emelkedett a legjobban – 20 százalékkal – a kiadott építési engedélyek száma. A tervezett építések között Budapesten folytatódik a három- és többlakásos épületek térnyerése (a beépítendô terület 72 százalékát teszik ki), míg a megyei jogú városokban többlakásos épületek részesedése jelentôsen – 58-ról 42 százalékra – csökkent. Emlékeztetôül: a 2002. év során 48,7 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, és 31,5 ezer otthont adtak át.
A nem lakáscélú építkezések indítása mérséklôdött az elsô negyedévben. A kiadott hatósági engedélyek 944 ezer négyzetméter létesítésérôl szólnak, itt 7 százalékos a csökkenés. A legnagyobb visszaesés a mezôgazdasági épületek, valamint a szállodák, szálláshelyek esetében tapasztalható.
