Búcsút lehet mondani a természetbeni juttatásoknak. Az eddigi legkedveltebb hazai jutalmazó-ösztönző módozatnak az adótörvény-változások vetettek véget. Míg ugyanis 2002 végéig e javadalmazást csupán 76 százalék közteher sújtotta, január elsejétől ugyanúgy adózik, mint a munkabér.
ADÓZÁSI CSATORNÁK. A személyi jövedelemadó (szja) törvény ezzel igyekezett kizárni, hogy a cégek olyan pénzt tereljenek e kedvezőbben adózó csatornába, amely valójában az illető alkalmazott drágább munkabére is lehetne – mondja Karácsony Imréné, a Deloitte & Touche senior adómenedzsere. Ezentúl ugyanis teljesen legálisan lehet átváltoztatható kötvény részvényre cserélésével a dolgozónak úgy jövedelmet juttatni, hogy az ne váljon azonnal adóztathatóvá, s később is csak kedvezményes, 20 százalékos adóteher sújtsa. Ha ugyanis az átváltoztatással megszerzett részvény árfolyama az átváltoztatáskor magasabb, mint amennyiért az alkalmazott az átváltoztatható kötvényhez eredetileg hozzájutott, az így biztosított jövedelem az új szabályok szerint nem számít adókötelesnek. Ezen juttatás adóterhei csupán a részvény elidegenítésekor jelentkeznek. Azaz az átváltoztatás során szerzett jövedelem pusztán árfolyamnyereségként, és így csak 20 százalékkal adózik. A piaci értéken történő kibocsátással kivitelezett átváltoztatható kötvényprogramoknál tehát ezentúl sem az szja, sem az egészségügyi hozzájárulás (eho) nem él, csupán a forrásadó. Éppen ezért a tanácsadók egy nagyon is vonzó lehetőséget vélnek benne felfedezni.
Bérköltségek összehasonlítása*
Nettó 100 ezer forintot akkor kaphat az alkalmazott pénzhez, ha a munkáltató összesen:
1. 238 ezer forintot szán rá
• pénzben nyújtott prémium formájában. A cég kifizette tb-járulék (29 százalék), munkáltatói járulék (3 százalék) és szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék) nyomán bruttó 178 ezer forintos prémium jön ki, amelyből további 78 ezret farag le az szja (40 százalék), az egészségügyi járulék (3 százalék) és a munkavállalói járulék (1 százalék).
• állampapír-juttatásként. Ezt az összeget az idéntől prémiummal megegyező módon terhelik a különböző adó- és járuléktételek. Az ösztönzés ezen formája tavaly ennél jóval olcsóbb volt: a 100 ezer nettó forint mellé csupán további 76 ezret várt el befizetésként a központi büdzsé.
• munkáltatói részvényopciós program keretében. 2002-ben e programokat még csupán egészségügyi hozzájárulás (eho), a dolgozó oldaláról pedig szja terhelte, így ugyanez a 100 ezer forint a cégnek 185 ezer forintnyi költséget jelentett, amennyiben az eho megfizetésére a munkáltató volt köteles.
2. 204 ezer forintot fordít az ösztönzésre
a vállalatcsoport részvényopciós programja keretében, ha a jövedelem nem a munkáltatótól származik, s így egyéb jövedelemnek minősül.
3. 185 ezer forintot áldoz rá
fantom részvényprogram keretében. Ekkor ugyancsak eho és szja szerepel az adóterhek között, a különbség az előző módszerhez képest abban rejlik, hogy míg ott az szja-val együtt az eho is a bruttó juttatásba kalkulálandó, itt az eho a juttatót terheli, feltéve, hogy kifizetőnek tekintendő.
4. 151 ezret költ az alkalmazottra
dolgozói részvényjuttatás és bevonás során. Noha jóval több adó- és járulékfajta terheli 2003-tól e formát, szemben a tavalyi szja-val és eho-val, ám azokat csak az adóalap felére kell érvényesíteni. Így ez az ösztönző olcsóbbá vált: tavaly még a társaság 176 ezer forintjába került volna ugyanez a 100 ezer.
5. 125 ezer forintot fizet
átváltható kötvényprogram keretében az átváltozatással juttatott jövedelemhányad tekintetében.
A számítások azt feltételezik, hogy a juttatásban részesülő jövedelme a juttatáskor az adó- és járulékfizetési felső határt már elérte.
Megjegyzés: A táblázat az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda számításainak felhasználásával készült.
Oszkó Péter, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adószakértője szerint a nagy céges ügyfelek az egyéb lehetőségek, így például az átváltoztatható kötvényprogramok mellett a dolgozói részvénykibocsátásban találhatják meg számításaikat. Az átváltoztatható kötvényprogramok tekintetében ugyanis a módosítások által nyitott lehetőségek mellett továbbra is kockázati tényező, hogy az átváltoztatható kötvényt az alkalmazottnak eredetileg is piaci áron kell megszereznie, ellenkező esetben a piaci ár meg nem fizetett hányada erejéig az új szabályok szerint munkabérként adózó jövedelmet realizálhat. Az átváltoztatható kötvény piaci értékének pedig elviekben valamilyen módon arányban kell állnia azon részvény piaci értékével, melyre a későbbiek során átváltoztatható lesz. Ezzel együtt az szja törvény fogalmi meghatározásai jelenleg még biztosítanak lehetőséget az átváltoztatható kötvények alulértékelésére, így effajta programok keretében történő kedvezményes jövedelemjuttatásra.
