 |
Átmenetileg meghiúsult az utóbbi évek legnagyobbnak ígérkező hazai részvénytranzakciója, a Mol 17 százalékának eladása.
Tökéletes előkészítés, kockázatoktól erősen letisztított vállalat, kontra rossz tranzakciós struktúra, helytelen kormányzati kommuni-káció, zavaró nyilatkozatok a külföldi partnertől és kedvezőtlen makrogazdasági környezet. A mérleg serpenyője végül negatív irányba billent, s meghiúsult az utóbbi évek legnagyobb, az eredeti számítások szerint minimálisan 80 milliárd forintos magyar részvényértékesítése. Mi is történt pontosan?
Közel egyéves kemény munka előzte meg az új gáztörvény és a kapcsolódó kormányrendelet megalkotását, amelyek minőségileg új, kedvezőbb kockázati besorolás alá helyezték a Molt. A vállalat megítéléséből október végén eltűnt az elmúlt öt év során a legnagyobb diszkontot okozó kockázat, a papír árfolyama rövid időre át is törte a 7 ezer forintos szintet. A kiindulási helyzet tehát tökéletes volt egy sikeres részvényértékesítéshez, ráadásul az állam hihetetlenül kedvező feltételeket ajánlott a magánszemélyeknek.
Ám jöttek a negatív hírek. Elsőként bejelentették, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. mellett maga a Mol is elad sajátrészvény-állományából. Ezekkel a részvényekkel együtt összesen tehát 17 százalékos csomagot adtak volna el, ami a jelenleg nyilvános kereskedésben lévő részvények egyharmadát teszi ki.
A jegyzés megindulása után ráadásul az állami tulajdonos irányából olyan közlés látott napvilágot, hogy fél éven belül a megmaradt 10-13 százalékos tulajdonrészét is piacra dobja. Túl rövid lett volna azonban az idő ahhoz, hogy a piac ezt normálisan fel tudja venni. A kínálati nyomás tehát lefelé vitte az árfolyamot. Ekkor már 6 ezer forint alá is becsúszott ideiglenesen a Mol kurzusa.
Tetézte a bajt, hogy a befektetési alapok részvényigénylésének megkezdésekor a Mollal fúziós tárgyalásokat folytató lengyel PKN vezérigazgatója kedvezőtlen nyilatkozatot tett: tőkeemelést vár a magyar társaságnál. Minthogy az együttműködési tárgyalások részletei nem ismertek, a Mol jelenlegi részvényesei ezt a közlést negatívan értelmezték. A félelmeket csak egy pontosan körülírt struktúra tudta volna eloszlatni, azonban a Mol és a PKN közötti tárgyalások jelenlegi szintjén ez nem volt kivitelezhető.
A forint- és makrogazdasági válság természetesen az ország befektetői megítélését tekintve igen kedvezőtlen külső tényezőként érvényesül. Azonban túlzott lenne ennek kizárólagos hangsúlyt adni.
A meghatározó piaci szereplők úgy nyilatkoztak egy felmérés során, hogy 5900 forintos szinten valósulhat meg a részvényeladás. Végül azonban az ÁPV Rt. a kereslet alacsony árszintje miatt a tranzakció elhalasztásáról döntött. Az adott kedvezőtlen helyzetben talán ez volt a legjobb lépés.