JOGALKOTÓI SZÁNDÉK. Másrészről a dolgozói részvényprogramok keretében történő jövedelemjuttatás emellett teljes egészében illeszkedik jogalkotó szándékához, miszerint e programok szélesebb rétegnek, tulajdonosi érdekeltség fejében, hosszú távon jutassanak jövedelmet. Technikailag ugyan nagy kihívást jelent egy ilyen ügylet levezénylése, hiszen például meg kell szervezni a részvénykibocsátást, ugyanakkor egy ilyen tranzakció kedvezőbben adózik, olyannyira, hogy a teendők miatt keletkező pluszköltség meg is térül. Összességében a munkáltató jobban járhat a korábbi gyakorlatánál (a számszerű példákat lásd külön). Fontos eleme, hogy általa osztalékot is fel lehet venni, amely 20 százalékkal adózik. Oszkó mindemellett kiemeli, hogy az adófizetés időpontja is változik: az eddigi programoknál azonnal adóköteles volt a juttatás. Mihelyst az alkalmazott magáénak tudta a papírt, még ha pénzt nem is látott belőle, az adót máris levonták. Ezentúl viszont a terhek megfizetésére akkor kerül sor, amikor a részvényből valóban pénze lesz az alkalmazottnak. Ugyanakkor a jogszabály nem ír elő kötelező tartási minimumot, így az alkalmazott viszonylag hamar megszabadulhat a papírjától: a cég azt átalakíthatja vagy be is vonhatja. Ám nyilván nem azonnal, akkor ugyanis az adóhatóság joggal vethetné fel, hogy csupán munkaviszonyból származó jövedelmet próbál ilyen módon kivonni az adóterhek alól a cég. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a részvénykibocsátás, amely a saját tőke terhére történik, nem költségként jelentkezik, hanem a cég jegyzett tőkén felüli tartalékait emészti fel. Effajta juttatás tehát csupán megfelelő tartalékok meglétében biztosítható, másrészről viszont nem rontja a juttatás évének pénzügyi eredményeit, arra nézve hatást – ahogy az egyes külföldi pénzügyi botrányok kapcsán már nyilvánvalóvá vált – egyáltalán nem gyakorol.
ÚJ PROGRAM. Szakértők – tekintélyes könyvvizsgáló cégek és ügyvédi irodák – véleményezik egyelőre azt a PM-rendeletet, amely az idén induló, úgynevezett elismert értékpapír-juttatási program valamennyi szabályát tisztázza.
A program – PM-engedélyeztetés után – módot ad arra, hogy az alkalmazottak legfeljebb félmillió forint szokásos piaci értékű részvénycsomaghoz jussanak ingyen vagy pénz ellenében. Ezt a juttatás időpontjában nem terheli adó, csak a papír értékesítésekor, az árfolyamnyereség alapján. Amennyiben az alkalmazott az eladással nem várja ki az előírt minimum 3 éves kötelező tartási időszakot, a kapott összeg után úgy kell adóznia, mintha az munkabér volna. Az engedélynek előfeltétele is van: az alkalmazottak – az előző évi átlagos állomány – 10 százalékának kell nyilatkoznia arról, hogy részt kíván venni a programban, és a nyilatkozók közül legfeljebb 25 százalék lehet vezető beosztású. Ez utóbbiak egyébként a kibocsátott értékpapírok névértékének maximum a felét kaphatják. Ám csöppet sem biztos, hogy a program vonzó lesz a cégek számára, nem pusztán az engedélyeztetési procedúra, valamint az részletes kidolgozás megkövetelése miatt, de az 500 ezres fejenkénti limit is túlságosan alacsonynak bizonyulhat.
Mindazonáltal a program nemigen rímel a külföldi rendszerekre sem. Az egyik különbség, hogy az ingyenes részvényjuttatás csak nálunk lehetséges. A másik lényeges eltérés, hogy külföldön a cég által kialakított opciós árban adott kedvezmény mértékétől teszik függővé az adókedvezmény nagyságát. Ennek ellenére vélhetően a külföldi tulajdonú cégek lesznek e program bevetésében az elsők, amennyiben saját rendszerük passzol e magyar verzióhoz. A külföldi programokhoz kapcsolódóan van még néhány tisztázatlan kérdés, mindenekelőtt az, hogy ilyen esetekben terhelheti-e tb-járulék a juttatást. A hazai főszabályt alapul véve – miszerint azt a munkáltatónak kell fizetnie – semmiképpen. Ezzel számottevően olcsóbbá válna az anyacégek központi ösztönző rendszere alapján kapható hazai juttatás, olyannyira, hogy érdemes lehet külföldön kifejezetten e szolgáltatásra szakosodó céget alapítani. A kérdésben a PM foglal állást a közeljövőben.
